20%-al kevesebb agrárgazdaság három év alatt: gyorsul a koncentráció a magyar mezőgazdaságban

A magyar mezőgazdaság szerkezete tovább alakul át, és az irány egyre világosabb: kevesebb gazdaság gazdálkodik egyre nagyobb területen. A Központi Statisztikai Hivatal Agrárium 2026 című felmérésének előzetes adatai szerint 2026 júniusában már csak 163 ezer agrárgazdaság működött az országban.

Ez a szám önmagában is jelzésértékű, összevetésben azonban még beszédesebb: három év alatt közel 20 százalékos, 2016-hoz képest pedig 41 százalékos visszaesésről van szó. Vagyis egy évtized alatt a gazdaságok több mint kétötöde tűnt el a statisztikából.

Nem véletlenszerű fogyás – a kicsik mennek el

A csökkenés nem egyenletesen érinti a szektort. A KSH adatai szerint elsősorban a kisebb gazdaságok szűnnek meg, miközben a megmaradó gazdaságok mérete nő. Az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület 2023 és 2026 között 18 százalékkal, csaknem 33 hektárra emelkedett.

Ez a folyamat a szakmai nyelvben koncentrációként ismert: a termelés egyre kevesebb, de egyre nagyobb szereplő kezében összpontosul. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ugyanazt a földterületet és állatállományt kevesebb gazdaság műveli és tartja, mint korábban.

A tendencia mindkét fő ágazatban látszik. Az állattartó gazdaságok száma három év alatt 16 százalékkal, a növénytermesztő gazdaságoké 22 százalékkal csökkent. A visszaesés tehát nem egyetlen termelési területhez köthető, hanem a mezőgazdaság egészét áthatja.

Az állattartásban a legszembetűnőbb az átrendeződés

A koncentrációt talán az állattenyésztés számai mutatják a legélesebben. A legalább 100 állategységet tartó gazdaságok mára az állatállomány 83 százalékát adják. Összehasonlításképpen: 2013-ban ez az arány még 73 százalék volt.

Az állategység olyan számítási egység, amely a különböző haszonállatokat egy közös mértékre vetíti, így a különböző méretű és összetételű állományok összehasonlíthatók. A tíz százalékpontos elmozdulás azt jelzi, hogy az állattartás egyre inkább a nagyobb üzemekre tolódik, miközben a kisebb tartók súlya folyamatosan csökken.

Idősödő gazdatársadalom, kevés fiatal

A szerkezeti átalakulás mellett a szektor egy régóta ismert problémája sem enyhült: a magyar gazdatársadalom elöregedése nem fordult meg. A KSH adatai szerint a gazdaságirányítók 37 százaléka 65 éves vagy idősebb, miközben a 40 év alattiak aránya mindössze 10 százalék.

Ez a korfa hosszabb távon a szektor utánpótlásának kérdését veti fel. Ha a gazdaságok élén állók jelentős része a nyugdíjkorhatár felett van, a következő években tovább folytatódhat az a folyamat, amelyben a kisebb gazdaságok felhagynak a termeléssel, területük pedig a nagyobb szereplőkhöz kerül.

Egy politikai megszólalás a számok mellett

A KSH adatait a Mi Hazánk Mozgalom is kommentálta. Dócs Dávid, a párt alelnöke a gazdatársadalom szerepéről fogalmazott meg álláspontot, a pártja programjára hivatkozva.

„A Mi Hazánk Mozgalom az előző és a jelenlegi vezetéssel szemben nem politikai bábszínházként tekint a hazai gazdatársadalomra, hanem a Virradat Programunkban lefektetettek szerint az önálló magyar nemzetgazdaság legfontosabb szereplőjeként és a vidék bástyájaként” – írta Dócs Dávid.

Ez a megszólalás politikai értékelés, nem pedig a statisztikai adatok része; a gazdaságok számának alakulására vonatkozó tények a KSH felméréséből származnak.

Mit érdemes látni a számok mögött

A most közölt adatok egy több éve tartó folyamat újabb állomását rögzítik: a magyar mezőgazdaság egyre kevesebb, de egyre nagyobb gazdaságra épül. A birtokméret növekedése és a termelés koncentrációja gazdasági szempontból hatékonyságot is jelenthet, ugyanakkor a kis gazdaságok fogyása és a gazdatársadalom idősödése a vidéki foglalkoztatás és az utánpótlás kérdését is felveti.

A KSH felmérése egyelőre előzetes adatokat tartalmaz, így a végleges kép a részletes eredmények közlésével pontosodhat. Az eddigi számok azonban egyértelmű irányt mutatnak: a magyar agrárium szerkezete tartósan átrendeződik.