25 év alatt átalakult a magyar tévé és rádió: kevesebb lett a hírek súlya, előretört a sport

A televíziózás és a rádiózás világa alapjaiban változott meg az elmúlt 25 évben. A kétezres évek elején még nem voltak streamingplatformok, a YouTube alig néhány évvel később indult el, az okostelefon pedig még nem számított mindennapi eszköznek. A hagyományos televízió és rádió jóval kisebb kínálatból próbálta kiszolgálni a közönséget.

A KSH adatsora azt mutatja meg, hogy a közszolgálati televíziók és rádiók, valamint az egyéb országos televíziók évente hány órányi műsort sugároztak. Az adatokat öt nagy kategóriába sorolták: hírek és közélet, kultúra és szórakozás, zene, sport, illetve egyéb műsorok.

Fontos ugyanakkor, hogy ezek nem nézettségi vagy hallgatottsági adatok. A műsorórák növekedése önmagában nem jelenti azt, hogy az emberek több időt töltenek televíziózással vagy rádióhallgatással. A változásban az új csatornák megjelenése és az egész napos műsorszolgáltatás terjedése is szerepet játszik.

Két és félszeresére nőtt a köztelevízió műsorideje

A közszolgálati televíziók 2000-ben összesen 23 573 órányi műsort sugároztak. Ez 2025-re 60 366 órára emelkedett, ami 156 százalékos növekedésnek felel meg.

A bővülés azonban nem egyenletesen zajlott. A teljes műsoridő 2000 és 2010 között lényegében 23–26 ezer óra között mozgott. Az első komolyabb ugrás 2011-ben következett be, amikor az éves kínálat meghaladta a 34 ezer órát. Újabb jelentős emelkedés kezdődött 2014-ben, majd 2017-re már 60 ezer óra fölé került az összesített műsoridő.

Azóta alig történt változás: 2017 és 2025 között minden évben körülbelül 60,4 ezer órányi műsort regisztrált a statisztika. A köztelevíziós kínálat tehát mennyiségi szempontból elérhette a jelenlegi rendszer kapacitásának határát.

A hírek óraszáma nőtt, az arányuk mégis csökkent

A hírekhez, aktuális politikához, gazdasághoz, információhoz és oktatáshoz sorolt köztelevíziós műsorok ideje 8258 óráról 12 933 órára emelkedett. Ez jelentős, közel 57 százalékos növekedés.

A teljes műsorkínálat azonban ennél jóval gyorsabban bővült. Emiatt a hírek és közéleti műsorok aránya 35 százalékról 21,4 százalékra csökkent.

A legtöbb ilyen tartalmat 2017-ben sugározták, összesen 13 475 órában. Az elmúlt években viszonylag állandó, 12–13 ezer óra közötti szint alakult ki.

A közszolgálati televíziók legnagyobb műsorcsoportja 2025-ben is az irodalmat, művészetet, tudományt, kultúrát és szórakozást magában foglaló kategória volt. Ide 27 717 óra, vagyis a teljes műsoridő közel 46 százaléka tartozott.

Négyszer annyi sport a köztelevízióban

A sportműsorok mennyisége a közszolgálati televíziókban különösen látványosan emelkedett. Míg 2000-ben 2391 órányi sportot sugároztak, 2025-ben már 9461 órát.

Ez csaknem négyszeres növekedést jelent.

A fordulat 2015 után következett be. A sportműsorok ideje 2014-ben még 1885 óra volt, 2015-ben már 4547, 2016-ban pedig 8919 óra. A legmagasabb értéket 2024-ben mérték, amikor 9794 órányi sport került műsorra.

A kategória 2025-ben már a köztelevíziós műsoridő 15,7 százalékát adta.

A zenei műsorok növekedése arányaiban még nagyobb volt: 1023 óráról 5662 órára emelkedett a kínálat. Ez több mint ötszörös mennyiséget jelent, bár a zene így is csupán 9,4 százalékát tette ki a teljes köztelevíziós műsoridőnek.

A rádió továbbra is elsősorban a zenéről szól

A közszolgálati rádiók összes műsorideje 2000-ben 24 583 óra volt, 2025-ben pedig már 52 560 óra. A növekedés megközelítette a 114 százalékot.

