Kettévált az üzemanyagpiac: olcsóbb dízel, dráguló benzin

Az üzemanyagpiacon egyszerre két, egymással ellentétes folyamat zajlik. A dízel ára a hét második felében csökkenni kezdett, a benziné viszont továbbra is emelkedő pályán mozog. Ez a szétnyílás jól mutatja, hogy a két üzemanyagfajta piacát részben eltérő tényezők mozgatják – és hogy a hazai árak alakulása jelentős részben a nemzetközi folyamatoktól és a közel-keleti geopolitikától függ.

Csökkenő dízel, dráguló benzin

A holtankoljak.hu adatai szerint pénteken a 95-ös benzin országos átlagára literenként 592 forint volt, a gázolajért pedig átlagosan 677 forintot kellett fizetni. Önmagában ez a két szám még nem árulkodó; a mozgás iránya akkor válik láthatóvá, ha az augusztusi helyzetet a hónap eleji állapothoz mérjük.

Július utolsó napján, közvetlenül a hónapforduló előtt a 95-ös benzin átlagára még 601 forint volt, vagyis azóta 9 forinttal olcsóbb lett. A gázolajnál viszont ellentétes irányú változás történt: a július végi 651 forintos átlaghoz képest csütörtökre 677 forintra emelkedett az országos átlag, ami 26 forintos drágulást jelent.

A dízel esetében a fordulat a nagykereskedelmi árban már látszik: csütörtökön bruttó 6 forinttal mérséklődött a gázolaj nagykereskedelmi ára. A 681 forintos csütörtöki átlagár ugyanakkor még mindig mintegy 30 forinttal meghaladta a július végi szintet, vagyis a csökkenés egyelőre inkább az irány megfordulását, mint a korábbi drágulás visszavételét jelenti.

A benzinnél ezzel szemben nincs enyhülés. Pénteken bruttó 5 forintos nagykereskedelmi áremelkedés jött, és az európai piacon továbbra is felfelé mutató árnyomás érvényesül.

Mi hajtja felfelé a benzin árát?

A benzin drágulásának hátterében kínálati oldali szűkösség áll. Az egyik ok, hogy továbbra is hiány van a benzin előállításához szükséges keverőkomponensekből – ezek azok az összetevők, amelyekből a végleges üzemanyag „összeáll”. Ha ezek szűkösen állnak rendelkezésre, az közvetlenül visszahat a benzin előállítható mennyiségére.

Az Index egyik iparági forrása szerint ehhez társul, hogy egy jelentős afrikai finomító a megszokottnál alacsonyabb kapacitással működik. A kieső mennyiséget más forrásokból kell pótolni, ami többletkeresletet generál. Ez a többletkereslet tovább szűkíti az európai kínálatot, és felfelé hajtja a benzin jegyzésárát – vagyis azt a nemzetközi árat, amelyhez a hazai nagykereskedelmi árak igazodnak.

A dízel mögött nemzetközi fordulat és erősödő forint

A gázolaj olcsóbbodása mögött a nemzetközi piacokon bekövetkezett fordulat rajzolódik ki. Grád Ottó egy háttérbeszélgetésen az Indexnek arról beszélt, hogy az elmúlt hetek emelkedése után kedvezőbb irányt vettek a nemzetközi üzemanyagpiaci folyamatok.

A szakértő szerint a dízel árcsökkenését elsősorban két tényező támogatja: egyrészt mérséklődtek a nemzetközi jegyzésárak, másrészt a forint erősödött a dollárral szemben. Ez a kettő azért számít együtt, mert az olajat és az olajtermékeket dollárban árazzák: ha a forint erősödik, ugyanaz a dolláros ár kevesebb forintba kerül, így az importált termék hazai ára mérséklődhet.

A nemzetközi trend a legfrissebb adatok szerint egyelőre tartja magát. Augusztus 27-én az olajárak tovább csökkentek, az ázsiai kereskedésben több mint egy dollárral kerültek lejjebb, folytatva az előző napok csökkenő tendenciáját.

A kulcs a Hormuzi-szoros

A dízelt támogató árcsökkenés nagyrészt geopolitikai várakozásokra épül. A piaci szereplők egyre inkább arra számítanak, hogy a diplomáciai egyeztetések javíthatják a Közel-Keletről érkező olajszállítás feltételeit. Ez a várakozás önmagában is lefelé nyomja az árakat.

A legfontosabb fejlemény a Hormuzi-szoros helyzetének lehetséges rendezése. E stratégiai vízi útvonalon halad át a világ olajszállításának jelentős része, így minden, ami a forgalmát érinti, közvetlenül hat az árakra. A hírek szerint Irán és Omán egy olyan megállapodás részletein dolgozik, amely rendezheti a szoros használatát. Grád Ottó szerint a szoros hajóforgalma szerdán már enyhén emelkedett, ami szintén hozzájárult a piaci optimizmushoz.

