Nettó félmillió felett a magyar átlagkereset, de a medián teljesen más képet mutat

A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, a nettó átlagkereset pedig 529 700 forintot ért el. A számok egy éves összevetésben tovább emelkedtek, de a részletek árnyalják a képet arról, mennyivel keresnek valójában többet a munkavállalók.

Gyorsabban nőtt a nettó, mint a bruttó

Az egy évvel korábbihoz mérve a bruttó átlagkereset 7,1, a nettó 9,4 százalékkal nőtt. Az, hogy a nettó bér gyorsabban emelkedett a bruttónál, nem magától értetődő: normál esetben a kettő nagyjából együtt mozog, hiszen ugyanaz az adóterhelés vonatkozik rájuk.

A KSH szerint a különbség hátterében a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülése áll. Ezek a levonások csökkentik a bruttó bérből ténylegesen levont adót, így a nettó kéznél maradó összeg nagyobb arányban nőtt, mint maga a bruttó bér.

A vásárlóerő szempontjából a reálkereset 7,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez azt jelenti, hogy az áremelkedést levonva is érdemben többet ér a júniusi fizetés, mint tavaly ilyenkor.

Az átlag és a medián közötti szakadék

A hónapról hónapra közölt átlagkereset egyetlen szám, ám önmagában félrevezető lehet, mert a nagyon magas jövedelmek felfelé húzzák. Éppen ezért fontos a mediánérték, amely azt a keresetet mutatja, amelynél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet keres.

A bruttó kereset mediánértéke 617 900 forint, a nettóé 438 000 forint volt júniusban. A medián tehát több mint 130 ezer forinttal marad el a bruttó átlagtól, ami arra utal, hogy a keresők jelentős része az átlag alatt helyezkedik el.

Figyelemre méltó, hogy a medián gyorsabban emelkedett, mint az átlag: a bruttó mediánérték 8,8, a nettó 10,9 százalékkal nőtt tavaly június óta. Ez arra utalhat, hogy az alacsonyabb és közepes keresetek is érdemben mozdultak felfelé.

Havi visszaesés az egyszeri juttatások kifutása miatt

A májusihoz képest a bruttó kereset 9339, a nettó 6137 forinttal csökkent. Az ilyen havi ingadozás jellemzően a prémiumok és egyszeri juttatások időzítéséből fakad, és nem jelent tartós tendenciát.

Ezt támasztja alá, hogy a prémium, jutalom és egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 708 600 forint volt, ami 7,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ez a mutató a stabil, hónapról hónapra visszatérő fizetést tükrözi.

A rendszeres bruttó kereset szektoronként eltérően alakult: a vállalkozásoknál 700 800, a költségvetésben 717 600, a nonprofit szektorban 757 600 forint volt. A növekedés üteme 7,5, 9,0, illetve 8,3 százalék volt.

Nagy különbségek az ágazatok között

A kereseti adatok legfontosabb tanulsága talán az ágazatok közötti szakadék. A feldolgozóiparban 788 ezer forint volt a júniusi bruttó átlagkereset, az építőiparban 613 ezer, a mezőgazdaságban 589 ezer forint.

A skála tetején a magas hozzáadott értékű, tudásintenzív ágazatok állnak: a távközlés és az infotechnológia területén 1204 ezer forint, a pénzügyi és biztosítási szektorban 1181 ezer forint volt a havi bruttó kereset. Ezek nagyjából kétszeresét teszik ki a mezőgazdasági bérszintnek, ami jól mutatja, mennyire eltérő kereseti pályát kínálnak az egyes szakmák.

Az első félév összképe

Az év első felében a bruttó átlagkereset 11,5 százalékkal 772 800 forintra, a nettó 13,7 százalékkal 541 200 forintra nőtt az előző év azonos időszakához képest. A féléves átlag a júniusi értéknél magasabb, ami az év eleji, jellemzően nagyobb egyszeri kifizetésekkel függ össze.

Összességében a júniusi adatok a keresetek folytatódó emelkedését mutatják, a reálbérek növekedésével együtt. A számok mögött ugyanakkor két lényeges összefüggés húzódik: a nettó bér gyorsuló emelkedése elsősorban az adókedvezmények bővülésének köszönhető, az átlag és a medián közötti tartós különbség pedig arra emlékeztet, hogy az „átlagkereset” a keresők jelentős részének valóságát csak korlátozottan tükrözi.