Riasztó eredményt hozott egy gyerekek táplálkozását vizsgáló kutatás – itthon stagnálást mértek

A gyerekek tányérján látszik, milyen nehéz egészségesen felnőni

Van egy pillanat a gyerekkorban, amikor az evés már nem csak a szülő döntése. A bölcsődésnek még össze lehet állítani a tányérját, az iskolás már válogat, a kamasz pedig egyre gyakrabban maga dönt arról, mit vesz meg, mit hagy ott, mit eszik meg barátok között vagy iskola után. Egy friss, 185 ország adatait elemző kutatás egyik tanulsága éppen ez: az egészséges étkezés nem pusztán tudás vagy szándék kérdése, hanem környezeté is.

A Vegconomist a BMJ Global Health szakfolyóiratban megjelent tanulmány alapján számolt be arról, hogy a gyerekek és serdülők világszerte nem fogyasztanak elegendő egészséges növényi élelmiszert. A Tufts Egyetem Food is Medicine Institute kutatói azt vizsgálták, mennyi gyümölcs, zöldség, hüvelyes, dióféle és olajos mag kerül a 0 és 19 év közötti fiatalok étrendjébe.

Az eredmény nem egyetlen ország rossz bizonyítványa, hanem szélesebb mintázat: a fiatalok étrendjében globálisan kevés a minimálisan feldolgozott, tápanyagokban gazdag növényi étel. Ez azért fontos, mert ezek az élelmiszerek nem divatos étrendi kiegészítők, hanem a növekedéshez, a tanuláshoz, az energiaszinthez és a hosszú távú egészséghez kapcsolódó alapvető tápanyagforrások.

Nem vegán étrendet vizsgáltak, hanem alapvető élelmiszereket

A kutatás könnyen félreérthető lenne, ha egyszerűen „növényi étrendként” beszélnénk róla. A vizsgálat nem a gyermekkori vegán táplálkozásról szólt, és nem azt mérte, hány gyerek hagyja el az állati eredetű ételeket. A kutatók jóval földközelibb kérdést tettek fel: mennyi kerül a gyerekek elé azokból az ételekből, amelyek egy kiegyensúlyozott étrendben is fontos szerepet kapnak.

A vizsgált csoportok közé tartoztak a gyümölcsök, a keményítőt nem tartalmazó zöldségek, a burgonya kivételével a keményítőtartalmú zöldségek, a babfélék és más hüvelyesek, valamint a diófélék és az olajos magvak.

A tanulmány 1990 és 2018 közötti adatokat dolgozott fel. Az információk a Global Dietary Database adatbázisból származtak, amely több mint 1200 táplálkozási felmérést foglal magában, és a becslések szerint a világ népességének mintegy 99 százalékát lefedi. Ez a lépték különösen érdekessé teszi az eredményeket: nem egy-egy iskolai menza vagy országos szokás képe rajzolódik ki, hanem egy globális étrendi térkép.

A mennyiség nő, de nem elég gyorsan és nem elég magasra

A vizsgálat szerint az egyévesnél fiatalabb gyerekek naponta átlagosan mindössze 1,19 adag egészséges növényi élelmiszert fogyasztottak. Az életkor előrehaladtával a bevitel emelkedett, de még a 15 és 19 év közötti serdülőknél is csak napi 3,55 adagot ért el.

Ez a szám önmagában is beszédes, mert a fogyasztás még az idősebb tinédzsereknél sem érte el a napi négy adagot. A kutatás alapján tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy a legkisebbek étrendjébe nehéz beépíteni a zöldségeket és a gyümölcsöket. Inkább arról, hogy a gyerekek többsége később sem jut el olyan szintre, amelyet a kutatók megfelelőbbnek tartanának.

A globális kép ugyanakkor nem teljesen mozdulatlan. 1990 és 2018 között világszinten, valamint Dél-Ázsia kivételével minden vizsgált régióban nőtt az egészséges növényi élelmiszerek teljes fogyasztása. A javulást főként a keményítőt nem tartalmazó zöldségek, valamint a diófélék és olajos magvak nagyobb bevitele adta. Ezzel párhuzamosan a keményítőtartalmú zöldségek fogyasztása csökkent.