A diplomáciai rendezés esélyét erősítheti, hogy Katar miniszterelnöke csütörtökön Iránba látogatott, ahol a közel hat hónapja tartó konfliktus lezárását célzó tárgyalások újraindításáról egyeztethetett. Emellett az Egyesült Államok mintegy egy hónapja felfüggesztette az Irán elleni támadásokat, a gazdasági nyomás azonban fennmaradt Teheránnal szemben. A hét elején bejelentett új amerikai szankciókat a piac a vártnál kevésbé szigorúnak ítélte, ami Grád Ottó szerint szintén hozzájárult a nemzetközi olajárak mérséklődéséhez.

Miért fontos ez az áraknak?

Az elmúlt hónapokban a korlátozott hajóforgalom és a szállítmányokat érő támadások jelentős kockázati prémiumot építettek az olaj és az olajtermékek árába – ez az a felár, amelyet a piac a bizonytalanság és az ellátási zavarok veszélye miatt fizet. Ha a Hormuzi-szoros forgalma tartósan normalizálódna, ennek a prémiumnak egy része leépülhetne, és javulhatna a térségből származó energiahordozók elérhetősége. Ez további, lefelé irányuló nyomást gyakorolhatna az árakra.

A kedvezőbb hangulat ellenére korai lenne tartós fordulatról beszélni. A szemben álló felek között továbbra is jelentős nézetkülönbségek vannak, Irán pedig változatlanul fellép a Perzsa-öbölben és a Hormuzi-szoros térségében közlekedő hajókkal szemben. A mostani árcsökkenés mögött így egyelőre nem a közel-keleti helyzet végleges rendeződése, hanem elsősorban ennek növekvő esélye áll.

Magyarország kilóg az uniós trendből

Tágabb összevetésben a hazai árak kedvezőbb képet mutatnak, mint az uniós átlag. Az Eurostat adatai szerint az EU-ban júliusban a személyszállításhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok éves drágulása 16,9 százalékot ért el, és a 27 tagállamból 25-öt érintett. Az uniós árak az elmúlt hónapokban ingadozva, de rendre emelkedtek éves összevetésben: márciusban 12,9, áprilisban 20,8, májusban 20,7, júniusban 13,7 százalékos volt a drágulás.

Az országok között ugyanakkor nagy a szórás. A legnagyobb éves áremelkedést Romániában mérték, 24,2 százalékkal, Németországban és Litvániában 22,9, Bulgáriában 22,2, Hollandiában 22, Finnországban 20,5 százalék volt a drágulás. A másik végletet Svédország és Írország jelentette, 1,2, illetve 3,2 százalékos emelkedéssel. Magyarországon eközben júliusban 0,1 százalékkal csökkentek az üzemanyagárak éves összevetésben – vagyis a hazai piac lényegében kimaradt az általános drágulásból.

Havi alapon is jelentős mozgások történtek: az EU-ban júliusban a dízel 4,3, a benzin 4,7 százalékkal drágult. A gázolaj 17 tagállamban drágult és kilencben olcsóbbodott, a legnagyobb emelkedést Lengyelországban (13,4 százalék), majd Németországban (12,7 százalék) mérték, míg Cipruson és Svédországban csökkent az ár. A benzinnél Lengyelországban kiugró, 17,2 százalékos emelkedés volt, Németországban 11 százalékos, a legnagyobb csökkenés pedig Svédországban, 11,1 százalékkal. Magyarországon ehhez képest az előző hónaphoz mérten a KSH szerint a járműüzemanyagok ára 1,3 százalékkal csökkent.

Mit érdemes érteni a jelenségből?

Az üzemanyagpiac jelenleg két külön logika szerint mozog. A dízel oldalán a mérséklődő nemzetközi jegyzésárak, az erősödő forint és a közel-keleti feszültség enyhülésének növekvő esélye már árcsökkenést hozott. A benzinnél viszont a keverőkomponensek hiánya és egy afrikai finomító kieső kapacitása miatt fennmaradhat az áremelkedés kockázata.

A további irányt nagyrészt az szabja meg, hogy a diplomáciai várakozásokból mennyi válik tényleges megállapodássá. Ha a Hormuzi-szoros forgalma tartósan biztonságosabbá válik, az mérsékelheti az olajellátás kockázatait és az árakat is – egy újabb geopolitikai feszültség azonban gyorsan felülírhatja a mostani piaci hangulatot.