Mostantól 5 milliárd forint lehet a környezetvédelmi bírság felső határa

A környezetvédelmi szabályozás egyik régi dilemmája, hogy egy nagy forgalmú vállalatnak megérheti-e megszegni az előírásokat, ha a bírság kisebb, mint a megtakarítás. Vasárnap hatályba lép az a kormányrendelet, amely ezt a számítást akarja felborítani. A Magyar Közlönyben október 9-én kihirdetett jogszabály nemcsak megemeli a kiszabható bírságok felső határát, hanem a büntetés mértékét a cégek méretéhez is igazítja.

A kihirdetés és a hatálybalépés között 16 nap telt el. Az Index beszámolója szerint ez az időszak a vállalkozások és a hatóságok felkészülését szolgálta.

Milliárdos plafon, árbevételhez kötve

A legnagyobb változás azokat a cégeket érinti, amelyek éves nettó árbevétele meghaladja a 100 millió forintot. A nettó árbevétel a termékek és szolgáltatások értékesítéséből származó bevétel, áfa és egyéb levonások nélkül, vagyis jól mutatja egy vállalkozás gazdasági súlyát.

Ezeknél a cégeknél az engedélytől eltérő tevékenység miatt kiszabható környezetvédelmi bírság felső határa 2 milliárdról 5 milliárd forintra emelkedik. Engedélytől eltérő tevékenységről akkor beszélünk, ha egy üzem a hatóság által jóváhagyott kereteken túl működik, például több anyagot bocsát ki, vagy más technológiát alkalmaz, mint amire engedélyt kapott.

Az új szabályozás emellett az előző évi nettó árbevétel 5 százalékában is meghatároz egy korlátot. Ez a büntetést a vállalat méretéhez köti: egy 1 milliárd forint árbevételű cég esetében ez az arány 50 millió forintot jelent, egy százmilliárdos forgalmú nagyvállalatnál viszont már 5 milliárdot. A fix összeg helyett így olyan mérce kerül előtérbe, amely a kisebb és a nagyobb szereplők esetében is érezhető terhet jelenthet.

Szigorúbb bánásmód a visszaeső cégekkel

A rendelet külön kezeli azokat a vállalkozásokat, amelyek már korábban is megsértették a szabályokat. Ha egy céget az elmúlt öt évben legalább kétszer megbírságoltak környezetszennyezés miatt, vagy ebben az időszakban környezetveszélyeztetést, illetve környezetkárosítást okozó jogsértést követett el, az újabb bírság nem lehet akármilyen alacsony.

Ilyenkor a büntetésnek el kell érnie az előző évi nettó árbevétel 0,5 százalékát, de legalább 5 millió forintot. A felső korlát ebben az esetben is érvényes. Az előzményeket csak végleges hatósági döntések alapján lehet figyelembe venni, vagyis a folyamatban lévő vagy megtámadott ügyek nem számítanak bele.

Ez a szabály a bírságolás logikáját is megváltoztatja. Eddig a felső határ emelése csak azt döntötte el, mennyi lehet a büntetés legfeljebb. A visszaeső cégeknél most egy kötelező alsó küszöb is megjelenik, így a hatóságok mozgástere lefelé szűkül.

Eltűnik a hulladékbírság plafonja

A hulladékgazdálkodási bírságnál is változik a rendszer. A jogi személyekre és más szervezetekre eddig főszabályként 500 millió forintos felső határ vonatkozott. Ez a plafon megszűnik, a bírság összegét ezentúl a rendeletben rögzített tételek és számítási szabályok határozzák meg. A bírság tehát nem válik korlátlanná, de a végösszeget már nem egy fix maximum, hanem a jogsértés jellegéhez igazodó számítás adja.

A magánszemélyekre vonatkozó szabály nem változik: a természetes személyek hulladékbírságának felső határa továbbra is 50 millió forint. A szigorítás tehát elsősorban a szervezeteket célozza.

A minisztérium érvei: a bírság nem lehet üzleti költség

Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM) azzal indokolta a változtatásokat, hogy egyes nagy környezetterheléssel járó tevékenységek jelentős nyereséget hozhatnak, a szennyezés következményeit viszont sokszor a környéken élők és a társadalom viselik.

A tárca szerint az intézkedés célja, hogy ne érje meg a bírságot előre beépíteni a működési költségek közé, és a büntetés kifizetésével ne lehessen megúszni az egészség és a környezet védelméhez szükséges beruházásokat és intézkedéseket. Ha egy üzemnek olcsóbb rendszeresen fizetni a büntetést, mint például szűrőberendezést telepíteni, a bírság valójában nem szankcióként működik, hanem a működés egyik díjtételévé válik.

A minisztérium azt is hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi bírság nem adó, mert kizárólag jogsértés esetén szabható ki. Ebből a tárca versenyjogi érvet is levezet: a szigorítás azt szolgálja, hogy a szabályokat betartó cégek ne kerüljenek hátrányba azokkal szemben, amelyek a környezetvédelmi kötelezettségek megszegésével csökkentik a költségeiket. Ebben az értelmezésben a magasabb bírság a jogkövető vállalatokat védi.

Kiket érinthet leginkább?

A minisztérium szerint az emelés elsősorban a jelentős környezeti igénybevétellel járó, engedélyköteles tevékenységeket érintheti. Ezek olyan tevékenységek, amelyeket csak előzetes hatósági engedéllyel lehet végezni, mert jelentős hatással lehetnek a levegőre, a vízre vagy a talajra.

A tárca példaként az akkumulátorgyártást, a vegyipart, az energiaipart, valamint a nagy kapacitású mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítményeket említette. Ezek jellemzően nagy árbevételű ágazatok, így náluk lehet a legnagyobb hatása annak, hogy a bírság az árbevétel arányában is számolható. A szabályokat betartó cégek működésén a rendelet a jogalkotó szándéka szerint nem változtat, mert bírságot továbbra is csak jogsértés esetén lehet kiszabni.

Mit érdemes megérteni a változásból?

A rendelet lényege nem pusztán a magasabb összeghatár. A bírság egyre inkább a vállalat gazdasági erejéhez és korábbi jogsértéseihez igazodik: a felső korlát az árbevételhez kötődik, a visszaeső cégeknél kötelező minimum jelenik meg, a szervezetek hulladékbírságánál pedig megszűnik a fix plafon. A magánszemélyekre vonatkozó szabályok változatlanok maradnak, a szigorítás célpontjai a nagy forgalmú, engedélyköteles tevékenységet végző vállalatok.