Ezer év legerősebb El Niñója tart a Csendes-óceán felé

Van egy szám, ami magában is furcsán hangzik: egy éghajlati jelenség még csak félúton jár a saját csúcsa felé, és máris átlépett egy határt, amelyet másfél évszázadnyi mérés sem tudott feljegyezni. Nem a tetőzésénél, hanem hónapokkal előtte.

Pontosan ez történik most a Csendes-óceánon.

Egy rekord, ami idő előtt esett el

A Guardian beszámolója szerint az idei El Niño hőmérséklet-emelkedése elérte a 3,05 Celsius-fokot, épp csak felülmúlva a 2015 novemberében mért 3,02 fokos értéket, amely eddig a feljegyzések kezdete óta a legmagasabb volt.

Ez a szám önmagában nem sokat árulna el, ha nem tudnánk, mihez viszonyítjuk. A kutatók az 1991 és 2020 közötti időszak átlagához mérik, és ez a részlet fontosabb, mint amilyennek elsőre tűnik: ez a viszonyítási alap már magában hordozza az ember okozta globális felmelegedést is. Vagyis a mostani érték nem egy tiszta, „természetes” állapothoz képest magas, hanem egy már felhevült Földhöz képest.

Mi is az El Niño valójában

Az El Niño lényegében a Csendes-óceán trópusi vizeinek időszakos felmelegedése, egy természetes ciklus része, amely néhány évente visszatér. A hatása azonban jóval túlnyúlik az óceánon: átrendezi a légköri áramlatokat, befolyásolja az esőzéseket, aszályokat okozhat az egyik féltekén, miközben áradásokat a másikon.

A mostani esemény azért különös, mert nem önmagában érdekes. A természetes felmelegedés ezúttal egy már amúgy is gyorsan melegedő légkörbe érkezik, és extra hőt halmoz fel egy olyan rendszerben, amely már így is a szélső értékek felé tolódott.

Ameddig mehet

A friss előrejelzések szerint a jelenség novemberre és decemberre tetőzhet, és ekkor akár a 4,0 Celsius-fokot is elérheti. Ez a becslés Zeke Hausfather klímakutató elemzéséből származik, aki tizennégy különböző modell átlagát vette alapul, és amelyet a Carbon Brief tett közzé.

Ha ez az érték valóban bekövetkezik, messze felülmúl minden eddig ismert El Niño-eseményt. A várakozások szerint a mostani jelenség az elmúlt ezer év legerősebbje lehet.

Hausfather elemzése arra is emlékeztet, hogy a korábbi, kifejezetten erős események, mint az 1997/1998-as vagy a 2015/2016-os, önmagukban is több százmilliárd dolláros kárt okoztak világszerte. A mostani becslések szerint ezeknél is nagyságrendekkel nagyobb hatással járhat.

Miért nem elég egyetlen rekord

A kutatók szerint a valódi tét nem a mostani El Niño csúcsa, hanem az, ami utána következik. A természetes felmelegedés és az ember okozta globális felmelegedés együttese miatt 2027 várhatóan a valaha mért legforróbb év lehet.

Ez a kettősség adja a történet igazi súlyát. Egy erős El Niño korábban is jelentett kiugró meleget, de a hatása lecsengett, és a rendszer visszatalált a megszokott mederbe. Most viszont az alaphelyzet maga is folyamatosan feljebb csúszik. A természetes ingadozás egy egyre magasabbról induló szintre rakódik rá.

Mit jelent ez valójában

A számok könnyen elvesznek a hírfolyamban: három fok, négy fok, ezer év. Amit ténylegesen mutatnak, az inkább egy elmozdulás. Az El Niño mindig is a Föld természetes ritmusának része volt, egy visszatérő hullám az éghajlat rendszerében.

A mostani esemény arra emlékeztet, hogy ez a hullám már nem egy nyugodt tengeren fut végig, hanem egy folyamatosan emelkedő vízszinten. És ha egy természetes ciklus önmagában képes rekordokat dönteni még a tetőzése előtt, akkor a kérdés már nem az, hogy meddig ér fel ez a csúcs, hanem az, hogy milyen magasról indul majd a következő.