Hivatalnokok nyaralóiból a városrész központja: sztorik a fehérvári Fiskális úton

Aki ma a Pozsonyi út felőli körforgalomnál sétál, egy idős, szőlőt kötöző ember bronzba öntött alakjával találkozik. Nagy Benedek 2014-ben felavatott szobra nemcsak egy édesapának állít emléket, hanem meg is nyitja az utat a székesfehérvári Öreghegy történelmi főutcája, az egykori Fiskális dűlő felé.

A terület nevét onnan kapta, hogy a présházas telkeket egykor főként városi tisztviselők, azaz fiskálisok vásárolták fel, akik a szőlők mellé neves építészek által tervezett villákat emeltettek.

A Fanta-villától a legöregebb hársfáig

A 93-as szám alatt álló sátortetős épület, amely 1953-ig Fanta János honvéd ezredes hétvégi házaként szolgált, ma Öreghegyi Közösségi Házként a városrész kulturális központja. A kertjében Horváth János térplasztikái kaptak helyet.

Kicsivel távolabb, a 77-es szám előtt egy 1916-ban állított feszület mesél egy helyi család tragédiájáról. A műkő keresztet a hagyomány szerint egy ügyvéd család emeltette a 33 éves korában elhunyt fiuk, Hellensteiner Rudolf emlékére. A család, amelynek egykori nyaralója valahol ezen a környéken állhatott, korábban már elveszítette másik, mindössze 17 éves fiát is. Az alkotás 1995 óta élvez helyi védettséget.

A történelmi nyaralók sorából kiemelkedik a mai posta épülete. Ezt eredetileg a kékfestő Felmayer család építtette a 19. század végén, majd a Karl likőrgyáros dinasztia tulajdonába került. Az egykori íves tornáccal és díszes toronnyal büszkélkedő épület 1945-től elemi iskolaként, később pedig szolgálati lakásokként is funkcionált. Itt élt egy időben Varjas Gyula, Székesfehérvár díszpolgára is. A posta mögött álló kislevelű hárs a város egyik legöregebb fája.

Későbbi korok lenyomatai

A Fiskális út arculatát a 20. század folyamatosan formálta. A Késmárki út sarkán álló, Pordán H. Ferenc által tervezett orvosi rendelő az 1970-es évek igényes építészetének példája. Ezzel szemben a 29-es szám alatt álló, két csúcsos toronnyal és álerkéllyel rendelkező egykori nyaraló a századelő divatját őrzi, bár reprezentatív belső díszítését a hatvanas években megsemmisítették.

Nem minden épület vészelte át az évtizedeket. Ilyen az elbontott Kolossváry-nyaraló is, amelyet 1937-ben Schmidl Ferenc tervezett. A nyers terméskőből épült ház egykor Kolossváry Pál nyugalmazott főhadnagy és felesége pihenését szolgálta, akik a fehérvári cipőkereskedelemben ismert Knazovitzky családhoz tartoztak.

Romokból épült templom

A Budai út felé közeledve az épített örökség egyházi emlékekkel bővül. A Beregszászi utca 10. szám alatti lakóház a szóbeli emlékezet szerint egykor apácák tulajdonában volt.

Az út végén álló Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom története is a pusztulásból sarjadt újjá. A mai templom elődje, az 1931-ben épült Aranybulla úti városi iskola 1945-ben leégett. A romok elbontása után először egy kápolna épült 1965-ben, amelynek oltárképét Bory Jenőné festette.

A ma látható, Schulz István által tervezett, kibővített templomot 1995-ben alakították ki. Kertje egy rejtélyes, barokkos jellegű síremléket is őriz, amely a háború utáni helyreállításkor került elő, de sérült felirata miatt története máig megfejtetlen maradt.