A pénzügyi tervezés nem oldja meg a jövedelmi korlátot
A reálbérek emelkedése mellett is jelentős azoknak a magyar háztartásoknak az aránya, amelyek a hónap végére teljesen felhasználják bevételeiket. A lakosság 28 százaléka feléli a teljes havi jövedelmét, miközben mindössze 17 százalék tudja annak legalább ötödét megtartani – derült ki a Provident Pénzügyi Zrt. keddi budapesti sajtótájékoztatóján bemutatott Financial Wellbeing kutatásból.
Az ezer ember megkérdezésével készült, reprezentatív magyar felmérés egy kilenc országra kiterjedő vizsgálat része. Az eredményeket ismertető Boczán Viktor, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon nemzetközi összevetésben is magas azok aránya, akiknek a hónap végére teljesen kiürül a családi kasszájuk.
Csehországban, Lengyelországban és Litvániában a megkérdezettek 13 százaléka mondta ugyanezt. Ausztráliában 16, Mexikóban 17, Észtországban és Romániában 20, Lettországban pedig 24 százalék volt ez az arány. A vizsgált országok közül tehát Magyarországon mérték a legmagasabb értéket.
Kevesen tudnak érdemi összeget félretenni
A havi pénzmaradvány nagysága azért fontos, mert ebből lehet megtakarítást, váratlan kiadásokra szolgáló tartalékot vagy hosszabb távú célokra fordítható összeget képezni. Magyarországon alig 3 százalék képes a kötelező kiadások után jövedelme több mint felét félretenni.
A közép- és kelet-európai összevetés ezen a téren is jelentős különbségeket mutat. Csehországban 7, Észtországban 8, Lengyelországban 9, Litvániában pedig 15 százalék azok aránya, akik jövedelmük több mint felét meg tudják tartani. A litván adat így ötszöröse a magyarországinak.
A szűk havi mozgástér a biztonsági tartalékokban is megjelenik. A magyar válaszadók 24 százalékának egyáltalán nincs vésztartaléka, további 18 százalék pedig három hónapnál rövidebb időszakra elegendő megtakarítással rendelkezik. Legalább hat hónapra elegendő tartalékról 35,7 százalék számolt be.
A kutatás szerint a megkérdezettek 28 százaléka az előző egy évben egyáltalán nem tudott megtakarítani. Ez magasabb a Csehországban mért 18, a lengyelországi 17 és a litvániai 19 százaléknál, de elmarad a romániai 31 százaléktól.
A férfiak gyakrabban számoltak be rendszeres megtakarításról
A válaszok alapján számottevő különbség van a férfiak és a nők megtakarítási gyakorlata között. A férfiak 42 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen takarít meg, a nőknél ugyanez az arány 33 százalék volt. A felmérésből ugyanakkor nem derül ki, milyen jövedelmi vagy háztartási tényezők állnak a kilenc százalékpontos eltérés mögött.
Miközben sok család nem tud tartalékot képezni, a hitelfelvétel sem vált általánossá. Azok aránya, akik az előző egy évben semmilyen formában nem kértek kölcsönt, 64 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók közel kétharmada hitel nélkül gazdálkodott ebben az időszakban.
A többség számol, de nem feltétlenül tud félretenni
A pénzügyi sérülékenység nem azonos a tervezés teljes hiányával. A családok 81 százaléka tudatosan tervezi kiadásait, ezen belül 33 százalék a nagyobb költségekkel is előre számol. A kutatás szerint 16 százalék egyáltalán nem készít költségvetést; ezt a felmérés rekordmagas arányként azonosította.
A két adat együtt mutatja meg a háztartási gazdálkodás egyik lényeges korlátját: a kiadások előzetes felosztása segítheti az ellenőrzést, de önmagában nem hoz létre elkölthető többletet. Ezt jelzi, hogy a széles körű költségtervezés mellett is több mint minden negyedik válaszadó teljesen feléli a havi jövedelmét.
Hátrébb kerültek a lakás- és utazási célok
A rövid távú pénzügyi nyomás a hosszabb távú megtakarítási céloknál is érzékelhető. Az ingatlanvásárlásra vagy felújításra gyűjtők aránya a 2022-es 36,6 százalékról 2026-ra 22,8 százalékra csökkent. Ez 13,8 százalékpontos visszaesés négy év alatt.
Hasonló irányú, de kisebb mértékű változás történt a nyaralásra és utazásra félretevők körében. Arányuk 23,7 százalékról 17 százalékra mérséklődött, ami 6,7 százalékpontos csökkenés.
A felmérés központi tanulsága, hogy a pénzügyi tervezés sok háztartásban jelen van, az érdemi megtakarításhoz szükséges mozgástér azonban jóval szűkebb. Ezt egyszerre jelzi a hónap végére elfogyó jövedelem magas aránya, a vésztartalék hiánya és a hosszabb távú célokra takarékoskodók számának visszaesése.