Új korszakhatár jön a magyar gazdaságpolitikában? A szakértők válaszolnak

A Portfolio Checklist 2026. október 7-i adásában *Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője- az új vagyonadó részleteit és lehetséges problémáit, Király Júlia közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke pedig a gazdaságpolitikai irányváltás és az európai integráció következményeit elemezte.

Vagyonadó egymilliárd forint felett

A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint az új adó az egymilliárd forint feletti számított nettó magánvagyont érintené. Az egymilliárd forintot meghaladó részre 1 százalékos, a 100 milliárd forint feletti vagyonrészre pedig 1,5 százalékos adókulcs vonatkozna.

A kormány hatásvizsgálata évente körülbelül 200 milliárd forint bevétellel számol. A rendszer mintegy 15 ezer magánszemélyt és hozzávetőleg kétezer vagyonkezelési konstrukciót érinthet közvetlenül.

A tervezet alapján tehát nem pusztán egy szimbolikus, a leggazdagabbakat célzó adóról lenne szó, hanem érdemi költségvetési bevétellel számoló új rendszerről.

A legnehezebb kérdés: mennyit ér valójában egy cég?

Készpénz, bankszámla, állampapír vagy tőzsdei részvény esetében viszonylag egyszerű meghatározni a vagyon értékét. Egy családi vállalkozás, holding vagy nem tőzsdei társaság esetében azonban már jóval nehezebb objektív árat megállapítani.

A tervezet az úgynevezett svájci módszerhez hasonló értékelési modellt alkalmazna. Ebben -a társaság korrigált saját tőkéje és jövedelemtermelő képessége* egyaránt szerepet kapna. Utóbbit -az elmúlt három év átlagos adózott eredménye alapján számítanák*, amelyet egy egységes 6,67-es szorzóval vennének figyelembe.

Éppen ez lehet a szabályozás egyik legvitatottabb pontja.

Fajcsák Gábor szerint ugyanaz a szorzó nagyon eltérő helyzetű vállalkozásokra nem feltétlenül alkalmazható igazságosan. Egy gyorsan növekvő, magas árrésű társaságnál reális lehet magasabb értékelés, míg egy ciklikusan működő vagy kisebb jövedelmezőségű vállalkozásnál a 6,67-es szorzó jelentősen túlértékelheti a céget.

Ez pedig nem egyszerűen elméleti probléma: a magasabb számított cégérték közvetlenül magasabb vagyonadót jelentene, így ezen a területen később jogviták is várhatók.

Autó, ékszer, műtárgy – hol kezdődik a vagyon?

A tervezet bizonyos nagy értékű ingóságokat is bevonna az adóalapba.

Ide tartoznának a 3 millió forintot meghaladó értékű műtárgyak, gyűjtemények és ékszerek, valamint a 10 millió forintnál drágább járművek.

A gyakorlatban azonban itt is lehetnek nehezen meghúzható határok. Egyetlen drága óra vagy luxustáska még nem feltétlenül számít gyűjteménynek, több nagy értékű darab együttesen viszont már felvetheti ezt a kérdést. Mivel a rendszer alapvetően önbevallásra épülne, az adózóknak maguknak kellene számba venniük az érintett vagyonelemeket.

Augusztus végéig kellene bevallani és megfizetni

A tervezet szerint a vagyonadót minden évben augusztus 31-ig kellene bevallani és megfizetni. Ez a határidő különösen a vállalkozói vagyon esetében fontos. A cégek éves beszámolói jellemzően május végére készülnek el, így az érintetteknek ezt követően lenne idejük kiszámítani a társasági részesedések értékét és előteremteni az adó megfizetéséhez szükséges likviditást.

A szabályozás fizetési könnyítéseket is tartalmazna. Alanyi jogon kérhető lenne 12 hónapos fizetési halasztás, különleges méltánylást érdemlő helyzetben pedig akár 24 havi halasztás vagy részletfizetés is engedélyezhető lenne.

Ez azért lehet lényeges, mert a nagy vagyon nem feltétlenül jelent ugyanekkora szabadon elkölthető készpénzt. Egy több milliárd forintos vállalkozás tulajdonosa például jelentős vagyonnal rendelkezhet úgy is, hogy annak nagy része a cégben működik.

