Ketrecmentessé vált a Spar saját boltjainak tojáskínálata, a franchise-üzletekben nem kötelező a váltás

Egy ekkora volumenű termékkör teljes átalakítása rendszerint új beszállítókat, új szerződéseket és jelentős ellátási kockázatot jelent. A Spar ketreces tojásokat érintő váltása azonban egy másik utat mutat: a lánc a meglévő hat hazai partnerével hajtotta végre az átállást, új beszállító bevonása nélkül. Ősszel a saját üzemeltetésű boltok kínálatában nullára csökkent a ketreces tojások aránya.

Honnan indult és hová jutott a kínálat

A kiindulópont nem egy szűk szegmens volt. A ketreces tojások korábban a lánc választékának több mint 60 százalékát adták, vagyis a polcokon a tojások többsége ilyen tartásból származott. Ez az arány fokozatosan csökkent, mígnem az ősz folyamán teljesen eltűnt.

A helyét elsősorban a mélyalmos tojás vette át. Mélyalmos tartásnál a tyúkokat ketrec nélkül, zárt térben, almozott padozaton tartják. Ez a kategória ma a választék több mint háromnegyedét teszi ki. A szabadtartású – vagyis a tyúkok számára kifutót is biztosító – és a bio termékek együttes részesedése megduplázódott, és 14 százalékra nőtt. Ebből az is következik, hogy a korábbi kínálatban ez a két kategória együtt nagyjából 7 százalékot képviselt.

Fontos különbség, hogy ezek az arányok a választékra vonatkoznak, nem feltétlenül az eladott darabszámra. Azt viszont jól mutatják, hogy az átrendeződés túlnyomó részét nem a drágábbnak tekintett szabadtartású és bio szegmens, hanem a mélyalmos tojás vitte el – tehát a váltás nem a prémium kategória felé tolta el elsősorban a polcokat, hanem a ketreces termékek ketrecmentes, de tömegtermékként kezelhető alternatívája felé.

Miért számít a méret

A lánc évente több mint 122 millió tojást értékesít. Ekkora mennyiségnél a kínálat átalakítása nem marketingdöntés, hanem ellátási kérdés: a beszállítóknak az állományukat és a termelésüket is igazítaniuk kell ahhoz, hogy a megszűnő ketreces termékek helyett elegendő alternatív tojást tudjanak szállítani.

A Spar ebben a termékkategóriában kizárólag magyar vállalkozásokkal dolgozik, amelyek az árut jellemzően saját állományból és hazai gazdaságokból biztosítják. Az átállás így a hazai termelői oldalon is változást jelentett: a hat beszállítónak kellett felkészülnie arra, hogy a vevőjük többé nem fogad ketreces tojást a saját boltjaiba.

Fokozatosság és tesztüzletek

A vállalat a beszállítókat időben felkészítette a változásra, a teljes kivezetés előtt pedig tesztüzleteket jelölt ki, ahol azt vizsgálta, hogyan fogadják a vásárlók az alternatív kínálatot. Ez a lépés a kockázat csökkentését szolgálta: ha a vevők elfordulnak a drágább vagy ismeretlenebb termékektől, a lánc még a teljes bevezetés előtt korrigálhatott volna.

A vállalat szerint a bolti tapasztalatok azt mutatták, hogy a vásárlói szokások követték a kínálat átalakulását, és a kereslet az alternatív tartásból származó termékek felé tolódott. Ezt a cég saját értékeléseként érdemes kezelni: a tapasztalatok alapján a vásárlók nem a ketreces tojás hiánya miatt pártoltak el, hanem elfogadták a megváltozott kínálatot. Arról, hogy a váltás milyen hatással volt az árakra, a rendelkezésre álló információk nem szólnak.

A ketrecmentes tartási formák állatjóléti szempontból kedvezőbbek, mert nagyobb mozgásteret adnak a tyúkoknak, és lehetővé teszik a természetes viselkedésformákat, például a kapirgálást vagy a porfürdőzést.

A franchise-boltokban más a helyzet

A változás egyik lényeges korlátja, hogy csak a cég saját üzemeltetésű egységeire vonatkozik. A franchise-rendszerben működő üzletek – amelyek a márkanév alatt, de független vállalkozásként működnek – számára a ketreces tojás kivezetése nem kötelező.

A vállalat ezeket a partnereket a ketrecmentes kínálat biztosításával igyekszik ösztönözni arra, hogy minél nagyobb arányban forgalmazzanak ilyen termékeket. A vásárló számára ez azt jelenti, hogy a Spar-logó önmagában nem garancia arra, hogy az adott boltban már nincs ketreces tojás: az a bolt üzemeltetési formájától függ.

Mit mutat az átállás?

A Spar esete azt jelzi, hogy egy nagy volumenű alapélelmiszer kínálatát a meglévő hazai beszállítói körrel is át lehet rendezni, ha a változás fokozatos, a partnerek felkészülési időt kapnak, és a bevezetést tesztelés előzi meg. Az eredmény a saját boltokban teljes, a hálózat egészében azonban részleges marad, mert a franchise-üzletek döntése továbbra is önkéntes.