Nő az átlagbér, de lassul a lendület: 745 500 forint volt a bruttó kereset júliusban

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 745 500 forint, a nettó átlagkereset pedig 523 300 forint volt. Ezek a számok önmagukban emelkedést mutatnak: a bruttó kereset 7,5, a nettó 9,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kép azonban árnyaltabb, mint amit a puszta növekedés sugall: hosszabb távon egyértelműen lassuló bérdinamika rajzolódik ki.

A növekedés lassulása a valódi történet

Bár a fizetések nominálisan tovább nőnek, a dinamika egyértelműen fékez. A Portfolio elemzése szerint a korábban stabilan kétszámjegyű béremelkedés mostanra tartósan 10 százalék alá süllyedt. Ha az adatokból kiszűrik a fegyverpénz – vagyis a rendvédelmi dolgozóknak kifizetett egyszeri juttatás – torzító hatását, akkor a bruttó bérdinamika 2021 óta nem látott mélypontra ért.

Hasonló folyamat látszik a vállalati szektorban is, ahol a bruttó átlagbér 7,4 százalékkal, 744 ezer forintra nőtt. Ez a versenyszférában öt éves mélypontnak számít a növekedési ütem tekintetében.

A lassulás különösen szembetűnő az állami szférában. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a KSH adataihoz fűzött kommentárjában rámutatott, hogy februárban még 13,4 százalékos béremelkedést mértek a közszférában, júliusra viszont ez 7,4 százalékra mérséklődött – vagyis épp a versenyszféra szintjére állt be.

Miért nő gyorsabban a nettó, mint a bruttó?

A számok között látszólag ellentmondás feszül: a nettó bérek gyorsabban emelkednek, mint a bruttók. Ennek oka nem a magasabb alapfizetés, hanem az adórendszer változása. A KSH szerint a nettó átlagkereset növekedését jelentősen befolyásolta több adókedvezmény bővülése.

Ezek közé tartozik a 2026. január 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény, a 2025. október 1-jétől életbe lépett, három gyermeket nevelő anyákat érintő szja-mentesség, valamint a 2026 elejétől a két gyermeket nevelő, 40 év alatti anyákra kiterjesztett mentesség és a 30 év alatti anyák kedvezményének bővülése. Egyszerűbben: az érintett jogosultaknál ugyanabból a bruttó bérből több maradhat nettóban., mert kevesebb adót vonnak le.

Az átlag megtévesztő – érdemes a mediánt nézni

A közbeszéd jellemzően az átlagbérrel foglalkozik, holott ez a mutató félrevezető lehet. A magas keresetek felfelé húzzák az átlagot, ezért az átlagkeresetnél sok dolgozó tényleges keresete alacsonyabb. Reálisabb képet ad a mediánkereset, vagyis az a fizetés, amelynél a dolgozók egyik fele többet, másik fele kevesebbet visz haza.

A bruttó mediánkereset júliusban 618 200, a nettó 437 900 forint volt. Ami itt igazán árulkodó: a mediánbér mindkét esetben gyorsabban emelkedett, mint az átlag – a bruttó medián 8,5, a nettó 9,7 százalékkal nőtt. Regős Gábor szerint ez arra utal, hogy az alacsonyabb keresetűek bére az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett, vagyis idén a jövedelmi ranglétra alsóbb részén nagyobb volt a béremelés.

A reálkeresetet az alacsony infláció menti meg

Első ránézésre meglepő, hogy a bérdinamika lassulása ellenére a reálkeresetek – vagyis az inflációval korrigált fizetések – jól teljesítenek. A reálkereset 7,8 százalékkal nőtt, miközben a fogyasztói árak éves szinten csak 1,2 százalékkal emelkedtek.

A magyarázat éppen ez a rendkívül alacsony infláció. Míg tavaly év végén még 3–4 százalék körül járt a pénzromlás, mostanra 1 százalék közelébe süllyedt. Így akkor is érdemben nő a vásárlóerő, ha a bérek lassabban emelkednek. A Portfolio hosszabb távú számítása szerint 2020 óta a nominális bérek megduplázódtak, ám reálértéken ez mindössze 30 százalékos növekedést jelent – az időszak elején a magas infláció "megette" a gyors béremelkedés nagy részét.

Ágazatok között nagy a szórás

Az egyes szektorok között jelentős különbségek húzódnak. A legnagyobb, 12,1 százalékos béremelkedést a szociális ellátásban mérték, ezt a vízellátás és hulladékgazdálkodás követte 10,3 százalékkal. A skála másik végén az egészségügy áll, ahol mindössze 1 százalékkal nőttek a keresetek, illetve az energiaipar 4,6 százalékkal.

A nagy iparágak közül a feldolgozóiparban 6,8 százalékos emelkedéssel 778 300 forintra nőtt a bruttó átlagkereset, az építőiparban 9,6 százalékkal 601 500 forintra, a mezőgazdaságban 5,5 százalékkal 588 300 forintra. A legmagasabb bérek továbbra is a távközlési és számítástechnikai területen (1 millió 199 ezer forint) és a pénzügyi, biztosítási szektorban (1 millió 138 ezer forint) találhatók, míg a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás a sor végén, 476 900 forinttal áll.

Mit mutatnak tehát a számok?

A júliusi adatok kettős képet mutatnak. A fizetések tovább nőnek, és az alacsony infláció miatt a vásárlóerő is bővül, ám a béremelkedés lendülete évek óta nem látott szintre lassult. Regős Gábor szerint a béreket rövid távon még húzhatja az egyes állami ágazatoknak ígért emelés, jövőre pedig a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a munkaerőpiac feszessége lehet a meghatározó tényező.

Ugyanakkor a közgazdász arra is figyelmeztet, hogy a mostani ütemű reálbér-növekedés fenntarthatósága hosszabb távon kérdéses. A további felzárkózáshoz szerinte már nem elég a béremelés önmagában – ahhoz a termelékenység gyorsabb növekedésére is szükség lenne.

Képek: ksh.hu