Szélesebb, de drágább lesz a KATA: a nyugdíjjogosultsággal indokolja a kormány az adóemelést

A kisadózó vállalkozások tételes adója, a KATA évekig azért volt népszerű, mert egy fix havi összegért cserébe szinte teljesen levette a vállalkozók válláról az adóadminisztrációt. Tételes adónak azt nevezik, amikor a vállalkozó a bevétele nagyságától függetlenül havonta ugyanannyit fizet. Az egyszerűségnek azonban volt egy kevésbé látható ára: a befizetésekért cserébe viszonylag kevés társadalombiztosítási ellátás járt. A kormány most éppen erre hivatkozva kapcsolja össze a KATA bővítését az adó emelésével.

Mit jelentett be a kormányfő?

Magyar Péter miniszterelnök országjárásának szolnoki állomásán, szeptember 26-án, szombaton ismertette a kormány terveit. A Turizmus.com beszámolója szerint a Tisza-kormány a KATA visszaállításán és széles körű kiterjesztésén dolgozik. A katázó vállalkozók ismét számlázhatnának cégeknek és szervezeteknek, nem csak magánszemélyeknek. A jogosultak köre is bővülne: a nem főfoglalkozású vállalkozók, a főállásuk mellett dolgozók, a nyugdíjasok és az egyetemisták is választhatnák ezt az adózási formát.

A miniszterelnök szerint a Pénzügyminisztérium olyan megoldáson dolgozik, amely akár százezer vagy annál is több kisadózó csatlakozását jelentheti. Az éves bevételi összeghatárt a tervek szerint 19 millió forintra emelnék. A változások a kormány szándéka szerint 2027. január 1-jétől lépnének életbe.

A bővítésnek azonban feltétele is van. Magyar Péter kijelentette, hogy a jelenleg havi 50 ezer forintos tételes adót emelni kell, akár egy nagyobb, akár két kisebb lépésben. Az emelés mértékét nem közölte.

Miért kell többet fizetni?

A kormányfő érvelése szerint a KATA korábbi rendszere nem nyújtott megfelelő szociális védelmet. Betegség esetén a katások nem kaptak megfelelő táppénzt, várandósság és szülés esetén alacsony volt az anyasági ellátás, és a későbbi nyugdíjhoz sem szereztek elegendő jogosultságot. „Nem lehet egy országban több százezer embert nyugdíj nélkül hagyni. Nemcsak a holnapra kell gondolni, hanem a holnaputánra is” – mondta Szolnokon.

Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, azt az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke, Németh László a Világgazdaságnak adott nyilatkozatában konkrét számokkal szemléltette. Szerinte egy katásnak jelenleg három évet kell dolgoznia ahhoz, hogy egy év szolgálati időt beszámítsanak a nyugdíjába. A szolgálati idő azoknak az éveknek az összessége, amelyek alapján a nyugdíjjogosultságot és a nyugdíj összegét megállapítják. Hasonló aránytalanságot lát a táppénznél is: ha egy katás vállalkozó egy hónapon belül 29 napot tölt táppénzen, 40 500 forint táppénzt kap, miközben befizeti az 50 ezer forintos adót, mert a befizetés alól csak 30 nap után mentesül.

Németh László szerint a probléma egyik oka, hogy az adó mértékét nem valorizálták a minimálbérhez, vagyis nem igazították hozzá a minimálbér emelkedéséhez. Ebből a szempontból az IPOSZ is elismeri, hogy a rendszer mai formájában nem nyújt elegendő ellátást.

Honnan indul a KATA?

A tervek súlyát a 2022-es szigorítás adja. Az Orbán-kormány akkor visszaélésekre hivatkozva szűkítette drasztikusan az adónemet, elsősorban a színlelt foglalkoztatásra, vagyis arra a gyakorlatra, amikor valójában munkaviszonyt vállalkozói jogviszonynak álcáztak. Az átalakítás után csak főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatták a katát. Kiestek a legalább heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozók és a korábban szintén jogosult társas vállalkozások.