A vagyonkezelők sem maradnának ki

A bizalmi vagyonkezelések és családi alapítványok önálló adóalanyként jelennének meg a rendszerben, és szintén rendelkeznének egymilliárd forintos adómentes sávval.

A szabályozás ugyanakkor igyekezne megakadályozni, hogy a nagyobb vagyonokat több különböző konstrukció között szétosztva többször lehessen kihasználni ezt a mentességet. A kapcsolódó vagyonkezelési struktúrákat ezért bizonyos esetekben összevonnák, és közösen használhatnák fel az egymilliárd forintos keretet.

Ez a rész különösen összetett jogi helyzeteket teremthet, főként olyan családoknál, ahol több különálló vagyonkezelési konstrukció működik.

A külföldi vagyon sem feltétlenül jelent menekülőutat

A tervezet a belföldi adóalanyoknál alapvetően a teljes globális vagyont figyelembe venné. Ez azt jelenti, hogy egy magyar adóalany külföldi ingatlana, bankszámlája vagy értékpapír-állománya is bekerülhetne az adóalapba.

A szabályozás arra is kitér, mi történne akkor, ha valaki az adó elkerülése érdekében külföldre költözne. A tervezet főszabályként akár tíz évig fenntartaná a magyar adókötelezettséget bizonyos esetekben. A kétoldalú nemzetközi adóegyezmények ezt felülírhatják, de a jogalkotói szándék egyértelmű: a pusztán adózási célú vagyon- vagy lakóhely-áthelyezést szeretnék megnehezíteni.

Az európai közeledésnek már rövid távon is lehet ára – és hozama

A belső adópolitikai változások mellett a magyar gazdaság külső megítélése is egyre fontosabb kérdéssé válik. Király Júlia szerint az uniós forrásokhoz való hozzáférés és az eurócsatlakozási szándék hiteles képviselete közvetlen gazdasági előnyökkel járhat.

A kiszámíthatóbb gazdaságpolitika csökkentheti Magyarország kockázati felárát, stabilizálhatja a forintot, és javíthatja a külföldi befektetők bizalmát. Ennek hatása nemcsak a pénzügyi piacokon jelenhet meg: alacsonyabb finanszírozási költségeket és kedvezőbb beruházási környezetet is jelenthet.

Nem az euró dátuma a legfontosabb

Az euró bevezetése körüli vitában gyakran az a kérdés kerül előtérbe, hogy Magyarország pontosan melyik évben csatlakozhatna az euróövezethez.

Király Júlia szerint ennél fontosabb maga a hiteles csatlakozási pálya. Az euró bevezetéséhez szükséges kiszámítható költségvetési politika, alacsonyabb infláció és stabilabb államadósság ugyanis akkor is gazdasági előnyt jelenthet, ha a tényleges csatlakozás még évekre van. A közös valuta ugyanakkor önmagában nem oldja meg a magyar gazdaság strukturális problémáit.

A tartós felzárkózáshoz szükség lenne a közlekedési és víziközmű-infrastruktúra korszerűsítésére, az oktatás és felsőoktatás fejlesztésére, valamint az egészségügyi rendszer megújítására is.

Két irány, egy cél

A most kirajzolódó gazdaságpolitikai irány két, látszólag különálló folyamatot kapcsol össze.

Az egyik oldalon a kormány új bevételi forrásokat keres, és a legnagyobb magánvagyonok erőteljesebb bevonását tervezi a közteherviselésbe. A másikon az európai integráció erősítésétől, az uniós forrásoktól és a nemzetközi befektetői bizalom javulásától vár stabilabb gazdasági környezetet.

A valódi kérdés ezért nem pusztán az, mennyi bevételt hozhat egy új vagyonadó, vagy mikor kerülhet napirendre az euró bevezetése. Hanem az, hogy a szigorúbb belső költségvetési politika és a kiszámíthatóbb európai gazdasági irány együtt képes-e tartós növekedési pályára állítani Magyarországot.

Forrás: Portfolio Checklist, 2026. október 7-i adás.