Az árrésstop vége: miért drágulhat kevésbé a bolt, mint amennyivel olcsóbb lett?

Ha egy hatósági árkorlát megszűnik, kézenfekvő feltételezés, hogy az árak visszaugranak oda, ahol a beavatkozás előtt voltak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint az árrésstop esetében ez nem így lesz: a kivezetés várhatóan csak töredékét hozná vissza annak az árcsökkenésnek, amelyet a bevezetés okozott.

A kérdés azért vált aktuálissá, mert Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány kivezeti az árrésstopot. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ez mikor és milyen formában történik, ezért a várható hatásokról jelenleg a jegybank korábbi számításai adnak támpontot.

Mit szabályozott az árrésstop?

Az árrés az a különbség, amennyivel a kereskedő drágábban adja el a terméket, mint amennyiért beszerezte. Ebből fedezi a bolt működési költségeit, és ebből származik a nyeresége is.

A Fidesz-kormány 2025. március 17-én vezette be az árrésstopot, kezdetben 30 alapvető élelmiszer-kategóriára. Ezeknél a kiskereskedelmi árrés legfeljebb 10 százalék lehetett, és nem haladhatta meg a 2025. januári átlagos szintet sem. Május 19-től a szabályozás 30 drogériai és háztartási termékkategóriára is kiterjedt, ott 15 százalékos plafonnal.

Az eredetileg átmenetinek szánt intézkedést többször meghosszabbították. 2025 decemberében további élelmiszerekkel bővítették a kört, köztük egyes húsfélékkel, zöldségekkel, gyümölcsökkel és bébiételekkel. 2026 áprilisában a kormány törölte a lejáratra vonatkozó rendelkezéseket, így a korlátozás határozatlan időre érvényben maradt. A mostani bejelentés ehhez képest jelent fordulatot.

Mekkora volt az árcsökkenés?

Rövid távon a polcokon jól látható volt a hatás. A kormányzati közlések szerint az érintett élelmiszerek átlagosan 16–19,6 százalékkal, a drogériai termékek 26,9 százalékkal lettek olcsóbbak. Az MNB saját adatgyűjtése alapján a szabályozott drogériákban az érintett termékek ára már az első héten átlagosan 23,1 százalékkal csökkent.

Az inflációra gyakorolt hatás ennél szerényebbnek tűnik, de ez nem ellentmondás: a fogyasztói kosárban az érintett termékek csak egy szeletet tesznek ki. A jegybank becslése szerint az élelmiszer-árrésstop mintegy 0,5 százalékponttal, a drogériai korlátozás további 0,1 százalékponttal mérsékelhette a 2025-ös éves átlagos inflációt. A százalékpont itt azt jelenti, hogy az infláció mértéke – például 5 százalékról 4,5 százalékra – ennyivel lett alacsonyabb, mint beavatkozás nélkül lett volna.

A boltok nem úgy reagáltak, ahogy sokan várták

Az árplafonokkal szemben gyakori aggodalom a keresztárazás: a kereskedő a szabályozott termékeken elvesztett bevételt úgy pótolja, hogy a szabadon árazható termékeket drágítja meg. Az MNB 2025 közepén erre nem talált egyértelmű bizonyítékot.

Más alkalmazkodás viszont kimutatható volt. Az érintett termékkörökben csökkent az akciós termékek aránya, és mérséklődött az árengedmények átlagos mértéke is. A vásárló tehát a polcárban nyert, de kevesebb leárazással találkozott.

A legbeszédesebb adat a láncok teljes árrése. Az MNB által vizsgált négy kereskedelmi lánc összesített árrésszintje 2025-ben 31 százalék volt, ami belefér a 2020 és 2024 közötti 30,9–31,8 százalékos sávba. Vagyis a teljes kínálatra vetítve a láncok jövedelmezősége nem esett vissza érdemben, még ha egyes termékkategóriák és vállalatok között lehettek is különbségek.

Miért csak a negyede épülne vissza?

Ebből a háttérből érthető a jegybank fő következtetése. Az MNB Inflációs jelentése szerint az árrésstop bevezetése összesen mintegy 1,4 százalékpontos technikai árcsökkentő hatással járt – technikai abban az értelemben, hogy közvetlenül a szabályozás mechanikus hatását méri. Egy kivezetéskor ennek várhatóan csak a negyede épülne vissza a fogyasztói árakba, ami nagyjából 0,3–0,4 százalékpontos egyszeri inflációs hatást jelentene.

Az aszimmetria oka, hogy a kereskedők az elmúlt időszakban átalakították a működésüket. A jegybank szerint újratárgyalhatták beszállítói szerződéseiket, csökkenthették költségeiket és javíthatták hatékonyságukat. A beszerzési oldalt külső tényezők is könnyítették: a forint erősödése és a világpiaci élelmiszerárak mérséklődése. Ha a bolt olcsóbban szerzi be az árut, a plafon megszűnése után sem kell feltétlenül a korábbi szintre emelnie az árat ahhoz, hogy megfelelő árrést érjen el.

Termékenként eltérő forgatókönyvek

A jegybank nem egységes drágulási hullámot vár, hanem eltérő kereskedői stratégiákat. Bizonyos termékeknél a láncok részben visszaépíthetik a korábban elvesztett árrést, másutt az erős árverseny és a vásárlók árérzékenysége szabhat határt az emelésnek. Az alkalmazkodás eszköze lehet a termékválaszték átalakítása, a beszállítókkal folytatott alku és az akciós politika módosítása is – utóbbi azt is jelentheti, hogy a leárazások szerepe ismét megnőhet.

A vásárlók szempontjából ez azt jelenti, hogy a kivezetés hatása termékenként és boltonként eltérően jelenhet meg, nem egyetlen, általános árugrásként.

Nehéz lesz tisztán mérni a hatást

Az MNB arra is figyelmeztet, hogy ha a kivezetésre 2027 elején kerül sor, annak önálló árhatását különösen nehéz lesz számszerűsíteni. A kereskedelmi szektort ugyanis várhatóan más szabályozási változások is érintik, köztük a kiskereskedelmi különadó esetleges módosítása. Ezek együttes hatásából nehéz lesz elkülöníteni, hogy az árak változásából mennyi írható az árrésstop megszűnésének számlájára, és mennyi más szabályozási vagy piaci tényezőnek.

Az árrésstop története így többről szól, mint egy árplafon bevezetéséről és megszüntetéséről. A jegybank adatai szerint a láncok teljes árrése alig változott, miközben a szabályozott termékek érezhetően olcsóbbak lettek, és a kereskedők a beszerzés, a költségek és az akciók oldalán alkalmazkodtak. Emiatt a kivezetés hatását nem a bevezetéskori árcsökkenés tükörképeként érdemes vizsgálni, hanem annak fényében, mennyire tartósak ezek az alkalmazkodási lépések.