Lantay Attila Balatonfüreden lépett a XXX. Országos Főépítészi Konferencia résztvevői elé, hogy átvegye a Főépítészi Életmű Díjat. Az elismerést Dr. Bóka István polgármester, Lengl Zoltán balatoni főépítész és Horváth Zoltán, az Országos Főépítészi Kollégium alelnöke adta át.
A díjjal huszonöt évnyi főépítészi szolgálatát, valamint tervezői, oktatói és publikációs tevékenységét ismerték el. A 2000-ben alapított szakmai kitüntetést 2026-ban huszonhetedik alkalommal, két kategóriában adták át.
Székesfehérvárról indult
Lantay Attila 1965-ben született Székesfehérváron. A Jáky József Építőipari Szakközépiskolában érettségizett, majd 1990-ben szerzett építészmérnöki diplomát a BME-n. Diplomamunkájáért megkapta a MÉSZ diplomadíját, 1996 és 1998 között pedig elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját.
Pályájának kezdetén az oktatás és a tervezés párhuzamosan vált fontossá. 1990-től tíz éven keresztül a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán tanított, 2001-től pedig meghívott előadóként folytatta oktatói munkáját.
Az ARTEK Építészeti Stúdióhoz 1996-ban csatlakozott tervezőként, három évvel később már vezető tervezőként dolgozott. Megvalósult munkái között közösségi, oktatási, szociális, egyházi, sport- és idegenforgalmi rendeltetésű épületek is szerepelnek.
Több léptékben gondolkodó főépítész
Lantay Attila munkája 2001-től egyre szorosabban kapcsolódott a területi és állami főépítészi feladatokhoz. Hat éven át vezette a Balatoni Területi Főépítészi Iroda siófoki területi referens irodáját, majd 2007 és 2013 között hivatalvezető állami főépítészként dolgozott a regionális, később a megyei közigazgatásban.
2013-ban lett Székesfehérvár főépítésze. Ezzel szakmai pályája visszakapcsolódott ahhoz a városhoz, ahol megszületett és középiskolai tanulmányait végezte.
A jubileumi konferencián elhangzott szakmai méltatás szerint munkájának meghatározó eleme az értékőrzés és az értékteremtés egyensúlya, valamint a közérdek képviselete. A méltatás azt is kiemelte, hogy pályája az építészeti alkotást, a településtervezést, az oktatást, az állami feladatokat és egy történelmi nagyváros mindennapi főépítészi szolgálatát kapcsolja össze.
A tudás átadása is része a munkájának
Oktatói tevékenysége mellett rendszeresen publikál szakmai folyóiratokban. Saját terveit többek között az Új Magyar Építőművészet, a Műszaki Tervezés, a Szép Házak, a Magyar Építőművészet, az Alaprajz, az Echo, a Műemlékvédelem és az Octogon mutatta be.
A mostani kitüntetés nem az első jelentős szakmai elismerése. 2003-ban Építészeti Kultúráért-díjat, 2004-ben Pro Architektúra-díjat, 2015-ben Hild János-díjat, 2016-ban pedig Ybl Miklós-díjat kapott.