Több mint 400 milliárd forint pluszterhet kapnak a vállalkozások 2027-ben, de mely cégeknek kell ezt megfizetni?

A 2027-es költségvetés egyik oldalán a családoknak, az egészségügynek és az állami dolgozóknak ígért pluszforrások állnak. A másik oldalon azok a bevételek, amelyekből ezek egy részét a kormány fedezni szeretné, és ezek jelentős része a vállalkozásoktól érkezne. Magyar Péter hétfői bejelentése alapján a Világgazdaság összesítése szerint a vállalati szférától legalább 411 milliárd forint többletbevételt vár a kabinet, és ebben még nincs benne minden bejelentett emelés.

A csomag legfontosabb jellemzője azonban nem önmagában az összeg, hanem az, hogy a terhek tudatosan lépcsőzetesen oszlanak el. A kormány több ponton is a legkisebb vállalkozásokat kíméli, a többletbefizetés nagyobb része a közepes és nagy cégekre, illetve a már most is különadókkal terhelt ágazatokra hárul.

A legnagyobb tétel: társasági adó és innovációs járulék

A várt többletbevétel közel kétharmada egyetlen területről jönne. A társasági adó (a vállalatok nyereségét terhelő adó) és az innovációs járulék (a cégek által kutatás-fejlesztési célokra fizetett befizetés) változásaiból a kormány összesen 260 milliárd forinttal több bevételt tervez 2027-re.

Ez egyben a csomag legbizonytalanabb része is: a részletes szabályok még nem ismertek, így egyelőre nem lehet megmondani, mely vállalatokra mekkora többletteher jut. A cégek tervezése szempontjából ez a kérdés lesz a legfontosabb, hiszen a legnagyobb összeg mögött áll a legkevesebb konkrétum.

Ugyanebbe a körbe tartozik a fejlesztési adókedvezmények átalakítása. A kormány a támogatásokat szorosabban kötné ahhoz, hogy egy beruházás mekkora hozzáadott értéket teremt Magyarországon. A kedvezmény tehát a jövőben kevésbé a beruházás puszta méretéhez, inkább a hazai gazdasági hasznához igazodna.

Kereskedők: megszűnik egy korlát, nő egy adó

A kiskereskedelemben két ellentétes irányú változás találkozik. Az egyik könnyítés: megszűnik az árrésstop, vagyis az a szabály, amely korlátozta, mekkora haszonkulcsot alkalmazhatnak a boltok egyes termékeken. A piaci szereplők hónapok óta bírálták az intézkedést piactorzító hatásai miatt, kivezetése így érdemi szabályozási tehertől szabadítja meg a szektort.

A másik változás viszont szigorítás. A sávos kiskereskedelmi különadó úgy működik, hogy az árbevétel egyes szeleteit eltérő kulcs terheli, és minden kulcs csak az adott sávba eső bevételrészre vonatkozik. Az új szabályok szerint:

• az 1 milliárd forintig terjedő árbevétel továbbra is adómentes;
• az 1 és 50 milliárd forint közötti rész adója 0,15-ről 0,45 százalékra nő, vagyis megháromszorozódik;
• az 50 milliárd forint feletti sávok 1, illetve 4,5 százalékos kulcsa nem változik.

Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, egy egyszerű számítás mutatja meg. Egy 10 milliárd forint árbevételű kereskedőnél a középső sávba 9 milliárd forint esik: ennek adója a jelenlegi 13,5 millió forintról 40,5 millió forintra emelkedne. Egy 50 milliárdos forgalmú cégnél ugyanez a tétel 73,5 millióról 220,5 millió forintra nőne. A kormány számításai szerint az emelés mintegy 3500 vállalkozást érint.

A változás tehát leginkább a középmezőnyt éri: a legkisebbek mentesek maradnak, a legnagyobbak felső sávjainak kulcsa pedig változatlan, bár a középső sávba eső bevételrészük után ők is többet fizetnek majd. Hogy az árrésstop megszűnése és a magasabb különadó egyenlege melyik cégnél pozitív és melyiknél negatív, az a forgalomtól és a termékszerkezettől függ.

Egy autó még kedvezményes, a második már nem

A cégautóadónál ugyanez a logika érvényesül. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek egyetlen, nem nagy teljesítményű céges autót használnak, nem nő az adóterhük, és az első autó után továbbra is levonhatják a gépjárműadót a cégautóadóból.

A második céges autótól azonban megszűnik ez a kedvezmény, a nagy teljesítményű autók adója pedig emelkedik. Az új díjtételeket a kormány még nem hozta nyilvánosságra. Magyar Péter a megkülönböztetést azzal indokolta, hogy a működésükhöz egy autót használó kisebb cégeket nem akarják nagyobb teherrel sújtani.

Visszatér a reklámadó

A jelenleg nulla százalékos reklámadó kulcsa 3,75 százalékra emelkedik, ebből a költségvetés több mint 14 milliárd forintot vár. A kormány a bejelentésben elsősorban a Metát és a Google-t emelte ki, az adó azonban nem kizárólag a globális technológiai vállalatokat érinti. Az összeg a csomag egészéhez képest kicsi, a hazai hirdetési piac szereplőinél ugyanakkor új költségtételként jelenik meg.

Energiaszektor, bányászat és a további ágazatok

Az energiaszektortól a kormány további 100 milliárd forintot vár. Ez azért érzékeny pont, mert az ágazatot már most is több különadó terheli, köztük az energiaellátók 31 százalékos jövedelemadója. Magyar Péter hétfőn nem részletezte, hogy a pluszt új adóból vagy a meglévő terhek emeléséből szedik-e be.

A bányajáradék (a bányászati tevékenység után az államnak fizetett díj) emeléséből 37 milliárd forint többletbevételt várnak. Emellett magasabb adó jön a dohánytermékekre és az égetett szeszes italokra, többet kérnek a környezetszennyező tevékenységek után, és a bankoknak, valamint a biztosítóknak is nagyobb hozzájárulást kell vállalniuk. Ezeknél azonban még nem ismert minden kulcs és pontos összeg.

A tulajdonosokat magánszemélyként is elérheti

A vállalkozások mögött álló tulajdonosok egy részét a 2027-ben induló vagyonadó is érintheti. Az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonrészt évi 1 százalékos, a 100 milliárd forint feletti részt 1,5 százalékos adó terhelné. Az adóalapba a vállalkozásokban birtokolt tulajdonrészek értéke is beleszámít. Egy 3 milliárd forint nettó vagyonnal rendelkező tulajdonos esetében például a 2 milliárd forintos rész után évi 20 millió forint adó keletkezne. A kormány az új adótól évi mintegy 200 milliárd forint bevételt vár.

Mit érdemes látni a csomagból?

A számszerűsített tételek, vagyis a társasági adó és az innovációs járulék, az energiaszektor, a bányajáradék és a reklámadó önmagukban legalább 411 milliárd forint többletet hoznának. Erre jön még a kiskereskedelmi különadó emelése, a cégautóadó szigorítása és több, egyelőre nem számszerűsített ágazati teher.

A bejelentés két fő vonást mutat. Az egyik a méret szerinti differenciálás: az adómentes bevételi sáv és az egyetlen autó kedvezménye a legkisebb cégeket védi, a terhek súlypontja a közepes és nagy vállalkozásokra, valamint a különadós ágazatokra esik. A másik a bizonytalanság: a legnagyobb, 260 milliárdos tételnél és az energiaszektor 100 milliárdjánál sem ismertek még a pontos szabályok. A cégek valós terheit végső soron ezek a részletek határozzák meg.