A legnagyobb változást az hozta, hogy főszabály szerint csak magánszemélyektől lehetett bevételt szerezni. Aki cégtől, más egyéni vállalkozótól vagy szervezettől kapott pénzt, elvesztette katás jogállását. Kivételt csak a taxis személyszállítók jelentettek. Az üzleti ügyfeleknek dolgozó vállalkozók jelentős része így kiszorult a rendszerből.

A számok jól mutatják a változás nagyságrendjét: a szigorítás előtt mintegy 450 ezren, utána nagyjából 140 ezren adóztak katásként. Néhány hónap alatt tehát több mint háromszázezer vállalkozónak kellett más adózási formát keresnie. Sokuknak ez több adminisztrációt és magasabb közterhet jelentett. Korábban a főállású katások havi 50 ezer, a mellékállásúak 25 ezer forinttal rendezhették közterheik jelentős részét. Az átalányadózásra áttérő főállásúaknak viszont már 2022-ben is legalább a minimálbér után kellett társadalombiztosítási járulékot fizetniük, és egy meghatározott minimumalap után szociális hozzájárulási adót. Az átalányadózás olyan egyszerűsített forma, amelyben a bevétel egy rögzített hányadát tekintik költségnek, a maradék után kell adózni.

A szigorú feltételeknek megfelelők számára megmaradt a havi 50 ezer forintos tételes adó. Ebben a körben jellemzően a közvetlenül magánszemélyeknek dolgozó szakmák maradtak, például fodrászok, kozmetikusok, festők, burkolók és autószerelők. Ők közvetlenül érzik majd az adóemelést, miközben a bővítésből, a céges számlázás lehetőségéből kevésbé profitálnak.

Nem előzmény nélküli terv

Kármán András pénzügyminiszter az elmúlt hónapokban többször is jelezte, hogy a kormány visszahozná a katát. Május 12-én, miniszterjelölti meghallgatásán az egyszerű, kiszámítható és kevés adminisztrációval járó adózási forma szükségességével érvelt. Június 1-jén a parlamentben már a 2027-es kezdést is megnevezte. Ugyanekkor jelezte azt is, hogy nem a 2022 előtti rendszer változatlan visszaállítását tervezik, hanem egy szélesebb körben elérhető konstrukciót, amely garanciákat tartalmaz a visszaélésekkel szemben. Augusztus végén arról beszélt, hogy a minisztériumban már dolgoznak a KATA visszavezetésén.

Ezek a garanciák kulcsfontosságúak lehetnek. A 2022-es szűkítést éppen a visszaélésekkel indokolták, a mostani bővítés pedig több ponton visszanyitja azokat a lehetőségeket, például a cégeknek történő számlázást, amelyeket akkor megszüntettek. A források alapján egyelőre nem ismert, milyen konkrét szabályokkal kívánják kezelni ezt a kockázatot.

Az érdekképviseletek: egyetértés az irányban, bizonytalanság a mértékben

A Világgazdaság szerint a szakmai szervezeteket nem érte váratlanul a bejelentés, a részletek kidolgozásába azonban nem vonták be őket. „Nem ismerjük a részleteket, de nagyon reméljük, hogy a mikrovállalkozások az adóemelés során pozitív diszkriminációban részesülnek. Azt semmiképpen sem szeretnénk, hogy egy jelentős adóemelést kapjanak a nyakukba” – mondta Németh László.

A mintegy 40 ezer kisvállalkozást, jellemzően egyéni vállalkozókat és 1–10 fős cégeket képviselő IPOSZ elnöke szerint javaslataikat két-három hónappal korábban eljuttatták a kormánynak. Azt a visszajelzést kapták, hogy figyelembe veszik őket. A bejelentett elemek közül több is egybecseng ezekkel: az IPOSZ is szorgalmazta, hogy a katások ismét számlázhassanak adószámmal rendelkező vállalkozásoknak, és hogy a másodállású vállalkozók is választhassák az adónemet. Németh László szerint azonban nem a számlázás a legfontosabb: „A legfontosabb a mikrovállalkozásoknak, hogy nagyon egyszerű legyen az adminisztráció, hiszen ők dolgoznak, nem érnek rá ezzel foglalkozni”.

