Mit árul el a NAV listája a be nem jelentett munkáról?

Nem csak hatósági ügy, hanem piaci jelzés

A Világgazdaság beszámolója szerint, a HRportal figyelemfelhívása alapján, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján nyilvánosan elérhető azoknak a foglalkoztatóknak a listája, amelyeknél végleges közigazgatási vagy bírósági határozat állapította meg be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lista nem előzetes gyanúkat vagy folyamatban lévő ügyeket gyűjt, hanem olyan eseteket, ahol a jogsértést már véglegesen megállapították. A nyilvánosságra hozott adatok két évig maradnak elérhetők, majd a NAV törli őket.

A munkavállaló szempontjából ez egyszerű ellenőrzési lehetőség. Ha valaki új állást keres, utánanézhet annak, hogy a leendő munkaadója szerepel-e az adatbázisban. Ez nem mond el mindent egy cégről, de fontos jelzés lehet arról, hogy volt-e olyan munkaügyi jogsértése, amelyet az adóhatóság vagy bíróság végleges döntése rögzített.

Mit lehet megtudni a listából?

A NAV által közzétett adatok között szerepel az érintett foglalkoztató neve, székhelye vagy lakcíme, adószáma, természetes személy esetén pedig az adóazonosító jele. Az adóhatóság feltünteti azt is, mikor kelt a jogsértést megállapító határozat, mikor vált véglegessé, illetve közigazgatási per esetén mikor lett jogerős a bírósági határozat.

A szakkifejezések mögött gyakorlati különbség van. A végleges határozat azt jelenti, hogy a közigazgatási eljárásban már nincs helye rendes jogorvoslatnak. Ha az ügy bíróság elé került, akkor a közzétételhez jogerős és végrehajtható bírósági döntés szükséges. Vagyis a lista célja nem az, hogy folyamatban lévő vitákban előre minősítsen cégeket, hanem az, hogy lezárt döntések alapján tájékoztasson.

A be nem jelentett foglalkoztatás lényege, hogy a munkáltató elmulasztja a foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségét. Ez a dolgozónak azért lényeges, mert a szabályos bejelentés kapcsolódik például a társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultságokhoz. A cégnek pedig azért kockázat, mert bírsághoz és nyilvános adatközléshez vezethet.

Cégeknek is számít, ki szerepel rajta

A NAV nemcsak a be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmazó adózók listáját teszi közzé. A Világgazdaság cikke szerint külön nyilvánosságra hozza azt is, hogy az érintettek közül kik nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének.

Ez a kifejezés azt jelenti, hogy egy vállalkozás munkaügyi szempontból megfelel-e bizonyos törvényi feltételeknek. Ennek nemcsak reputációs jelentősége lehet: a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó információt más szervek eljárásaiban is felhasználhatják. A forrás szerint ide azok az adózók tartoznak, amelyeket a NAV a foglalkoztatási jogviszony bejelentésének elmulasztása miatt, a költségvetési támogatás igénylését megelőző két éven belül, végleges és végrehajtható, nyilvánosságra hozott határozatban bírsággal sújtott.

Ez a piacon kettős hatású eszköz. A szabályosan működő cégeknek versenyvédelmi jelentősége lehet, mert a be nem jelentett munka költségelőnyt adhat azoknak, akik nem tartják be a szabályokat. Az érintett vállalkozásoknak ugyanakkor a nyilvános szereplés üzleti hátrányt is jelenthet, például álláskeresők, partnerek vagy támogatási eljárások előtt.

A nyilvánosság nem büntetés helyett van, hanem mellette

Fontos különbség, hogy a lista nem önálló szankcióként működik, hanem a már megállapított jogsértések nyilvános következményeként. A forrás alapján a NAV akkor teszi közzé az adatokat, ha a jogsértést végleges közigazgatási vagy bírósági határozat rögzíti. Ha az adóhatósági határozatot bíróság előtt megtámadták, az adatok közzétételére a jogerős és végrehajtható bírósági döntés alapján kerül sor.

A munkavállalóknak a lista nem helyettesíti a saját munkaszerződésük és bejelentésük ellenőrzését, de előzetes tájékozódási pont lehet. A cégeknek pedig azt jelzi, hogy a munkaügyi szabálytalanság nem zárul le a bírsággal: a jogsértés ténye két évig nyilvánosan visszakereshető marad.

A NAV adatbázisa így nem egyszerűen egy hatósági nyilvántartás. A gyakorlatban olyan információs eszköz, amely a munkavállalói biztonságot, a piaci átláthatóságot és a szabályos foglalkoztatás ellenőrizhetőségét egyszerre érinti.