Mit jelent a magyar cégeknek a 11 milliárdos új szakképzési vizsgaközpont?

A magyar szakképzés átalakításának egyik legfontosabb, bár a nagyközönség számára kevésbé látható sarokköve a vizsgáztatás minőségének biztosítása. A most átadott Országos Központi Akkreditált Vizsgaközpont (OKAV) pontosan ezt a célt szolgálja: egy olyan fizikai teret hoztak létre, ahol a diákok és a felnőttképzésben résztvevők a piaci elvárásoknak megfelelő körülmények között adhatnak számot a tudásukról.

Nem mindegy, min vizsgázik a jövő szakembere

A beruházás mintegy 10,9 milliárd forintos vissza nem térítendő uniós támogatásból (Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretéből) valósult meg az IKK Nonprofit Zrt. és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal konzorciumában. De mit jelent ez a gyakorlatban a cégek és a munkavállalók számára?

Eddig komoly logisztikai és minőségi problémát jelentett, hogy bizonyos speciális gépigényű szakmák esetében egyszerűen nem állt rendelkezésre megfelelő, független és akkreditált vizsgahelyszín. Ha egy szakmunkástanuló régebbi technológiával felszerelt iskolai tanműhelyekben vizsgázik, a papírja mögött lévő gyakorlati tudás nehezen értelmezhető a modern ipari szereplők számára.

Az új központ tervezésekor éppen ezért oktatási szakértőket és gyakorló vizsgáztatókat vontak be, hogy a tereket és az eszközöket a valós ipari folyamatokra szabják. A műhelyépületben helyet kapott például egy olyan fémipari CNC műhely, amely négy különböző programnyelvet ismerő gépekkel van felszerelve. Ez egy munkáltató számára azt jelenti, hogy az itt vizsgázott szakember már készségszinten találkozott azokkal a technológiákkal, amelyekkel a gyárpadlón is dolgoznia kell. Ugyanez az elv érvényesül a komplexumhoz tartozó korszerű faipari műhelyben és a professzionális fogtechnikai laborban is.

Zöld beruházás, mint gazdasági szükségszerűség

Egy tizenegymilliárdos állami beruházásnál ma már alapelvárás a korszerű energetika, de az uniós források szigorú mérőszámokat is támasztanak. A projekt egyik kiemelt feltétele volt a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése egy hagyományos épülethez képest.

Ezt az elvárást az üzemeltetési költségek hosszú távú minimalizálása is indokolja. Az épületet napelemes rendszerrel és energiatárolókkal látták el, az energiafelhasználást pedig intelligens épületgépészeti automatika szabályozza. A rendszert hőszivattyús hűtés-fűtéssel és a levegőminőségre reagáló gépi szellőztetéssel egészítették ki, a környezettudatos működést pedig az elektromos autótöltők és az esővíz öntözési célú újrahasznosítása teszi teljessé.

Piaci standardizálás állami szinten

Az OKAV elindulása egyértelműen abba a trendbe illeszkedik, amely a szakképzést a gazdaság és az ipar valós igényeihez próbálja igazítani. Az intézmény első körben a leginkább eszközigényes, specifikus szakmákra fókuszál, később azonban – a hiányterületekre koncentrálva – kiterjesztik a vizsgaportfóliót.

A központ országos hatáskörű, ami azt jelenti, hogy nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki intézményekből érkező vizsgázókat is fogadja. Ezzel a lépéssel megteremthető egy olyan egységes, minőségi mérés, amely alapján a munkáltatók országszerte megbízhatnak az újonnan kiállított szakmai bizonyítványok értékében és a frissen végzett szakemberek tudásában.

Fotó: IKK Nonprofit Zrt.