Lakásárak Európában: Zürichben egy garzon ára közelíti a 2 millió eurót, Budapest az átlag alá esik

A lakhatás megfizethetősége egész Európában feszültséget okoz, de a probléma súlya városról városra gyökeresen eltér. Egy belvárosi lakás négyzetmétere Svájc legdrágább városában közel kilencszer annyiba kerül, mint a lista legolcsóbb európai településén. Ezt a szakadékot mutatja meg a Deutsche Bank kutatóintézetének „Mapping the World’s Prices 2026” című jelentése, amely 69 város – köztük 28 európai település – belvárosi négyzetméterárait veti össze.

Svájc a csúcson, a szám pedig önmagáért beszél

A rangsort két svájci város vezeti. Zürichben egy belvárosi lakás négyzetmétere 22 910 euró, Genfben 19 439 euró. Ezek az árak nem elvont adatok: egy átlagosnak tekinthető, 80 négyzetméteres lakás Zürichben nagyjából 1 833 000 euróba, Genfben pedig mintegy 1 555 000 euróba kerül.

Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a listán szereplő 28 város átlagos négyzetméterára 9 090 euró, egy 80 négyzetméteres lakásé pedig átlagosan 727 000 euró. A svájci árak tehát nem egyszerűen a legmagasabbak, hanem többszörösen meghaladják az európai középmezőnyt. Egy zürichi lakás ára a kontinensen belül önmagában is kilóg a sorból: az egymillió eurós lélektani határt mindössze négy európai város lépi át, és Zürich itt közelíti a kétmillió eurót.

London drágább, mint Párizs – a nagy gazdaságok mégsem dominálnak

A harmadik helyen London áll, ahol a négyzetméterár 17 241 euró (14 782 font). Egy 80 négyzetméteres lakás így körülbelül 1 379 000 euróba, azaz 1 183 000 fontba kerül. A brit fővárost Párizs követi 12 771 eurós négyzetméterárral – vagyis a londoni belvárosban nagyjából 35 százalékkal többe kerül egy lakás, mint a franciában.

Ez a különbség árnyalja azt a feltételezést, hogy a legnagyobb gazdaságok automatikusan a legdrágább ingatlanpiacokat jelentik. Az első öt város közül csupán kettő – London és Párizs – tartozik Európa legnagyobb gazdaságaihoz. Az ötödik helyet Bécs foglalja el 12 483 eurós négyzetméterárral, Németország legdrágább városa, München pedig 11 435 euróval követi.

Az északi városok és a középmezőny

A tíz legdrágább európai város között három északi található. A top tízben szerepel Luxemburg (11 011 euró), Koppenhága (10 191 euró), Stockholm (10 037 euró) és Oslo (9 785 euró) is. A norvég fővárosban esik éppen 10 000 euró alá a négyzetméterár.

A középmezőnyben olyan gazdasági és turisztikai központok sorakoznak, mint Milánó (9 378 euró), Amszterdam (9 273 euró) és Helsinki (8 431 euró). Figyelemre méltó, hogy Prága belvárosi négyzetmétere 8 352 euró, ami magasabb, mint a madridi (7 831 euró) vagy a berlini (7 613 euró) ár. A cseh főváros tehát drágább, mint Spanyolország és Németország fővárosa – jó példa arra, hogy a lakásárakat nem pusztán az adott ország gazdasági súlya határozza meg.

A sort Róma (7 328 euró), Dublin (7 185 euró) és Frankfurt (7 162 euró) folytatja, majd Lisszabon (6 636 euró) és Barcelona (6 485 euró) következik.

A rangsor alján: Isztambul, Athén – és Budapest a mérce alatt

A listán szereplő legolcsóbb európai város Isztambul, ahol a négyzetméterár mindössze 2 646 euró. Utána a görög főváros, Athén áll 3 442 euróval, majd az uniós intézmények székhelye, Brüsszel következik 4 380 euróval – vagyis hátulról a harmadik helyen.

Budapest ebben az összevetésben a rangsor olcsóbb felében helyezkedik el: a belvárosi négyzetméterár 5 243 euró. Ez alacsonyabb, mint a varsói (5 443 euró) vagy az edinburgh-i (5 708 euró) szint, és nagyjából a zürichi ár negyedét teszi ki. A brit Birmingham (4 671 euró) még Budapestnél is olcsóbb, ott 5 000 euró alatt marad a négyzetméterár.

Európa a globális képben

A jelentés 69 városra kiterjedő teljes rangsorában a legdrágább Hongkong 23 790 eurós négyzetméterárral, amelyet szorosan követ Zürich, majd Szöul (21 897 euró). A globális sor másik végén Kairó (784 euró) és Johannesburg (913 euró) áll, mindkettőben ezer euró alatt marad a négyzetméterár.

Az adatok a Numbeo és a Deutsche Bank statisztikáin alapulnak, az összegeket pedig az Európai Központi Bank 2026 első felére vonatkozó átlagos árfolyamai alapján számították euróra.

Mit érdemes látni a számok mögött

A jelentés legfontosabb tanulsága nem az, hogy melyik város a legdrágább, hanem hogy az európai lakáspiac rendkívül tagolt. A négyzetméterárak a svájci közel 23 ezer eurótól az isztambuli 2 646 euróig terjednek, és a sorrend több ponton is szembemegy az intuícióval: Prága megelőzi Madridot és Berlint, London pedig jóval maga mögé utasítja Párizst. A lakhatás terhének mértékét tehát nem egyszerűen egy ország gazdasági mérete, hanem a helyi kereslet, a kínálat szűkössége és a városok nemzetközi vonzereje formálja.