Arra a kérdésre, hogy egy nagy emelés nem tereli-e a vállalkozókat más adózási formák felé, azt felelte: „Megmondom őszintén, azt várom, hogy nem egy túlzott emelkedés lesz. Azzal együtt népszerűbbé válik újra a katázás”.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) helyzete politikailag is kényes. 2022-ben a kamara akkori vezetője, Parragh László maga javasolta a KATA szigorítását. Magyar Péter a szeptember 18-i kormányzati tájékoztatón bírálta a köztestületet: „Szükség van a kamarákra, de politikai bunkósbotokra nincs. Főleg nem úgy, hogy a vállalkozások fizetik”. Ugyanekkor bejelentette az 5000 forintos kötelező kamarai hozzájárulás eltörlését. Az MKIK Nagy Elek elnök nevével kiadott reakciójában azt írta, hogy tudomásul veszi a döntést, a hozzájárulás megreformálását maga is szorgalmazta, és a jogszabály-módosítások megismerése után értékeli azok következményeit.

A KATA ügyében a kamara a lap megkeresésére azt közölte, hogy 2026 júniusában részletes szakmai elemzést juttatott el a kormánynak, amelyet nyilvánosan is elérhetővé tett. Az anyag a korábbi rendszer tapasztalatait, a szabályozási kockázatokat és több megoldási irányt is bemutat. Az MKIK szerint olyan megoldásra van szükség, „amely egyszerre javítja a legkisebb vállalkozások működési feltételeit, egyszerű és kiszámítható adózást biztosít, megfelelő társadalombiztosítási jogosultságokat teremt, ugyanakkor hosszú távon a költségvetés számára is fenntartható”. A vitaanyag átadása után egy szakmai egyeztetésük volt a Pénzügyminisztériummal, és jelezték, hogy a részletszabályok kidolgozásában is részt vennének.

Nyitott kérdések

A kormányfő maga is jelezte, hogy a döntés még nem végleges: „Úgyhogy el fogjuk dönteni. Megismerjük a szakmai szervezetek álláspontjait, egyeztetünk mindenkivel, és igyekszünk a jelenlegi rendszer igazságtalanságát és pontatlanságát megváltoztatni, kijavítani, és ahogy ígértük, vállaltuk széles körben lehetővé tenni újra a KATA ata adózást. És köszönjük a türelmét mindenkinek, hiszen ez egy összetett feladat”.

A legfontosabb kérdések egyelőre megválaszolatlanok. Nem tudni, mennyivel nő a havi adó, egy vagy két lépésben történik-e az emelés, lesz-e eltérő tétel a fő- és mellékállásúak számára, mint 2022 előtt, és hogyan szűrik ki a visszaéléseket. A Világgazdaság a lépést a Tisza-kormány első nagy adóemelésének nevezte, és felvetette, hogy a 2022-eshez hasonló elégedetlenséget válthat ki.

Mit érdemes megérteni?

A terv lényege egy csere. A kormány szélesebb hozzáférést és magasabb bevételi határt kínál, cserébe magasabb havi befizetést kér, és ezt a nyugdíj-, táppénz- és anyasági jogosultságok javításával indokolja. A mérleg vállalkozói csoportonként eltérő lehet. A 2022-ben kiszorult mellékállásúak, céges ügyfelekkel dolgozók, nyugdíjasok és egyetemisták visszanyerhetnek egy egyszerű adózási formát. A jelenleg is katázó, magánszemélyeknek dolgozó szakemberek számára viszont a változás elsősorban magasabb havi terhet jelent. Hogy a KATA valóban újra népszerűvé válik-e, az nagyrészt azon múlik, hogy az emelés mértéke és az érte kapott ellátás arányban áll-e egymással.