A magyar cégek fele olyan arányban használnak AI-t, mint az uniós átlag

A mesterséges intelligenciáról szóló vitákban gyakran a technológia áll a középpontban: melyik modell a jobb, mennyibe kerül, mire képes. A magyar vállalati adatok azonban arra utalnak, hogy a lemaradás egy része nem a gépekben, hanem a szervezetekben keresendő.

Fele akkora arány, mint az unióban

Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala szerint 2025-ben a legalább tízfős magyar vállalkozások 10,4 százaléka használt mesterséges intelligenciát. Az uniós átlag ugyanebben az évben 20 százalék volt.

A különbség jelentős: az uniós vállalkozások körében nagyjából minden ötödik cég alkalmaz valamilyen AI-megoldást, Magyarországon viszont nagyjából csak minden tizedik. A magyar arány így alig több mint fele az európai átlagnak. A felmérés a legalább tízfős cégekre vonatkozik, vagyis a legkisebb, egy-két fős vállalkozások nem szerepelnek benne.

Amit senki nem írt le, azt nehéz automatizálni

A Nemzeti Közleménytárban 2026. október 30-án megjelent közlemény szerint a bevezetést egyebek mellett az elavult vállalati rendszerek nehezítik. A régi informatikai háttérhez nehezebb új eszközöket illeszteni, ami már a technológiai oldalon lassíthatja a fejlesztéseket.

Pál Benedek, az AI-rendszereket fejlesztő Nexly társalapítója egy ennél kevésbé látható problémára is rámutat: szerinte sok cégnél a munkafolyamatokat nem dokumentálják, így azokat automatizálni is nehéz.

A dokumentálás itt azt jelenti, hogy egy feladat lépéseit, sorrendjét és szabályait írásban rögzítik: ki mit csinál, milyen adatból dolgozik, mikor és kinek adja tovább az eredményt. Ha ez a tudás csak a dolgozók fejében és megszokásaiban létezik, akkor egy automatizált rendszer számára sincs mit megtanulni. Az automatizálás előtt így először meg kell érteni és le kell írni, hogyan zajlik valójában a munka.

A dolgozók félelme is fék lehet

A közlemény szerint a bevezetést az is nehezíti, hogy egyes dolgozók féltik az állásukat, ezért akár akadályozhatják is a fejlesztéseket. Ez a két probléma összefügghet: ha egy folyamat leírása éppen azoktól a munkatársaktól függ, akik attól tartanak, hogy az automatizálás miatt feleslegessé válnak, akkor a szükséges információ megszerzése is nehezebbé válik.

Bevonás és a rutinfeladatokkal való kezdés

Pál Benedek szerint a munkatársakat már a tervezésbe be kell vonni, nem csak a kész rendszer átadásakor. Azt javasolja, hogy a cégek elsősorban az ismétlődő adminisztratív feladatokat automatizálják.

Ez a megközelítés a cikkben szereplő mindkét akadályra választ adhat. A rendszeresen ismétlődő feladatok általában könnyebben leírhatók, mint az egyedi döntéseket igénylő munkák. A korai bevonás pedig lehetőséget ad arra, hogy a dolgozók lássák, mely tevékenységek változnak meg, és maguk is hozzájáruljanak a folyamatok rögzítéséhez.

Mit mutat a lemaradás?

Az Eurostat adatai szerint a magyar vállalkozások mesterséges intelligenciát használó aránya a 2025-ös uniós átlag felét sem éri el. A közlemény és a szakértő szerint ennek okai között ott vannak az elavult rendszerek, a le nem írt munkafolyamatok és a munkavállalók bizonytalansága is. Ezek alapján az AI bevezetése nemcsak eszközbeszerzés, hanem a belső működés átgondolását és a dolgozók bevonását is igénylő folyamat.