Előfordul, hogy a víz nem olt, hanem veszélyt okoz: a lakástüzek csapdái

Ha tűzről van szó, a legtöbben ösztönösen vízért nyúlnak. A lakástüzek egyik különös vonása éppen az, hogy több gyakori helyzetben a víz nem segít, hanem súlyosbítja a bajt. Égő étolajnál, áram alatt lévő készüléknél és kéménytűznél a legismertebb oltóanyag is veszélyessé válik.

Ez az egyik legfontosabb tanulsága a Fejér Vármegyei Tűzmegelőzési Bizottság lakás- és kéménytüzekről szóló tájékoztató kiadványainak. A két füzet alapján egy ház tűzvédelmi szempontból apró fizikai folyamatok sorozata: gőz, lerakódás, hő és gáz. Ezek a folyamatok többnyire észrevétlenek, amíg valami meg nem gyullad.

A kémény, amely lassan épít magának tüzet

A kéménytűz ritkán indul előzmények nélkül. Gyakran egy egyszerű döntésnél kezdődik: milyen fa kerül a kályhába.

A nedves fa égetésekor sok vízgőz keletkezik. A lehűlő füstből kátrányos lerakódás rakódhat a kémény falára. Ez a réteg szűkíti a füstjáratot, és intenzív fűtéskor meg is gyulladhat. A kéménytűz alapanyagát így gyakran hetek vagy hónapok alatt maga a fűtés halmozza fel.

Ezért számít, mi kerül a tűzbe. A tájékoztató szerint a tüzelőberendezésben kizárólag az ahhoz engedélyezett tüzelőanyagot szabad használni. Nem való a kályhába:

• festett, lakkozott vagy ragasztott fa;
• bútorlap, laminált padló vagy bontott nyílászáró;
• műanyag, gumi és háztartási hulladék;
• olajszármazék vagy más éghető folyadék.

A kémény állapota ugyanilyen fontos. A kéményt és a tüzelőberendezést rendszeresen szakemberrel kell ellenőriztetni. A kiadvány szerint haladéktalan vizsgálatot igényel a repedt kémény, a rosszul rögzített tisztítóajtó, valamint a kéményhez túl közel lévő vagy már elszenesedett faszerkezet.

Ha a kéményben erős izzás látszik, vagy lángok csapnak ki belőle, a teendők sorrendje egyértelmű. Először a 112-es segélyhívót kell hívni. Ezután, ha biztonságosan megtehető, csökkenteni vagy megszüntetni kell a tüzelőberendezés levegő-utánpótlását, majd el kell hagyni a veszélyeztetett területet. Vízzel ilyenkor tilos oltani: a hirtelen képződő gőz szétvetheti a kéményt.

Láthatatlan veszélyek a lakásban

A tűz forrása gyakran olyan tárgy, amelyre senki sem gondol veszélyforrásként. Jó példa a kábeldob. A feltekerve hagyott kábeldob terhelés alatt túlmelegedhet, vagyis ugyanaz a hosszabbító kitekerve biztonságos, feltekerve kockázatos lehet.

Az elektromos hálózat gyakran előre jelez. A melegedő vagy elszíneződött konnektort, illetve kapcsolót a tájékoztató szerint szakemberrel kell megvizsgáltatni. A sérült, repedt vagy megtört vezetékű készülékeket nem szabad használni. Az elosztókat nem szabad túlterhelni, és több hosszabbítót sem ajánlott egymásba kapcsolni. Az elektromos hősugárzót nem szabad letakarni, és bútor vagy más éghető tárgy közelébe tenni.

Ha mégis kigyullad egy készülék, itt is érvényes a víz tilalma: az elektromos berendezések és az áram alatt lévő vezetékek tüzét tilos vízzel oltani.

Egy másik láthatatlan veszély a gáz viselkedéséből adódik. A PB-gáz nehezebb a levegőnél, ezért szivárgáskor nem száll el, hanem a mélyebben fekvő helyeken gyűlik össze. Ez magyarázza, miért nem szabad a palackot pincében tárolni. A kiadvány emellett a padlást, a lakóteret és a gépjárműtárolót is tiltott tárolóhelynek tekinti. A palackot védeni kell a közvetlen hőhatástól, és csak szabályosan felszerelt nyomáscsökkentővel szabad használni.

A konyha, a gyertya és a cigaretta

A lakástüzek leggyakoribb okai között a tájékoztató az elektromos hibák és a fűtési rendszer meghibásodása mellett a nyílt láng használatát, a sütés-főzést és a dohányzást is megemlíti.

A konyhában a legismertebb hiba ismét a víz használata. Az égő étolajat nem szabad vízzel oltani. Helyette el kell zárni a tűzhelyet, és az edényt fedővel kell letakarni. A tűzesetek megelőzéséhez az is hozzátartozik, hogy a készülő ételt senki ne hagyja őrizetlenül.

A téli ünnepek külön kockázatot jelentenek. Az égő gyertyát, mécsest vagy adventi koszorút soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni. Ezeket stabil, nem éghető alátétre kell tenni, a függönytől, terítőtől és más gyúlékony tárgyaktól távol. A karácsonyfára nem ajánlott égő gyertyát vagy csillagszórót tenni, és csak sértetlen fényfüzér használható.

A dohányzásnál a tájékoztató néhány egyszerű szabályt emel ki. Nem szabad ágyban dohányozni, sem éghető anyagok vagy tűzveszélyes vegyszerek közelében. Égő gyufát vagy cigarettacsikket soha nem szabad a szemetesbe dobni.

Néhány perc előny

A tűzvédelem egyik legfontosabb tényezője az idő. A kiadvány szerint lakástűznél gyakran csak néhány perc áll rendelkezésre a menekülésre. A füstérzékelő ezért lehet életmentő: már a tűz korai szakaszában hangos jelzést ad, így több idő marad az épület elhagyására és a tűzoltók értesítésére.

Az elhelyezése is számít. Lehetőség szerint több helyiségbe érdemes érzékelőt szerelni. Ha csak egy készülék kerül a lakásba, az a háló vagy a nappali közelében, a mennyezet közepén legyen, a faltól és a lámpatestektől legalább fél méterre.

A tájékoztató otthoni használatra egy hat kilogrammos ABC porral oltó készüléket is ajánl. Egy kezdeti tüzet azonban csak akkor érdemes megpróbálni eloltani, ha ez senki testi épségét nem veszélyezteti.

Mit kell elmondani a 112-n?

Tűz esetén az első feladat az épület biztonságos elhagyása, mások figyelmeztetése és a tűzoltók értesítése. A 112-es segélyhívón a következőket kell közölni:

• mi ég, és mekkora területet érint a tűz;
• a pontos címet;
• van-e életveszély vagy sérült;
• van-e az épületben gázpalack vagy más veszélyes anyag;
• a bejelentő nevét és telefonszámát.

Két szabály kevésbé ismert. A már eloltott tüzet is be kell jelenteni, és a hívás után elérhetőnek kell maradni, mert a tűzoltók visszahívhatnak.

Figyelemmel megelőzhető

A tájékoztatók fő üzenete az, hogy a lakás- és kéménytüzek többsége kellő odafigyeléssel megelőzhető. A veszély sokszor ismerős dolgokban rejlik: egy nedves fahasábban, egy feltekert kábelben vagy egy lábas forró olajban. A megelőzés ezért nem bonyolult technikai tudás, hanem annak megértése, hogyan viselkedik a hő, a gőz és a gáz egy hétköznapi otthonban.