Ez kettős történet: van előrelépés, de az induló szint alacsony, a növekedés pedig nem elég ahhoz, hogy a gyerekek étrendje valóban bőségesen tartalmazza ezeket az élelmiszereket.

A leggazdagabb környezet sem mindig a legegészségesebb

A kutatás egyik különös tanulsága, hogy a több lehetőség nem feltétlenül jelent tartósan jobb étrendet. A legtöbb régióban az egészséges növényi élelmiszerek fogyasztása az életkorral nőtt. A magas jövedelmű országokban azonban ezzel ellentétes irányú mintázat is megjelent.

Az Egyesült Államok példája látványos. A kétévesnél fiatalabb gyerekek napi átlagosan 2,7 adag egészséges növényi élelmiszert fogyasztottak, ami az élet első éveiben a világ legmagasabb értékei közé tartozott. A 2 és 19 év közötti korosztálynál viszont már csak 1,8 adag volt az átlag, amivel az amerikai gyerekek késő gyermekkorban és serdülőkorban a legalacsonyabb fogyasztású csoportok közé kerültek.

A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy az amerikai családok kezdetben képesek egészségesebb étkezési szokásokat kialakítani, ezeket azonban nehezebb fenntartani, ahogy a gyerekek idősebbé és önállóbbá válnak. A lehetséges okok között szerepelhet az iskolai és otthoni élelmiszer-környezet, a kulturális normák, valamint az, hogy a nagyobb gyerekek egyre gyakrabban maguk választják meg, mit esznek. Fontos azonban, hogy ez magyarázati lehetőség: a tanulmány ezt a folyamatot nem vizsgálta közvetlenül.

Ez a rész azért érdekes, mert árnyalja az egészséges táplálkozásról alkotott egyszerű képet. Nem biztos, hogy ott esznek jobban a gyerekek, ahol elvileg több az elérhető termék, több az információ és nagyobb a választék. A választék ugyanis nemcsak zöldséget, gyümölcsöt és hüvelyest jelent, hanem sok más, könnyebben elérhető vagy vonzóbb alternatívát is.

Országok közti különbségek: nem ott magas a fogyasztás, ahol elsőre várnánk

A világ 25 legnépesebb országa közül a 2 és 19 év közötti fiatalok Spanyolországban, Pakisztánban és az Egyesült Királyságban fogyasztották a legkevesebb egészséges növényi élelmiszert. A legmagasabb értékeket Vietnámban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Mexikóban mérték.

Ezek az adatok óvatosságra intenek az egyszerű magyarázatokkal szemben. Egy ország jövedelmi helyzete, gasztronómiai hagyományai vagy élelmiszer-kínálata önmagában nem mondja meg pontosan, mi kerül a gyerekek tányérjára. Az étrendet sok réteg alakítja: árak, hozzáférés, családi szokások, iskolai étkezés, reklámok, időbeosztás, társas minták és az, hogy egy adott étel mennyire számít hétköznapinak.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a fogyasztás általában magasabb volt a városi háztartásokban élő gyerekeknél, valamint a magasabb iskolai végzettségű családok gyerekeinél. A legtöbb vizsgált élelmiszercsoport esetében a lányok valamivel többet fogyasztottak ezekből az ételekből, mint a fiúk.

Miért számít, ha gyerekkorban kevés zöldség és gyümölcs kerül az étrendbe?

A gyerekkori étrendről könnyű úgy beszélni, mintha csak napi alkuk sorozata lenne: megeszi-e a gyerek a répát, kell-e még egy alma, maradhat-e a tányér szélén a bab. A tanulmány szerzői szerint azonban ezekből az ismétlődő döntésekből hosszabb távú mintázatok épülhetnek.

Sydney Yearley, a tanulmány első szerzője így fogalmazott: „A gyermekkorban kialakuló étkezési szokások egész életünk során befolyásolhatják az egészségünket”. Yearley szerint az eredmények fontos kiindulópontot jelenthetnek a változások követéséhez, valamint annak feltárásához, hogyan javítható a gyerekek hozzáférése a tápláló élelmiszerekhez.

