Az élelmiszeripar az árrésstop azonnali kivezetését kéri

A beszállítói árak kerültek a vita középpontjába

A hazai élelmiszer-előállítókat, mezőgazdasági szereplőket és forgalmazókat képviselő szervezetek nem fokozatos enyhítést, hanem az árrésstop azonnali megszüntetését kérik a kormánytól. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége által kiadott, a Nemzeti Közleménytárban megjelent közlemény szerint a szakma üdvözli, hogy a kabinet vizsgálja a kivezetés lehetőségét.

A szabályozást 2025 tavaszán, az infláció visszaszorításának eszközeként vezették be. Az érintett élelmiszereknél 10 százalékban maximálta az alkalmazható árrést, vagyis korlátozta a beszerzési és az értékesítési ár közötti különbséget. Az intézkedés közvetlen célja a fogyasztói árak fékezése volt, a mostani szakmai álláspont szerint azonban az átmenetinek szánt beavatkozás fenntartása már több piaci problémát okoz, mint amennyit kezel.

A szervezetek érvelésének középpontjában a beszállítók helyzete áll. Állításuk szerint a korlátozás akadályozza, hogy a termelés és feldolgozás tényleges költségei megjelenjenek a fogyasztói árakban. Ez az úgynevezett átadási árakra is hat: ezen az áron értékesíti a termelő vagy a feldolgozó az árut a kereskedőnek.

Az érdekképviseletek szerint a mesterségesen alacsonyan tartott kiskereskedelmi árrés szűkíti a hazai beszállítók tárgyalási lehetőségeit, és hátrányosan érinti a termelőket, a feldolgozókat, valamint tágabban az agrár- és élelmiszergazdaságot. A közlemény azt is állítja, hogy a szabályozás a külföldön előállított termékek forgalmazása felé terelte a kiskereskedőket. Ennek mértékére vonatkozó adatot ugyanakkor a dokumentum nem közölt.

Az inflációs adatokra épül a kivezetés érve

A szakmai szervezetek szerint a jelenlegi árkörnyezet már nem teszi szükségessé a korlátozás fenntartását. A közleményben idézett KSH-adatokra és MNB-elemzésekre hivatkozva azt írták, hogy a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához mérten tíz hónapja csökkenő tendenciát mutatnak.

A dokumentum szerint 2025 augusztusához képest az élelmiszerek ára 1,4 százalékkal mérséklődött, a vendéglátási szolgáltatások nélkül számított változás pedig 4,8 százalékos csökkenés volt. Ezeket a számokat az aláírók annak bizonyítékaként értelmezik, hogy az árrésstop inflációfékező szerepe már nem indokolja a piaci korlátozás további fenntartását.

Az érdekképviseletek az MNB nyári elemzésére is hivatkoztak. Ismertetésük szerint az infláció az árrésstop megszüntetése mellett is a 3 százalékos jegybanki cél alatt maradna 2026-ban és 2027-ben, majd 2028-ban érné el a célszintet. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a kivezetés nem veszélyeztetné az árstabilitást.

Ez ugyanakkor az aláíró szervezetek által képviselt értelmezés. A közlemény nem részletezte, hogy a kivezetés milyen közvetlen és termékenként eltérő hatással lehetne a bolti árakra, illetve mennyi idő alatt rendeződnének át a beszállítói és kereskedelmi megállapodások.

Kilenc szervezet állt a kezdeményezés mögé

A közös kérést a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség, a Magyar Édességgyártók Szövetsége, a Magyar Húsiparosok Szövetsége, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jegyezte.

A közlemény Magyar Péter miniszterelnök bejelentésére hivatkozva azt írta, hogy a kormány vizsgálja az árrésstop kivezetését. A szakmai fellépés üzleti jelentőségét az adja, hogy az élelmiszerlánc több, egymástól eltérő helyzetű szereplője egyszerre sürgeti ugyanazt a lépést.

A dokumentum nem közölt kormányzati döntési határidőt, és arra sem tért ki, hogy egy esetleges megszüntetés azonnal vagy átmeneti szabályok mellett történhetne-e meg. A vita következő kérdése ezért már nem pusztán az, hogy fennmaradjon-e az árrésstop, hanem az is, hogy a kivezetés miként alakítaná át a bolti árak, a kereskedői mozgástér és a beszállítói bevételek közötti egyensúlyt.