A rádió műsorszerkezetében továbbra is a zene a meghatározó. A zenei programok időtartama 25 év alatt 10 489 óráról 25 008 órára nőtt. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben a közrádiós műsoridő 47,6 százalékát zenei tartalmak töltötték ki.

A hírek és közéleti műsorok ezzel ellentétes pályát jártak be. Az óraszámuk 7691-ről 5833-ra csökkent, miközben arányuk 31,3 százalékról mindössze 11,1 százalékra esett vissza.

A közrádióban 2007-ben sugározták a legtöbb, összesen 11 107 órányi hírt és közéleti műsort. A 2025-ös mennyiség ennek már alig több mint a fele.

Egy év alatt kétharmadával nőtt a rádiós sportkínálat

A közszolgálati rádióknál a legfeltűnőbb változás az utóbbi két évben történt.

A sportműsorok ideje:

• 2023-ban 488 óra;
• 2024-ben 5256 óra;
• 2025-ben 8730 óra volt.

A sportműsorok mennyisége tehát 2024-ről 2025-re 66 százalékkal emelkedett, két év alatt pedig csaknem tizennyolcszorosára nőtt.

A 2000-ben mért 718 órához képest a 2025-ös érték több mint tizenkétszeres. A sport így már a közrádiós műsoridő 16,6 százalékát adta, és a hírekre fordított időt is jelentősen meghaladta.

Eközben egyetlen év alatt 20,6 százalékkal csökkent a hírek, valamint 11,6 százalékkal a kulturális és szórakoztató műsorok ideje. A teljes rádiós műsoridő gyakorlatilag nem változott, így a számok egyértelmű átrendeződést mutatnak az egyes tartalomtípusok között.

Sokkal változékonyabb volt az országos televíziók kínálata

Az egyéb országos televíziók esetében csak 2002-től állnak rendelkezésre adatok. Abban az évben 28 337 órányi műsort regisztráltak, míg 2025-ben a csatolt KSH-adatsor szerint már 76 429 órát.

A legmagasabb értéket azonban nem az utóbbi évek valamelyikében, hanem 2017-ben mérték. Ekkor az éves műsoridő megközelítette a 140 ezer órát. Egyetlen évvel később már csak 66 326 órát mutatott a statisztika.

Hasonlóan nagy kilengések láthatók a sportműsoroknál is. A kategória 2012 és 2017 között évente 16–29 ezer órát tett ki, 2018-ban azonban 462 órára zuhant. A 2025-ös adat mindössze 251 óra.

Az ilyen nagyságú változásokat nem lehet pusztán a nézői ízlés átalakulásával magyarázni. A szolgáltatói kör, a csatornák száma, az adatszolgáltatás és a műsorok besorolása is módosíthatta az eredményeket.

A KSH külön jelzi, hogy 2022-től csatornánként történik az adatszolgáltatás, ezért a hosszú idősor egyes részeinek összehasonlításakor óvatosság szükséges.

Több tartalom, de nem feltétlenül több néző

A 25 éves adatsor egyik legfontosabb tanulsága, hogy a lineáris rádiós és televíziós kínálat még az internetes platformok térnyerése mellett is jelentősen bővült.

A közszolgálati televíziók műsorideje két és félszeresére, a közrádióké több mint kétszeresére nőtt. Közben azonban átalakult a tartalmak egymáshoz viszonyított súlya:

• a köztelevízióban a kultúra és a szórakoztatás maradt a legnagyobb kategória;
• a hírek óraszáma nőtt, de a teljes kínálaton belüli aránya csökkent;
• a sport egyre nagyobb teret kapott a köztelevízióban;
• a közrádióban továbbra is a zene dominál;
• a rádiós sportközvetítések és sportműsorok 2024-től rendkívüli ütemben bővültek;
• az egyéb országos televíziók adatai jelentős szerkezeti és módszertani változásokat jeleznek.

A számokból az nem derül ki, hogy a műsorokat hányan nézték vagy hallgatták. Az viszont jól látszik, hogy a hagyományos média 25 év alatt nem tűnt el, hanem sokkal nagyobb, több csatornára és több műsortípusra tagolt kínálattá alakult át.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, „Televízió- és rádióműsor-idő műsortípus szerint”, 2000–2025. Az alapadatok forrása a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.