Dariush Mozaffarian, a Food is Medicine Institute igazgatója szerint a megfelelő élelmiszerek hiánya a gyerekek testi és szellemi állapotára is hatással lehet. Úgy véli, ha a gyerekek nem jutnak elegendő és megfelelő élelmiszerhez, az korlátozhatja az energiaszintjüket, az anyagcseréjüket, a tanulási képességüket és a hangulatukat.

Ezek az állítások nem azt jelentik, hogy egy-egy kihagyott adag zöldség önmagában eldönti egy gyerek jövőjét. Inkább arra mutatnak rá, hogy a táplálkozás ismétlődő, mindennapi tényező, amely hosszú időn át kapcsolódik a fejlődéshez, a figyelemhez, a közérzethez és az egészséghez.

Magyarországon sem látszik áttörés

A hazai adatok sem mutatnak kedvezőbb képet. A 2022-es magyar felmérés szerint a fiatalok kevesebb mint 30 százaléka fogyaszt naponta gyümölcsöt és zöldséget.

A korábban látott nemi különbség, vagyis a lányok kedvezőbb értéke, ma már nem látható. Az életkor előrehaladtával az arányok jelentősen csökkennek, ami összhangban van azzal a szélesebb problémával, hogy a gyerekek önállósodásával nem feltétlenül erősödnek az egészséges étkezési szokások.

Magyarországon 2002-től jelentős javuló tendencia volt megfigyelhető, 2014 óta azonban stagnálás látszik. Ez különösen fontos részlet: nem pusztán az a kérdés, hogy jelenleg alacsony-e a fogyasztás, hanem az is, hogy sikerül-e továbbmozdítani egy korábban javuló folyamatot.

Az ízlés története akár születés előtt elkezdődhet

A gyerekek zöldség- és gyümölcsfogyasztása körüli kérdés azért is nehéz, mert az ízlés nem egyik napról a másikra alakul ki. Egy másik, közelmúltban publikált tanulmány szerint már az anyaméhben is lehet szerepe annak, milyen ízekkel találkozik a gyerek az anya étrendjén keresztül.

A kutatók szerint ha a magzat ilyen módon már korán találkozik bizonyos zöldségek ízvilágával, később nagyobb eséllyel fogadhatja el például a brokkolit vagy a káposztát. Ezt érdemes óvatosan kezelni: nem arról van szó, hogy a magzati ízélmények önmagukban meghatároznák a későbbi étrendet, hanem arról, hogy az étkezési minták kialakulása a jelek szerint nagyon korán elkezdődhet.

Ez a gondolat emberközelivé teszi a globális adatokat. A táplálkozás nem csak statisztika, adag és százalék. Szokásokból, ismétlődésből, családi mintákból és hozzáférhető választásokból áll össze.

Mit jelent ez valójában?

A kutatás legfontosabb üzenete nem az, hogy minden gyereknek egyik napról a másikra több zöldséget kellene ennie. Inkább az, hogy az egészséges táplálkozás gyerekkorban rendszerszintű kérdés is: számít, mi elérhető otthon, mi kerül az iskolai környezetbe, milyen ételekhez könnyű hozzájutni, és milyen mintákat visz tovább egy gyerek a kamaszkor felé.

A világ számos részén történt némi előrelépés 1990 és 2018 között, de az adatok alapján a gyerekek és fiatalok egészséges növényi élelmiszer-fogyasztása továbbra is alacsony. Magyarországon pedig a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás alacsony aránya, valamint a 2014 óta látható stagnálás azt jelzi, hogy a kérdés nem távoli globális probléma, hanem nagyon is hétköznapi hazai ügy.

Kép: https://mdosz.hu/

A gyerekek tányérja végső soron nemcsak arról árulkodik, mit szeretnek vagy mit utasítanak el. Arról is, milyen világ veszi körül őket, és mennyire könnyű ebben a világban jó döntéseket ismételni nap mint nap.