Álláskeresés: megduplázódott azok aránya, akik nehéznek látják az állásváltást

A munkaerőpiaci biztonságérzet rövid idő alatt látványosan gyengült: a februári 18 százalék után a második negyedévben már a válaszadók 37 százaléka gondolta úgy, hogy nehezen találna új munkahelyet. Ezzel párhuzamosan 53-ról 19 százalékra esett azok aránya, akik szerint az elhelyezkedés nem okozna számukra gondot.

A BNP Paribas Cardif Biztosító felmérése a munkavállalók saját várakozásait mutatja, ezért az eredmények elsősorban a munkaerőpiaci mozgástér megítéléséről, nem pedig a tényleges elhelyezkedési időről vagy az álláskínálat változásáról adnak képet. A két szélső álláspont jelentős elmozdulása ugyanakkor arra utal, hogy a dolgozók jóval óvatosabban mérik fel egy esetleges váltás kockázatát, mint az év elején.

A biztos állás hosszú távon már nem magától értetődő

A válaszadók 33 százaléka tartja legalább a következő öt évre biztosnak jelenlegi állását. Ez azt jelenti, hogy csak minden harmadik megkérdezett számol ilyen hosszú időtávon stabil munkahellyel.

Az állás megtartását ugyanakkor nem elsősorban külső körülményekhez kötik a dolgozók. A válaszadók kétharmada szerint a tudás és a teljesítmény dönti el, hogy valaki megőrizheti-e a pozícióját. Ez a munkavállalói gondolkodásban erős egyéni felelősségérzetet jelez, még akkor is, ha az új állás megtalálásának esélyeit összességében egyre kedvezőtlenebbül látják.

A területi különbségek is számítanak: az ország középső részén élők ítélik a legkönnyebbnek az elhelyezkedést. A felmérés közölt eredményei ehhez nem rendelnek részletes regionális arányokat, így a térségek közötti eltérés mértéke nem állapítható meg.

A magasabb fizetés önmagában keveseket késztetne váltásra

A bizonytalanabb álláskeresési kilátások mellett a jelenlegi munkahelyhez fűződő viszony is fékezi a mobilitást. A magyarországi alkalmazottak 64 százaléka jól érzi magát a munkahelyén, és úgy tapasztalja, hogy közvetlen vezetőitől tiszteletet, illetve támogatást kap.

Pusztán egy anyagilag kedvezőbb ajánlatért csak 26 százalék váltana munkahelyet. A döntésben az esetek csaknem felében a munkahelyi légkör, valamint a lakóhely és a munkahely közötti távolság is meghatározó. A lojalitás tehát a felmérés alapján több tényező eredménye: a fizetés mellett a napi munkakörnyezet és az ingázás terhe is befolyásolja.

A váltást mérlegelők helyzetét tovább árnyalja, hogy 46 százalék szerint egy új munkahelyen kompromisszumot kellene kötnie a fizetés terén. Vagyis sok munkavállaló nem abból indul ki, hogy az álláscsere automatikusan magasabb keresetet jelentene. Ez részben megmagyarázhatja, miért nem elegendő önmagában egy jobb anyagi ajánlat a többség megnyeréséhez: a dolgozók a váltással járó feltételeket összességükben mérlegelik.

A munkahely minősége üzleti tényezővé válik

A számokból két, egymással összefüggő folyamat rajzolódik ki. Egyrészt csökkent a dolgozók bizalma abban, hogy könnyen találnának másik állást. Másrészt a jelenlegi munkahely megtartóerejét nem lehet kizárólag a bérezéssel magyarázni.

A munkáltatók szempontjából ez azt jelenti, hogy a közvetlen vezetők viselkedése, a szervezeti légkör és a munkába járás feltételei ugyancsak szerepet kapnak a munkaerő megtartásában. A felmérés nem rangsorolja teljes részletességgel ezeket a tényezőket, de azt megmutatja, hogy a fizetés önmagában nem írja felül automatikusan a jól működő munkahelyi kapcsolatokat és a kedvezőbb napi körülményeket.

A kutatás 1000 ember online megkérdezésével készült. A minta életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus alapján reprezentatív a magyar felnőtt népességre. Az eredmények legfontosabb tanulsága, hogy az állásváltási hajlandóságot egyszerre formálja a romló elhelyezkedési bizalom, a várható fizetési kompromisszum és a jelenlegi munkahelyen tapasztalt bánásmód.