GKI: Magyarország költi a legkevesebbet egészségügyre az EU-ban

Magyarország költötte GDP-arányosan a legkevesebbet egészségügyre az Európai Unió 27 tagállama közül 2023-ban és 2024-ben is – állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében.

A legfrissebb adat szerint 2024-ben a GDP 4,7 százalékát fordították egészségügyre, miközben az uniós átlag 7,4 százalék volt. A gazdaságkutató szerint ez az elmaradás nem új keletű: az uniós átlagtól való eltérés GDP-arányos mértéke 2010 óta állandó.

Régiós összevetésben is jelentős a lemaradás

A környező országok mind többet költenek egészségügyre. Csehországban közel 9, Szlovákiában 6,9, Lengyelországban pedig 6,1 százalék volt ez az arány.

Az elemzés szerint a forráshiány következményei mérhetők: növekvő és hosszabbodó várólisták, háziorvos- és nővérhiány, valamint az egészségügyi infrastruktúra romlása jellemzi a rendszert. A gazdaságkutató szerint az elmaradt beruházásokat nem lehet egyik évről a másikra pótolni, a lemaradás visszafordítása évtizedes feladat.

Visszaeső szociális kiadások

A szociális védelemre fordított kiadások GDP-hez viszonyított aránya 2010 és 2024 között 17,3 százalékról 12,3 százalékra csökkent. Az Európai Unióban csak Máltát és Írországot előzi meg Magyarország.

A kategória a betegség, a rokkantság, az időskor, az árvaság, a munkanélküliség, a családi kötelezettségek és a lakhatási nehézségek kezelésére irányuló juttatásokat és szolgáltatásokat foglalja magában.

A visszaesés egyik jele az időskori elszegényedés. Az elemzés szerint a 65 év felettiek körében a relatív jövedelmi szegénységi arány 2010-ben 4,9 százalék volt, 2024-re 13,8 százalékra nőtt.

Az új kormány terveiről

Az új kormány által az egészségügyre tervezett évi 500 milliárd forintos többletforrás érdemi előrelépés, a szociális szféráról azonban egyelőre kevés szó esik. A lakhatási nehézségekre bérlakásfejlesztési programot terveznek, de érdemi előrelépés ezen a téren a gazdaságkutató szerint egyelőre nem történt.

Az elemzés szerint a következő időszak egyik fontos feladata a költségvetés funkcionális szerkezetének átalakítása lesz. A GKI úgy fogalmaz, hogy a fenntartható fejlődés érdekében a fizikai beruházások dominanciáját egy emberközpontú forrásallokációnak kell felváltania, amely nagyobb figyelmet fordít a humán és szociális ellátórendszerek finanszírozására.