Jelentősen átalakulhat a KATA: ismét számlázhatnának cégeknek a kisadózók

Fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre törvénytervezetről van szó, amelyet a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott. A javaslatokat 2026. október 14-ig lehet véleményezni, így a részletszabályok még változhatnak.

A tervezet elfogadása esetén ugyanakkor alapjaiban alakulhat át a kisadózó vállalkozók tételes adója.

Újra megnyílna a kata a mellékállásúak előtt

A 2022-ben bevezetett jelenlegi szabályozás alapján a katát főszabály szerint csak főállású egyéni vállalkozók választhatják, és – a taxisok kivételével – kizárólag magánszemélyektől szerezhetnek bevételt.

A most nyilvánosságra hozott tervezet ennél jóval szélesebb kört engedne be a rendszerbe. Az új katát választhatnák:

• a főállású egyéni vállalkozók;
• a legalább heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozók;
• a nyugdíjas egyéni vállalkozók;
• a nappali tagozatos hallgatók;
• valamint több olyan vállalkozói csoport, amely jelenleg nem jogosult erre az adózási formára.

A kormány várakozása szerint a változás több mint százezer új vállalkozó számára teheti elérhetővé a katát.

Cégeknek is lehetne számlázni

Az egyik legfontosabb változás az lenne, hogy a katás vállalkozók ismét szerezhetnének bevételt cégektől, szervezetektől és más kifizetőktől.

Ez különösen azoknak jelenthet könnyebbséget, akik szolgáltatásaikat magánszemélyeknek és vállalkozásoknak egyaránt értékesítik. A jelenlegi szabályok miatt nekik jellemzően más adózási formát – például átalányadózást – kell választaniuk.

A cégektől származó bevételt ugyanakkor 15 százalékos kiegészítő adó terhelné. Ennek kiszámításakor a vállalkozó által megfizetett havi tételes adót be lehetne számítani.

Egy egész évben működő, főállású katás vállalkozó évente 1,2 millió forint tételes adót fizetne. Ez a tervezet alapján azt jelentené, hogy évi 8 millió forintos, cégektől származó bevételig a beszámítható tételes adó fedezné a 15 százalékos kötelezettséget. E fölött azonban már ténylegesen kiegészítő adót kellene fizetni.

A főállású katások ellátási alapja 2027-ben havi 317 ezer forintra emelkedne. Ez az az összeg, amelyet többek között a táppénz, a gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátások és később a nyugdíj megállapításánál figyelembe vesznek.

A jelenlegi rendszer egyik legsúlyosabb kritikája éppen az alacsony ellátási alap, amely miatt a katások a befizetett adó egyszerűsége mellett alacsonyabb társadalombiztosítási ellátásokkal számolhatnak.

A tervezet szerint 2028-tól a havi adó és az ellátási alap is a minimálbérhez igazodna.

22 millió forintra nőne a bevételi határ

Az éves bevételi keret a jelenlegi 18 millióról 22 millió forintra emelkedne.

A keretet meghaladó bevétel után továbbra is 40 százalékos különadót kellene fizetni. Ha valaki nem egész évben működik katásként, a bevételi határt időarányosan kellene meghatározni.

A 22 millió forintos keretbe a magánszemélyektől és a cégektől származó bevétel egyaránt beleszámítana.

Kétféle kata működne egymás mellett

A változás nem jelentené a jelenlegi kata azonnali megszüntetését. A 2022-ben létrehozott rendszert átmenetileg továbbra is választhatnák azok, akik 2026. december 31-én már katás adózónak minősülnek.

Számukra a havi tételes adó:

• 2027-ben 75 ezer forintra;
• 2028-ban 100 ezer forintra

emelkedne.

Az ellátási alap 2027-ben 161 ezer, 2028-ban pedig 215 ezer forint lenne. A jelenlegi rendszer azonban csak 2028 végéig maradna fenn. Az abban maradó vállalkozók 2029. január 1-jétől automatikusan átkerülnének az új katába.

Szigorítanák a bújtatott foglalkoztatás elleni szabályokat

A cégeknek történő számlázás engedélyezése mellett több korlátozást is bevezetnének annak megakadályozására, hogy a munkaviszonyokat vállalkozói szerződések mögé rejtsék.

A tervezet alapján megszűnne a kataalanyiság, ha a vállalkozó:

• a jelenlegi munkáltatójától;
• a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a korábbi munkáltatójától;
• annak jogutódjától;
• vagy kapcsolt vállalkozásától

szerezne bevételt.

Szintén elveszíthetné a katára való jogosultságát az, akinek éves bevétele legalább 50 százalékban ugyanattól a kifizetőtől, illetve annak kapcsolt vállalkozásaitól származik. Ezekről a körülményekről a vállalkozónak bejelentést kellene tennie a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé.

Mit jelenthet mindez a vállalkozóknak?

A változtatás sok olyan fehérvári kisvállalkozó számára teheti ismét vonzóvá a katát, aki magánszemélyek mellett vállalkozásoknak is dolgozik. Ide tartozhatnak például egyes szakemberek, oktatók, kreatív szolgáltatók, informatikusok vagy tanácsadók.

Az új rendszer előnye lehet az egyszerűbb adminisztráció és a kiszámítható havi adó. A magasabb tételes összeg, a céges bevételre vonatkozó 15 százalékos szabály és az egy ügyféltől való függést korlátozó előírások miatt azonban nem minden vállalkozónak lesz automatikusan kedvezőbb az átalányadózásnál.

A választás előtt ezért érdemes lesz kiszámolni:

• mekkora az éves várható bevétel;
• abból mennyi érkezik cégektől;
• hány különböző ügyféllel dolgozik a vállalkozó;
• milyen költségeket tud elszámolni;
• és mennyire fontos számára a magasabb társadalombiztosítási ellátási alap.

A végleges döntéssel ugyanakkor még érdemes megvárni az Országgyűlés által elfogadott törvényt és a NAV részletes tájékoztatóját. A jelenleg közzétett dokumentum még társadalmi egyeztetés alatt áll, ezért a szabályok és az összegek a jogalkotási folyamat során módosulhatnak.