Látványosan rávetették magukat a befektetők a magyar állampapírra

Ritkán látott étvággyal vetették rá magukat az intézményi befektetők a magyar állampapírokra az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtöki aukcióján. Bár az állam eredetileg mindössze 65 milliárd forintnyi adósságot tervezett a piacra dobni, a pénzintézetek és alapkezelők közel 470 milliárd forintot ajánlottak fel. Ez a masszív, hétszeres túljelentkezés egyértelmű üzenet a gazdaság szereplőinek: a nagybefektetők jelenleg mindent megtesznek, hogy hosszú távra rögzítsék az 5 százalék körüli hozamokat.

Mit jelent az aukció a gyakorlatban?

Amikor az állam hitelt vesz fel a piacról, aukciókat tart, ahol a befektetők megmondják, mennyi pénzt és milyen kamat (hozam) mellett hajlandók kölcsönadni. A hüvelykujjszabály egyszerű: minél nagyobb a kereslet, az állam annál jobb alkupozícióba kerül, így egyre alacsonyabb kamatot kell fizetnie a hitelezőknek.

Pontosan ez történt most is. Az óriási érdeklődést látva az ÁKK végül az eredetileg tervezett 65 milliárd helyett 201 milliárd forintnyi kötvényt értékesített a 3, 5 és 10 éves futamidőkön. Mivel a vevők egymásra licitáltak, a hozamok jelentősen estek az egy héttel korábbi szinthez képest. A 3 éves papírok esetében például az átlaghozam 5,06 százalékon alakult, ami 29 bázispontos (azaz 0,29 százalékpontos) csökkenést jelent. A kötvénypiacon ez az elmozdulás kifejezetten nagynak számít egyetlen hét alatt.

Miért elégszenek meg az 5 százalékkal?

Laikusként felmerülhet a kérdés: miért tolnak a nagybefektetők több százmilliárd forintot egy 5 százalék körüli hozamot kínáló eszközbe, amikor egy-két éve még jóval magasabb számok repkedtek? A válasz a várakozásokban keresendő.

A pénzpiacok jelenleg az infláció és a jegybanki alapkamatok globális és hazai csökkenését árazzák. A befektetők úgy számolnak, hogy a pénz ára a jövőben még olcsóbb lesz. Ebből a logikából következik, hogy most kell megvenni a 10 évre 5,1 százalékos hozamot biztosító papírokat, mert fél vagy egy év múlva már lehet, hogy csak 4 százalékot vagy annál is kevesebbet fognak kapni a pénzükért. Ez a sietség hajtja lefelé a hozamokat.

A lakosság és a cégek is megérzik a változást

Az intézményi állampapírpiac mozgása nem egy elszigetelt, csak brókerek számára érdekes jelenség. Ami az ÁKK aukcióin történik, az egyfajta gazdasági gravitációként minden másra hatással van.

A lakossági megtakarítók számára ez a trend egyértelmű figyelmeztetés: a kockázatmentes, garantáltan kétszámjegyű hozamok korszaka lezárult. Bár az állam a lakossági papírok (például a FixMÁP vagy a PMÁP) esetében gyakran kínál prémiumot az intézményi piachoz képest, a referenciapontot a mostani 5 százalék körüli szintek jelentik. Ha az intézményi hozamok tartósan csökkennek, előbb-utóbb a lakossági állampapírok kamatai is követni fogják ezt az irányt.

A vállalati szektor számára viszont kimondottan kedvező hír a hozamcsökkenés. A 10 éves állampapírok hozama ugyanis a hosszú távú céges hitelek árazásának legfontosabb alapja. Amikor a referenciahozamok lefelé csorognak, a kereskedelmi bankok is olcsóbban tudnak forrást bevonni, ami idővel olcsóbb beruházási hitelek formájában jelenik meg a vállalatoknál. Ez végső soron élénkítheti a gazdasági növekedést, hiszen a cégek bátrabban mernek majd fejleszteni, ha kevesebbet kell fizetniük a kölcsönök után.