Már 1025 háziorvosi körzet üres, 1,4 millióan élnek helyettesítéssel ellátott praxisban

Magyarországon 1025 háziorvosi körzet betöltetlen. A számot Porpáczy Krisztina egészségügyi államtitkár ismertette októberben, a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) konferenciáján. Ez 2,4-szerese a 2019 márciusi értéknek.

Az államtitkár szerint mintegy 1,4 millió ember él olyan körzetben, ahol csak helyettesítéssel biztosítják az alapellátást. A helyzet a Világgazdaság és a Portfolio összesítése szerint gyorsan romlik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. júliusi elemzése még több mint 762 üres praxissal számolt.

Csökken az orvosok száma

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025-ben 42 117 orvos rendelkezett érvényes működési nyilvántartással. Egy évvel korábban 43 123-an voltak, a visszaesés 2,3 százalékos.

A csökkenés egy többéves növekedési trendet tört meg. 2020 és 2024 között az aktív orvosok száma 37 188-ról 43 123-ra, vagyis közel 16 százalékkal nőtt.

Évek óta üres praxisok

A betöltetlen körzetek többsége nem friss üresedés. Az üres praxisok:

• 90 százaléka több mint egy éve,
• 74 százaléka több mint két éve,
• 37 százaléka több mint öt éve,
• 15 százaléka több mint tíz éve,
• 3 százaléka több mint húsz éve betöltetlen.

A kisebb településeken több falu tartozik egy praxishoz. Emiatt több száz településen egyáltalán nincs betöltött háziorvosi praxis, csak helyettesítés.

A vidék a leginkább érintett

A hiány az Alföld délkeleti részén, a Közép-Dunántúlon és a határ menti településeken különösen súlyos. A legrosszabb helyzetű vármegyék:

• Nógrád: a körzetek 27,5 százaléka betöltetlen;
• Békés: csaknem minden negyedik praxis üres;
• Jász-Nagykun-Szolnok: szintén csaknem minden negyedik praxis üres;
• Borsod-Abaúj-Zemplén: nagyjából minden ötödik körzet betöltetlen.

Budapest közelít az országos átlaghoz

A fővárosban már minden nyolcadik körzetben nincs háziorvos, országosan minden hatodikban. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) listáján a XXI., VII., X., XVII. és III. kerületben is szerepelnek több éve betöltetlen körzetek.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint Budapesten a kötelező háziorvosi ügyeleti rendszer bevezetése hozott fordulatot. Korábban központi ügyelet működött, a háziorvosoknak nem kellett ügyeletet vállalniuk. Emiatt sok idősebb, pályája végén járó orvos és sok családalapítás előtt álló fiatal inkább drágábban is a fővárosban vett praxist.

A kamara szerint a kötelezettséget sok idős orvos nem vállalta és továbbra sem vállalja. Ezért a fővárosban az országos átlagnál nagyobb volt az ugrás a betöltetlen praxisok számában.

A MOK úgy látja, hogy vidéken a földrajzi elszigeteltség, az infrastruktúra hiánya és a kistelepülési életforma nehezíti a praxisok betöltését. Budapesten a magánellátás elszívó ereje, a magas megélhetési költségek és az elavult intézményi és finanszírozási keretek jelentik a fő akadályt. A fővárosban a helyettesítés könnyebben megszervezhető, de a kamara szerint ez a meglévő orvosok túlterheléséhez és személytelenebb betegellátáshoz vezet.

Bérolló és adminisztratív terhek

A kamara szerint a fiatalokat elsősorban az tartja vissza, hogy a háziorvosi bértábla közel 300 ezer forinttal marad el a többi szakorvosi bértáblától. Egy kezdő háziorvos 300 ezer forint bruttó bértámogatást kap.

Ezt a teljes összeget azonban csak úgynevezett szoros praxisközösségben kapja meg. Ha az orvos nem tud összefogni kollégáival, a támogatás 30, jobb esetben 80 százalékára jogosult. Mindez 6 év orvosi egyetem és 2+1 éves háziorvosi szakképzés után.

A MOK szerint a háziorvosoknak a gyógyítás mellett vállalkozási, menedzsment- és adminisztratív terheket is viselniük kell, például az elromlott eszközök pótlását vagy a szakdolgozói hiány kezelését. A kamara kifogásolja, hogy a támogatási rendszer nem tesz érdemi különbséget egy fővárosi és egy szegényebb kistelepülési praxis között.

Elöregedő szakma

A kamara adatai szerint a 40 év alatti háziorvosok száma mindössze 400 körüli, a 70 év felettieké eléri az 1400-at. A MOK szerint ezért a jelenlegi keretek között nincs reális esély a tartósan üres körzetek betöltésére.

A szervezet szerint a hiányzó pluszforrások miatt a fiatalok nem akarnak saját praxist vásárolni.

A sürgősségi ellátás is megérzi

A MOK szerint a háziorvosok a hozzájuk forduló esetek zömét helyben megoldják, szakorvos bevonása nélkül. Ha ez a kapuőri szerep elvész, a betegek már első megjelenéskor a magasabb ellátási szinteket terhelik.

Hivatalosan minden üres praxisnak van helyettes orvosa. A kamara szerint azonban a helyettesítők kapacitása véges, ezért a helyettesített körzetek ellátása az esetek többségében nem éri el a saját orvossal működő praxisok színvonalát.

A MOK szerint a helyi alapellátás hiányában elmarad a krónikus betegségek szűrése és gondozása, ami a betegek állapotának romlásához és akut szövődményekhez vezet. Az érintettek így olyan panaszokkal is a sürgősségi osztályokra és kórházakba kerülnek, amelyeket helyben is el lehetne látni.

Mit javasol a kamara?

A MOK szerint az egyszeri letelepedési támogatás nem elég a fiatal orvosok vonzásához, mert ők ritkán köteleződnek el egy életre egyetlen helyen. A kamara komplex intézkedéscsomagot sürget. Ennek elemei:

• bérelőny a háziorvosoknak és a szakdolgozóknak;
• magasabb praxisfinanszírozás;
• rugalmasabb indikátorrendszer;
• plusz személyzet és telemedicinális háttér;
• szociális támogatás.

A szervezet szerint a fiatalok számára fontos az előre tervezhető életpályamodell, a megfelelő bérezés, a valódi csapatmunka, a korszerű eszközök és rendelők, valamint a megoldott helyettesítés és szabadság. A kamara szerint amíg ezek a feltételek hiányoznak, a fiatalok nem fogják választani a háziorvosi pályát.

A MOK úgy látja, hogy a megmaradt szakmai tartalékot rugalmasabb foglalkoztatással, praxisteamekkel, praxis-összevonásokkal és a hátrányos helyzetű régiók kiemelt bérezésével lehetne bevonni.