Súlyos gondok az építőiparban: a cégek 60 százaléka leépítést tervez

Ha csak a havi termelési statisztikát nézzük, az építőipar jó formában van: augusztusban éves összevetésben csaknem 22 százalékkal nőtt az ágazat termelése. Egy szakmai felmérés azonban egészen más képet mutat. A 400 cég megkérdezésével készült kutatás szerint az építőipari vállalatok 60 százaléka létszámleépítést tervez.

Az eredményeket az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László ismertette először a Trend FM-nek adott interjújában, amely 2026. október 13-án hangzott el a rádió Építőipari és Ingatlanpiaci Hetének keretében.

Mit mér a termelés, és mit a szerződések?

A két adat közötti ellentmondás a mutatók természetéből fakad. A termelési adat azt mutatja, mennyi munkát végeztek el a cégek egy adott időszakban, vagyis a már futó projektekről szól. Az ÉVOSZ elnöke szerint az augusztusi növekedés néhány nagy infrastrukturális beruházásnak köszönhető, és nem jelent általános fellendülést az ágazatban.

A jövőről a szerződések árulkodnak többet. Az új szerződések volumene – vagyis az adott időszakban megkötött új megbízások mennyisége – 55 százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy a cégek a korábbinál nagyjából feleannyi új munkát kötöttek le. A teljes szerződésállomány, azaz a már aláírt, de még el nem végzett munkák összessége, 11,4 százalékkal lett kisebb. Ez az a „tartalék”, amelyből az építőipari vállalkozások a következő hónapokban dolgozhatnak.

A számok együtt azt jelzik, hogy a mostani termelést elsősorban a korábban elnyert nagyprojektek viszik, miközben az utánpótlás – az új megrendelések köre – jelentősen szűkült.

Miért a leépítés a válasz?

Koji László szerint 2028 előtt nem várható érdemi élénkülés az ágazatban. Ez egy építőipari cég számításaiban több mint egy évnyi bizonytalanságot jelent, amelyet valahogy át kell vészelni.

Az ÉVOSZ elnöke úgy látja, hogy emiatt a vállalkozások egy része a tartalékai megőrzése érdekében kényszerülhet elbocsátásokra. A felmérésben a cégek 60 százaléka jelezte ilyen szándékát; a kutatás eredményeinek ismertetése alapján ugyanakkor nem derül ki, hogy ez mekkora létszámot érinthet, illetve melyik szakterületeken, cégméretekben jelentkezhet leginkább.

A nagyobb kockázat: ha a szakemberek nem jönnek vissza

A szakszövetség elnöke szerint a rövid távú leépítéseknél is súlyosabb következménye lehet a mostani helyzetnek. Reális kockázatnak tartja, hogy a szakemberek egy része végleg elhagyja az építőipart. Ez azt jelentené, hogy egy későbbi fellendüléskor a cégek nem tudnák egyszerűen visszavenni a most elküldött munkaerőt.

Koji László ezért munkahelymegtartó és átképzési támogatásokat sürgetett. Az előbbiek célja, hogy a vállalatok a gyengébb időszakban is megtarthassák dolgozóikat, az utóbbiaké pedig, hogy a munkavállalók új ismeretekkel, de lehetőleg a szakmán belül maradhassanak. Konkrét javaslatok, összegek vagy programok az interjú ismertetése alapján nem hangzottak el.

Mit érdemes megérteni a jelenségből?

Az építőipar helyzetét az augusztusi termelési adat önmagában félrevezetően mutatja. A növekedés néhány nagy beruházás teljesítését tükrözi, a szerződések visszaesése viszont a következő időszak munkamennyiségét jelzi előre. Az ÉVOSZ felmérése szerint a cégek többsége ez utóbbihoz igazítja a terveit, a szakszövetség pedig attól tart, hogy a leépítésekkel elveszített szakértelem a 2028-ra várt élénkülés idejére sem térne vissza az ágazatba.