Visszatérés a piaci valósághoz: kivezetik a kamatstopot, mutatjuk, mi vár a hitelesekre

A Tisza-kormány hivatalosan is bejelentette, hogy 2026. szeptember 30-ával megszünteti a lakossági jelzáloghitelek kamatstopját. Az intézkedést tavasszal egy éjszakai kormányrendelet még az új kabinet felállásáig hosszabbította meg határozatlan időre, ám most pont kerül az ügy végére. A lépés egy olyan beavatkozásnak vet véget, amelyet eredetileg mindössze fél évre terveztek, ám végül közel öt éven át szigetelte el az adósokat a piaci kamatkörnyezet szélsőséges kilengéseitől. A döntés hordereje óriási: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2025 végén mintegy 218 ezer szerződést és 842 milliárd forintnyi hitelállományt érintett a kamatstop, ami a teljes hazai jelzáloghitel-piac több mint negyedét jelenti.

Mit jelent a kamatstop vége a gyakorlatban?

A lakossági hitelek kamata jellemzően két elemből épül fel: a folyamatosan változó piaci referenciakamatból (ilyen például a bankközi piacon irányadó Bubor), valamint az ezen felül felszámított, a bank hasznát és kockázatvállalását fedező fix kamatfelárból. Fontos megérteni, hogy az idővel törvényi szintre emelt intézkedés nem a teljes fizetendő kamatot rögzítette, hanem csupán a kamatszámítás alapját. A jogszabály ezt a referenciakamatot fagyasztotta be a 2021. október 27-i szinten. Ennek köszönhetően az elmúlt évek brutális kamatemelkedései nem gyűrűztek be a havi törlesztőkbe.

Amint ez a védelem megszűnik, a hitelek ismét a valós piaci kamatokhoz igazodnak. A BiztosDöntés elemzése egy átlagosnak tekinthető, 4 millió forintos tőketartozású, hat év hátralévő futamidejű és 2 százalékos kamatfelárral rendelkező hitel példáján mutatta be a várható hatásokat (a 2026. júniusi referenciakamatok alapulvételével).

Várható havi törlesztőrészlet-emelkedések az átlagos hitelmodell alapján:

- 3 havi kamatperiódus: 62 600 Ft-ról 70 000 Ft-ra (+7 400 Ft, 11,8%)
- 6 havi kamatperiódus: 62 900 Ft-ról 69 800 Ft-ra (+6 900 Ft, 11,0%)
- 12 havi kamatperiódus: 63 300 Ft-ról 69 600 Ft-ra (+6 300 Ft, 10,0%)

Bár a havi 6-7 ezer forintos emelkedés nominálisan nem tűnik drámainak, arányaiban egy 10-12 százalékos tehernövekedést jelent a háztartások költségvetésében.

Az időzítés csapdája: ki fizet először többet?

A kamatstop kivezetése nem jelent azonnali, egységes ársokkot mindenki számára, a hatás erősen függ a hitel típusától és a kamatperiódustól. A kamatperiódus azt mutatja meg, hogy a bank milyen időközönként árazhatja át a kölcsönt.

A legrövidebb, 3, 6 vagy 12 havi kamatperiódusú hitelekkel rendelkező adósok szembesülnek legelőször az emelkedéssel. Náluk az október 1. után esedékes első kamatfordulónapon azonnal érvényesítik az aktuális, magasabb piaci rátákat. Ezzel szemben a hosszabb, 3 vagy 5 éves kamatperiódusú hitelek adósai haladékot kapnak: az ő törlesztőrészletük csak a szerződés szerinti következő rendes fordulónapon fog megemelkedni.

A legsebezhetőbb réteg és a makrogazdasági mentőöv

A piacra való visszatérés legnagyobb kockázata abban a mintegy 19 ezer adósban rejlik, akiket az MNB hivatalosan is kifejezetten sérülékenynek minősített. Ők együttesen 164 milliárd forintnyi jelzáloghitelt és további 110 milliárd forintnyi egyéb hitelt görgetnek maguk előtt. Számukra egy 10 százalékos emelkedés is a fizetésképtelenség határát jelentheti. A kormányzat azt ígéri, hogy a bankok bevonásával szeptember végéig egy célzott támogatási rendszert dolgoz ki a megvédésükre.

"A háztartások eladósodottsága ugyanakkor rendszerszinten nem hordoz túlzott kockázatot" – ez már a tágabb makrogazdasági képet tükrözi. Ezt erősítik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is: 2024-ben a hazai lakáshitel-állomány megközelítette az 5652 milliárd forintot, és a teljes portfólió 99 százaléka problémamentesen törlesztett. Ez azt jelenti, hogy a magyar hiteles társadalom zöme ellenállóbb, mint a korábbi válságok idején.

A szélesebb rétegek számára az igazi mentőövet a gazdasági környezet javulása jelentheti. A tehernövekedés lényegesen kisebb lesz annál, mint ha három-négy évvel ezelőtt, a kamatcsúcsok idején szüntették volna meg az intézkedést, ráadásul a fizetések azóta sokat emelkedtek. A következő hónapok legfontosabb kérdése a gazdaságpolitika, ezen belül is az állami vezetés és az MNB mozgástere marad. Ha a jegybank a kamatstop tényleges kivezetéséig tovább tudja csökkenteni az alapkamatot, az magával húzza a bankközi referenciakamatokat is, így az ársokk tovább tompítható az érintett családok számára.