Egy év alatt ötszörösére nőtt a mesterséges intelligenciát használó kínai gyárak aránya

Egyetlen év alatt közel ötszörösére emelkedett azoknak a kínai ipari vállalatoknak az aránya, amelyek mesterséges intelligenciát építenek a működésükbe. Az International Data Corporation (IDC) informatikai és távközlési piackutató adatai szerint tavaly az ipari cégek 47,5 százaléka használt MI-modellt vagy MI-ügynököt, míg 2024-ben ez az arány még csak 9,6 százalék volt.

A növekedés mértéke önmagában is figyelemre méltó: alig több mint egy tizedről nagyjából a vállalatok feléig jutott el a technológia elterjedtsége. Az MI-modell itt olyan szoftvert jelent, amely nagy adatmennyiségből tanulva képes döntéseket vagy előrejelzéseket készíteni, az MI-ügynök pedig ennek az a változata, amely önállóan, emberi beavatkozás nélkül hajt végre feladatokat.

A technológia gyorsan átrendezi a munkakörök egy részét

A gyors térnyerés nem elszigetelt ipari jelenség, hanem a teljes kínai munkaerőpiacra hatással van. Az automatizáció leglátványosabban a szellemi munka bizonyos területein terjed: a szoftverfejlesztésben, a fordításban és a tartalomgyártásban jelennek meg legerőteljesebben az MI-alapú megoldások. Ezek azok a feladatok, amelyek korábban gyakran speciális képzettséget igényeltek, most viszont egyre könnyebben gépesíthetők.

A fizikai munka világát a humanoid, vagyis emberszerű robotok terjedése érinti. Ilyen gépeket Kínában már csomagválogatásra, forgalomirányításra és kávékészítésre is bevetnek. Az ételkiszállító robotok elterjedése pedig hosszabb távon a futárok munkájára is kihathat.

Egy konkrét adat érzékelteti, milyen gyorsan képes a generatív MI átformálni egy egész ágazatot. Kínai sajtóbeszámolók szerint az élő szereplős, mobiltelefonokra készített rövid- és vertikális sorozatok száma az idei első negyedévben éves összevetésben mintegy 75 százalékkal csökkent. A generatív MI olyan technológia, amely szöveget, képet vagy videót képes létrehozni, és ezzel a rövidfilmes iparág egy részét is átrendezi.

A fiatalok helyzete a legérzékenyebb pont

A technológiai átállás egy már meglévő feszültségre rakódik rá. Kínában a városi munkanélküliségi ráta 5 százalék körül alakul, a 16–24 éves, oktatásban nem részt vevő fiatalok körében azonban ennek nagyjából a háromszorosa. Éppen ez a korosztály lép be a munkaerőpiacra, gyakran olyan pályakezdő pozíciókba, amelyeket az automatizáció a leginkább érint.

Az MI térnyerésének kettős hatása itt válik igazán érzékelhetővé. A termelékenység növekedése mellett munkahelyek megszűnésével is járhat, ami tovább nehezíti a foglalkoztatás bővülését. A munkahelyekkel kapcsolatos bizonytalanság ráadásul a fogyasztást is visszafoghatja, miközben a kínai gazdaságot az ingatlanpiac elhúzódó visszaesése is terheli.

Kormányzati ösztönzés és hosszú távú számítás

A folyamat nem pusztán piaci öntörvényűség eredménye. A kínai kormány az „MI Plusz” kezdeményezés és a 2030-ig tartó ötéves terv keretében kifejezetten ösztönzi a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazását. A cél a termelékenység emelése és az ország technológiai versenyképességének erősítése.

A hosszú távú megfontolás mögött demográfiai kényszer húzódik. Kína népessége öregszik és csökken, és előrejelzések szerint 2050-re kevesebb mint két munkaképes korú felnőtt jut majd egy nyugdíjasra. Szakértők szerint az automatizáció részben ellensúlyozhatja a munkaképes korú népesség fogyásának hatásait, vagyis a gépesítés éppen azt a munkaerőhiányt enyhítheti, amelyet a demográfiai folyamatok okoznak.

Mit érdemes látni a számok mögött

A kínai adatok egy olyan átmenet gyorsaságát mutatják, amelyben ugyanaz a technológia rövid távon munkahelyeket szüntethet meg, hosszú távon viszont a munkaerőhiány mérséklésének eszköze lehet. A most legérzékenyebben érintett csoport a pályakezdő fiatalok, miközben a demográfiai előrejelzések felől nézve éppen az automatizáció adhat választ a csökkenő munkaképes korú népesség problémájára. A két hatás nem zárja ki egymást, csak eltérő időtávon jelentkezik.