Kamatdöntés és friss munkaerőpiaci adatok: sűrű hét jön a magyar gazdaságban

A jövő hét gazdasági szempontból ritkán sűrű: egyetlen munkahéten belül dől el, folytatódik-e a jegybanki kamatcsökkentés, és sorra érkeznek azok az adatok, amelyek a beruházásokról, a keresetekről, a foglalkoztatásról és az államháztartás helyzetéről adnak képet. Ezek a mutatók külön-külön is fontosak, együtt viszont átfogó pillanatképet nyújtanak arról, hol tart most a magyar gazdaság.

A hét legfontosabb eseménye: a kamatdöntés

A figyelem középpontjában kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülése áll. Elemzők a kamatcsökkentési sorozat folytatására számítanak.

A jegybanki alapkamat az a kamatszint, amely közvetve az egész gazdaság hitelköltségeit befolyásolja: hatással van többek között a lakossági és vállalati hitelek árára, valamint a megtakarítások hozamára. A legutóbbi, július 22-i ülésen a tanács 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkentette az alapkamatot, és ezzel párhuzamosan a kamatfolyosó mindkét szélét is 25-25 bázisponttal mérsékelte.

Ennek nyomán az egynapos betéti kamat 4,75 százalékra, a kamatfolyosó felső széle, vagyis az egynapos hitel kamata 6,75 százalékra változott. A júliusi döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak, így a piac most azt figyeli, folytatódik-e a lassú lazítás.

A háztartások szempontjából: keresetek és foglalkoztatás

A hét adatai közül a leginkább kézzelfogható tapasztalatot a keresetekről és a foglalkoztatásról szóló statisztikák adják. Csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a júniusi keresetekről közöl adatokat.

A legutóbbi, májusi adatok szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 764 100 forint, a nettó átlagkereset 535 900 forint volt. A bruttó átlagkereset egy év alatt 8,7, a nettó 11,0, a reálkereset – vagyis az inflációval korrigált, tényleges vásárlóerőt mutató kereset – pedig 9,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.

Érdemes figyelni a különbségre: a nettó kereset gyorsabban nőtt, mint a bruttó. A KSH szerint ez többek között a családi kedvezmény és az anyákat érintő kedvezmények bővülésével függ össze, vagyis egyes csoportoknál a levonások mérséklődése miatt maradt több pénz a zsebben.

Az átlagérték ugyanakkor csak részben mutatja meg a valós helyzetet, mert a kiemelkedően magas keresetek felfelé húzzák. Ezért fontos a mediánkereset, amely azt az összeget jelöli, amelynél a foglalkoztatottak fele többet, fele kevesebbet keres. A bruttó kereset mediánértéke májusban 615 600, a nettóé 436 200 forint volt – vagyis érzékelhetően alacsonyabb az átlagnál.

Pénteken a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok érkeznek. A júniusi számok szerint a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 646 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4 százalék, ami 214 ezer munkanélkülit jelentett.

A hosszabb távú trend azonban óvatosságra int: a második negyedévben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 28 ezerrel maradt el az előző év azonos időszakától, a hazai elsődleges munkaerőpiacon pedig 50 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. Ez arra utal, hogy a foglalkoztatás bővülése megtorpant.

Beruházások és államháztartás: a gazdaság gerince

Szerdán két, a gazdaság állapotát alapvetően meghatározó adat is napvilágot lát. A KSH a második negyedéves beruházási statisztikákat közli, a Pénzügyminisztérium (PM) pedig részletes tájékoztatót ad az államháztartás július végi helyzetéről.

A beruházások alakulása azért lényeges, mert a jövőbeli növekedés alapját jelenti: a bővülő cégek, épülő üzemek és fejlesztések itt jelennek meg. A friss adat előzményeként az első negyedévben a beruházások volumene a nyers adat szerint 0,5, a szezonálisan kiigazított adatok alapján 1,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – vagyis a beruházási aktivitás visszaesőben van.

Az államháztartás oldalán a PM augusztus 10-i előzetes adatai szerint júliusban 524,3 milliárd forintos többlettel zárt a központi alrendszer, ami egy év alatt 537,1 milliárd forintos javulást jelent. Az első hét hónapban azonban összességében 2857,9 milliárd forintos hiány halmozódott fel, ami az éves hiánycél 67,7 százaléka.

A számok mögött látszik a költségvetés éven belüli hullámzása: az első négy hónap 3849,8 milliárd forintos hiányát a május-júliusi időszak 991,9 milliárd forintos többlete részben ellensúlyozta. A hiány jelentős része a központi költségvetéshez (2773,6 milliárd forint) és a társadalombiztosítási alapokhoz (211,0 milliárd forint) kötődik, míg az elkülönített állami pénzalapok 126,8 milliárd forintos többletet mutattak.

Új irányvonalak jöhetnek

A jövő hét adatai együtt azt teszik láthatóvá, hogy a magyar gazdaság több területe eltérő irányba mozog. A keresetek reálértékben tovább emelkednek, ami a háztartások vásárlóerejét erősíti, ugyanakkor a foglalkoztatás bővülése megállt, a beruházások pedig csökkennek.

A kamatdöntés ebben az összefüggésben kap jelentőséget: a jegybank kamatlépései közvetlenül befolyásolják a hitelezés és a gazdasági aktivitás feltételeit. A hét adatai így nem külön-külön, hanem együtt mutatják meg, milyen tényezők között alakul a gazdaság irányvonala.