Nem a napszak dönti el, mennyire egészséges a zuhanyozás

A zuhanyozás időzítéséről szóló vita látszólag két napi rutin versenye. Valójában azonban egy harmadik szereplő dönti el, mennyit ér az esti tisztálkodás: az ágynemű, amelyben az éjszaka nagyjából egyharmadát töltjük.

A BBC News Magyarul összefoglalója szerint alvás közben, hideg időben is akár fél pint, vagyis 284 milliliter izzadságot bocsáthatunk ki, miközben több mint 50 ezer elhalt hámsejtet hagyhatunk magunk után. Így a frissen megmosott bőr néhány óra alatt ismét kapcsolatba kerül az izzadsággal, a mikrobákkal és az ágyneműben felhalmozódott szennyeződésekkel.

A tisztaság nem áll meg a fürdőszoba ajtajában

A zuhany eltávolítja a bőrről a nap során összegyűlt port, pollent, környezeti szennyeződéseket, izzadságot és faggyút. Ha mindez lefekvés előtt a bőrön marad, részben átkerülhet a lepedőre és a párnára is. Ebből a szempontból az esti zuhany logikus higiéniai előnyt kínál.

Csakhogy a bőr önmagában sem steril felület. Egyetlen négyzetcentiméterén tízezertől akár egymillióig terjedő számú baktérium élhet. Az izzadság önmagában szagtalan, a jellegzetes testszagot többek között azok a kénes vegyületek adják, amelyeket egyes baktériumok – például staphylococcusok – termelnek.

Primrose Freestone, a Leicesteri Egyetem mikrobiológusa a BBC-nek úgy fogalmazott: „Ha este zuhanyzunk, tisztán fekszünk le aludni, de éjszaka akkor is izzadni fogunk.” Az így kialakuló meleg, nedves mikrokörnyezet kedvez a bőrön élő baktériumok működésének, ezért enyhe izzadságszag akkor is kialakulhat reggelre, ha valaki közvetlenül lefekvés előtt zuhanyozott.

Ez ad értelmet a reggeli tisztálkodásnak: lemoshatja az éjszaka során termelődött izzadságot, valamint a bőrre és az ágyneműből visszakerülő mikrobák egy részét. Nem feltétlenül egészségesebb tehát, inkább más pillanatban avatkozik be ugyanabba a körforgásba.

Az ágynemű saját ökoszisztémává válhat

A lepedőkön, paplanokon és párnákon baktériumok hetekig életben maradhatnak. Idővel poratkák és gombák is megtelepedhetnek rajtuk, különösen a nedvesebb felületeken, például a párnán. A hámsejtek a poratkák számára táplálékot jelentenek, ürülékük pedig allergénként hathat.

Holly Wilkinson, a Hulli Egyetem mikrobiommal és sebgyógyulással foglalkozó egyetemi docense szerint ezért valószínűleg fontosabb rendszeresen kimosni az ágyneműt, mint mindenáron az esti zuhanyhoz ragaszkodni. Ha valaki tisztán fekszik le, de egy hónapon át nem cserél lepedőt, a zuhanyozás előnyét fokozatosan ellensúlyozza a felhalmozódó szennyeződés, baktériumtömeg és poratka.

Ennek főként az allergiára hajlamos vagy légúti betegséggel élő embereknél lehet jelentősége. A bemutatott adatok szerint a súlyos asztmában szenvedők akár 76 százaléka érzékeny legalább egy gombafajra. Az Aspergillus fumigatus bizonyos esetekben krónikus tüdőbetegséget okozhat, különösen tuberkulózissal vagy dohányzással összefüggő tüdőbetegséggel érintetteknél.

A poratkaürülék tartós jelenléte növelheti az allergia kialakulásának kockázatát, meglévő pollen- vagy más allergia esetén pedig súlyosbíthatja a tüneteket. Felmerült az is, hogy a huzamosabb ideig használt, szennyezett ágynemű növelheti a bőrfertőzések kockázatát, erre azonban egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték.

Az esti meleg víz az alvásnak is jelezhet

Az esti zuhany mellett nem csak higiéniai érv szól. Egy 13 tanulmány eredményeit összevető metaanalízis szerint egy legalább tízperces meleg zuhany vagy fürdő, egy-két órával lefekvés előtt, lerövidítheti az elalváshoz szükséges időt.

A lehetséges magyarázat nem egyszerűen a meleg víz ellazító hatása. A zuhany előbb megemeli a test hőmérsékletét, majd a fürdőszobából kilépve megindul a lehűlés. Ez a hőmérsékleti változás a kutatók feltételezése szerint jelzésként szolgálhat a biológiai órának, hogy közeledik az alvás ideje. A pontos mechanizmus megerősítéséhez ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek.

A túl késői vagy közvetlenül ágyba bújás előtti zuhany ezért nem feltétlenül adja ugyanezt a hatást: a vizsgálatok alapján az egy-két órás időzítés lehet lényeges, mert teret enged a test fokozatos lehűlésének.

Nincs mindenkire érvényes zuhanyóra

A rendelkezésre álló eredményekből nem következik, hogy az egyik napszak általánosan egészségesebb lenne a másiknál. Az esti zuhany a nap közben összegyűlt szennyeződéseket távolítja el, és segítheti az elalvást; a reggeli az éjszakai izzadságot és az ágyneműből származó mikrobákat mossa le.

A megfelelő időpontot az életmód is alakítja. Fizikai vagy szennyeződéssel járó munka után érthető választás az esti tisztálkodás, míg az éjszakai izzadásra hajlamosaknál praktikusabb lehet a reggeli zuhany. A döntő tényező nem feltétlenül az óra, hanem a rendszeresség, az egyéni bőrállapot és a környezet tisztasága.

Wilkinson szerint, ha a legfontosabb testrészeket naponta megtisztítjuk, bizonyos esetekben heti két zuhany vagy fürdő is elegendő lehet az alapvető higiénia fenntartásához. Ez sem merev szabály: az aktivitás, az időjárás, az izzadás mértéke és a végzett munka mind módosíthatja az igényt.

A reggeli vagy esti zuhany kérdése így kevésbé két tábor versenye, mint annak felismerése, hogy a higiénia összefüggő rendszer. A tiszta bőr csak az egyik része; az ágynemű állapota és az alvási környezet legalább ennyire meghatározza, mivel találkozik a test a következő nyolc órában.