Tízmillió forint jut fejenként: elindul az 5+5 program a kis turisztikai cégeknek

Egy néhány milliós fejlesztés egy nagyvállalatnak elenyésző tétel, egy vidéki cukrászdának vagy kisétteremnek azonban meghatározó lehet: eldönthet egy gépvásárlást, egy felújítást vagy egy technológiai korszerűsítést. Éppen ezt a méretosztályt célozza az a támogatási konstrukció, amelynek elindulásáról Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter számolt be szombaton a közösségi oldalán közzétett videójában.

Mit takar az 5+5 konstrukció?

A program neve arra utal, hogy minden résztvevő vállalkozás két, egyenként 5 millió forintos forráselemet kaphat. Az egyik egy kedvezményes kamatozású hitel, a másik pedig vissza nem térítendő állami támogatás – vagyis olyan pénz, amelyet a cégnek nem kell visszafizetnie. A kettő együtt vállalkozásonként 10 millió forint fejlesztési lehetőséget jelent.

A miniszter tájékoztatása szerint a hitelrész az úgynevezett KTH Start Hitelből származik. A KTH a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont rövidítése, vagyis a konstrukció kifejezetten a turisztikai ágazat kisebb szereplőit célozza.

A program a Ganz Ábrahám gazdaságfejlesztési program keretében indul. Kapitány István elmondása szerint az 5+5 program felülvizsgálatát gyorsított eljárásban végezték el, hogy azok a vállalkozások jussanak forráshoz, amelyek néhány hónappal ezelőtt nyújtották be pályázataikat.

Hova kerül a pénz?

Összességében 4 milliárd forint kedvezményes hitel és 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre, ami magyarázza, hogyan jut a keret közel nyolcszáz vállalkozáshoz.

A miniszter szerint a támogatottak köre jellemzően a legkisebb cégekből áll: a résztvevők 95 százaléka mikro- vagy kisvállalkozás, köztük éttermek, cukrászdák és családi vállalkozások. Ez a méretkategória az, amely gyakran a legnehezebben jut piaci hitelhez vagy önerőből finanszírozott fejlesztéshez.

A forrásból a cégek Kapitány István szerint gépeket és új eszközöket vásárolhatnak, valamint technológiai és infrastrukturális fejlesztéseket hajthatnak végre.

Vidéki fókusz

A konstrukció területi hangsúlya is kirajzolódik a miniszter által ismertetett adatokból. Elmondása szerint a benyújtott kérelmek mintegy 80 százaléka vidéki turisztikai vállalkozásoktól érkezett, így a források döntő része vidéki éttermekhez, cukrászdákhoz és helyi vállalkozásokhoz kerülhet.

Ez a jelenség arra utal, hogy a kisebb, tőkeszegényebb ágazati szereplők számára egy ilyen forrás valós hiányt pótolhat, különösen a fővároson kívüli térségekben.

Tágabb keretben

A miniszter jelezte, hogy a mostani lépés egy nagyobb folyamat része. Folytatják a turisztikai támogatási rendszer teljes átvilágítását, és ezzel párhuzamosan dolgoznak egy átfogó turizmusfejlesztési stratégián is.

A háttérben zajló mozgásra utal az is, hogy hosszabb szünet után nemrég a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) is újra kommunikálni kezdett a közösségi médiában: az ügynökség szeptember 4-én szólalt meg ismét, április vége óta először.

A most bejelentett program önmagában nem alakítja át az ágazatot, de jól mutatja, milyen irányba mozdul a turisztikai támogatáspolitika: a kisebb, jellemzően vidéki szereplők felé, viszonylag szerény, de célzott, részben vissza nem térítendő forrásokkal. Hogy a bejelentett átvilágítás és az új stratégia ennél nagyobb léptékű változást hoz-e, a következő hónapokban derülhet ki.