Széttagolódás vagy különadó: a Spar ismét az EU-hoz fordult a magyar kiskereskedelmi adó miatt

A magyar kiskereskedelmi különadóról szóló vitában a kormányváltás után új kérdés került előtérbe: elvárható-e egy nagy élelmiszerlánctól, hogy kisebb cégekre bontsa magát, ha kevesebb adót akar fizetni? A Spar szerint nem. Az osztrák kereskedelmi vállalat ezért újabb panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz. A beadványt az osztrák APA hírügynökség megismerte.

Megmaradt az adó, egy szabály változott

A különadót még az Orbán-kormány vezette be. A Magyar Péter miniszterelnök vezette új kormány nem törölte el, csak egy rendelkezését módosította. A változtatás lényege, hogy a nagy kereskedők szétválással csökkenthetik vagy akár meg is szüntethetik különadó-fizetési kötelezettségüket.

Ez a módosítás egy régi problémát mutat meg. Az adóteher jelenleg erősen függ attól, milyen formában működik egy hálózat. A Spar és más külföldi szupermarketláncok éves árbevételük 4,5 százalékát fizetik különadóként. A magyar franchise-láncok és hazai szolgáltatók esetében az adó mértéke 0 és 0,15 százalék között van. A különbség tehát nagyjából harmincszoros vagy még nagyobb. Egy franchise-hálózat önálló üzletekből áll, ezért egy-egy üzemeltető cég mérete jóval kisebb, mint egy egységesen működő nagy láncé.

A módosítás azt a lehetőséget kínálja a nagy láncoknak, hogy hasonló szerkezetet vegyenek fel. A Spar szerint ez a megoldás csak papíron létezik.

Miért nem válik szét a Spar?

A vállalat két érvet hoz fel. Az egyik gyakorlati és jogi. Peter Manhartsberger, a Spar vezetője az APA-nak azt mondta: „a több száz üzlettel rendelkező Spar Magyarországot nem lehet több száz különálló társaságra bontani”. Ezt „abszurdnak és zaklatásnak” nevezte, és hozzátette: „A társasági forma megváltoztatására való kényszerítés az EU-ban jogellenes.”

A másik érv a magyar jogrendszer belső ellentmondására épül. A Spar a panaszában a magyar adóelkerülés elleni szabályokra hivatkozik. Ezek a rendelkezések azt hivatottak megakadályozni, hogy egy cég kizárólag adóelőny céljából alakítsa át működését. A lánc beadványa szerint „a magyar hatóságok ezért nem ismernék el azokat az átszervezéseket, amelyek túlnyomórészt adózási megfontolásból történnek”.

A Spar érvelése szerint tehát a módosítás olyan kiutat kínál, amelyet egy másik magyar szabály lezár. Ha egy nagy lánc csak az adó miatt bomlana szét, az adóhatóság éppen ezért tekinthetné az átszervezést visszaélésnek.

Két teher, növekvő összegek

A különadó mellett a láncokat az árrésstop is terheli. Ez a szabály korlátozza, mekkora különbség lehet az érintett termékek beszerzési és eladási ára között, vagyis mennyit tehet rá egy kereskedő a beszerzési árra.

A Spar számai szerint a két intézkedés tavaly mintegy 110 millió euróba került a cégnek: a különadó körülbelül 80 millió, az árrésstop körülbelül 30 millió euróba. Idén a vállalat legfeljebb 90 millió eurós különadóval és nagyjából 40 millió eurós árrésstop-költséggel számol, összesen tehát akár 130 millió euróval. Ez egy év alatt mintegy 20 millió eurós, nagyjából 18 százalékos növekedés.

Manhartsberger szerint a két intézkedés miatt a külföldi láncok, köztük a Spar, a Lidl, a Penny, a dm és a Tesco, jelentős veszteséget termelnek Magyarországon. A Spar a Lidl után a második legnagyobb élelmiszer-kereskedő az országban, így a terhek a hazai piac egyik meghatározó szereplőjét érintik.

Már az Európai Bíróság előtt is

A Spar nem először fordul Brüsszelhez. 2022-ben már benyújtott egy panaszt a különadó ellen, és az osztrák politika támogatásával többször sürgette az Európai Bizottságot, hogy lépjen az ügyben. A Bizottság idén az Európai Unió Bíróságán beperelte Magyarországot a különadó és az árrésstop miatt.

Az új panasz ezért egy már folyamatban lévő uniós jogvitához kapcsolódik. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormányváltás után módosított szabályozás a Spar szerint nem szünteti meg a korábbi kifogásokat.

A Spar súlyos állítása

Manhartsberger az APA-nak a szabályozás mögötti szándékról is beszélt. Szerinte azt akarják, hogy a külföldi kereskedelmi láncok „elhagyják Magyarországot és eladják szupermarketjeiket”. Hozzátette: „Vevőként azonban csak magyar oligarchák érdeklődnek.” Ez a Spar képviselőjének állítása. A forrás nem tartalmazza a magyar kormány vagy más érintettek reakcióját.

Mit mutat az ügy?

A vita már nem csak arról szól, hogy egy adó mértéke túl magas-e. A kérdés az is, igazságos-e egy olyan rendszer, amelyben az adóteher elsősorban a cégszerkezettől függ. A Spar szerint az egyetlen kínált kiút, a szétválás, sem gyakorlatilag, sem jogilag nem járható. A végső döntés várhatóan az Európai Unió Bíróságánál születik meg, addig pedig a külföldi láncok a Spar adatai szerint évről évre nagyobb terhekkel működnek a magyar piacon.