Az import gyorsabb növekedése rontotta az egyenleget
Júliusban 69 millió eurós többlettel zárt Magyarország termék-külkereskedelme, de az egyenleg 434 millió euróval romlott az előző év azonos hónapjához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az euróban számított exportérték éves alapon 11 százalékkal, az importérték 15 százalékkal emelkedett. A behozatal gyorsabb növekedése így a korábbinál jóval kisebb aktívumot eredményezett.
Az értékadatok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy több magyar áru került volna külföldre. Az export volumene, vagyis az ár- és árfolyamváltozásoktól megtisztított árumennyiség 1,6 százalékkal csökkent, miközben az importé 3,1 százalékkal nőtt. Ez arra utal, hogy júliusban a belföldre érkező termékek mennyisége bővült, a kivitt áruké viszont mérséklődött.
A havi folyamatok is hasonló irányt mutattak. A szezonális és munkanaphatással kiigazított exportvolumen 0,8 százalékkal maradt el a júniusitól, az import pedig 0,4 százalékkal meghaladta azt.
Az árfolyam és az árak eltérítették az érték- és volumenadatokat
A forintban mért külkereskedelmi árszínvonal az exportban 1,3, az importban 0,3 százalékkal nőtt egy év alatt. A cserearány 1 százalékkal javult, ami azt jelenti, hogy az exportárak és az importárak egymáshoz viszonyított alakulása kedvezőbb lett Magyarország számára.
Közben a forint az euróval szemben 10 százalékkal, a dollárhoz képest 7,9 százalékkal erősödött. Az ár- és árfolyammozgások miatt az euróban számított forgalmi értékek és a tényleges árumennyiséget jelző volumenadatok eltérő képet adnak: az export értéke nőtt, miközben a volumene visszaesett.
A gépipari import volt a növekedés fő motorja
Az egyes árucsoportok közül a gépek és szállítóeszközök forgalma tért el leginkább az összesített export gyengébb teljesítményétől. Ennek a csoportnak az exportvolumene 3,2 százalékkal, importvolumene pedig 13 százalékkal emelkedett.
A gépek és szállítóeszközök kivitele 1,8 százalékponttal mérsékelte a teljes export visszaesését. A behozatali oldalon ugyanakkor ez az árucsoport 6 százalékponttal járult hozzá az import volumenének növekedéséhez, vagyis meghatározó szerepe volt a júliusi importbővülésben.
A feldolgozott termékeknél mindkét irányban csökkenést mértek: az exportvolumen 4,2, az importvolumen 6,1 százalékkal esett. Ez a kivitel teljes visszaesését 1,2 százalékponttal erősítette, a behozatal növekedését viszont 2,3 százalékponttal fékezte.
Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek exportvolumene 5,9 százalékkal, importvolumene 5,1 százalékkal csökkent. Az árucsoport az export visszaeséséhez 0,5 százalékponttal járult hozzá, miközben 0,3 százalékponttal mérsékelte a teljes import növekedését.
Az uniós többletet felemésztette az EU-n kívüli hiány
A júliusi mérleg szerkezetét leginkább az uniós és az EU-n kívüli kereskedelem közötti különbség magyarázza. Az Európai Unió tagállamaiba irányuló export volumene 2,6 százalékkal csökkent, az onnan érkező importé pedig 1,7 százalékkal nőtt. Ennek ellenére az uniós kereskedelem egyenlege 327 millió euróval javult, és 983 millió eurós aktívummal zárt.
Az EU továbbra is a magyar külkereskedelem meghatározó piaca: júliusban az export 75 százaléka irányult a tagállamokba, míg az import 68 százaléka érkezett onnan.
Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem ezzel ellentétesen alakult. A kivitel volumene 3,8 százalékkal csökkent, a behozatalé 11 százalékkal nőtt. Az EU-n kívüli forgalom mérlege 760 millió euróval romlott, és 914 millió eurós hiányt mutatott. Ez szinte teljesen ellensúlyozta az uniós relációban elért 983 millió eurós többletet, így maradt mindössze 69 millió euró a teljes havi aktívumból.
Hét hónap alatt még közel ötmilliárd euró volt a többlet
A januártól júliusig tartó időszak összesített adatai kedvezőbb képet mutatnak az egyetlen hónap alapján láthatónál. A kivitel értéke 8,1 százalékkal 94,862 milliárd euróra, vagyis 35 097 milliárd forintra nőtt. A behozatal 10,4 százalékos emelkedéssel 89,881 milliárd eurót, illetve 33 246 milliárd forintot ért el. A hét hónap külkereskedelmi aktívuma így 4,981 milliárd euró volt.
A gépek és szállítóeszközök exportja ebben az időszakban 14,6, importja 19,8 százalékkal emelkedett. Az árucsoport ennek ellenére 12,05 milliárd eurós többletet termelt, amelyből 7,138 milliárd eurót a közúti járművek kereskedelme adott. A járműexport 11,7 százalékkal nőtt, miközben a behozatal emelkedése 1,7 százalék volt.
Más termékcsoportok ugyanakkor jelentős hiánnyal zártak. A feldolgozott termékek hét havi mérlege 4,793 milliárd eurós, az energiahordozóké 4,110 milliárd eurós deficitet mutatott. Ezzel szemben az élelmiszerek, italok és dohánytermékek kereskedelme 1,332 milliárd eurós többletet hozott.
A júliusi adatok legfontosabb üzenete, hogy az éves szinten növekvő külkereskedelmi érték önmagában nem jelent erősödő exportteljesítményt. A kivitt árumennyiség csökkent, az importvolumen nőtt, az EU-n kívüli kereskedelem romló egyenlege pedig csaknem teljesen eltüntette az uniós forgalomban keletkezett többletet.