Sokan felújítanának, de minden második felújítónak legfeljebb félmillió forintja van rá

A tervek mögött sokszor szűkös a pénzügyi keret

A magyar felnőtt lakosság több mint harmada foglalkozik lakásfelújítással: 11 százalék már konkrét tervekkel rendelkezik erre az évre, 14 százalék eldöntötte, hogy felújít, de még nem dolgozta ki a részleteket, 10 százalék pedig egy-két éven belül kezdene hozzá. Ez összesen 35 százalékos arányt jelent.

A CIB Bank megbízásából készült reprezentatív felmérés eredményeit a pénzintézet az MTI-hez eljuttatott közleményében ismertette. Az adatok alapján a szándék különösen erős a középkorúaknál: a 40–59 évesek 40 százaléka gondolkodik idei felújításban, vagy már konkrétan tervezi azt.

A tervek megvalósíthatóságát ugyanakkor nemcsak a szándék, hanem a rendelkezésre álló pénz is meghatározza. A felújítást fontolgatók 18 százalékának egyáltalán nincs erre félretett összege, további 32 százalékuk pedig legfeljebb 500 ezer forinttal rendelkezik. Vagyis az érintettek fele nulla és félmillió forint közötti saját keretből indulna.

A többség 1,5 millió forint alatt maradna

A tervezett kiadások is azt mutatják, hogy sok háztartás korlátozott léptékű munkálatokban gondolkodik. A felújítást tervezők 58 százaléka 1,5 millió forintnál kisebb összeggel kalkulál, míg 26 százalékuk 1,5 és 6 millió forint közötti költségvetést állítana össze.

A magasabb keret a fiatalok és a diplomások körében gyakoribb. A felsőfokú végzettségű tervezők valamivel több mint harmada, a 18–39 éveseknek pedig 40 százaléka számol 1,5–6 millió forintos kiadással.

A fiatalabbaknál azonban a nagyobb költségvetési elképzelésekhez nagyobb bizonytalanság is társul: a 18–39 éves felújítást tervezők 16 százaléka még nem tudja, mennyit költene. Ez arra utal, hogy a szándék több esetben már kialakult, miközben a munkák pontos tartalma és finanszírozása még nem végleges.

A megtakarítás az elsődleges, de nem mindenhol elég

A felújítást vagy korszerűsítést tervezők 64 százaléka kizárólag megtakarításból fizetné a munkálatokat. Több mint negyedük viszont külső forrást is bevonna: 12 százalék részben hitelből, 10 százalék elsősorban hitelből rendezné a költségeket, 6 százalék pedig állami támogatásra vagy pályázati pénzre támaszkodna.

A hitel szerepe nem egyforma az egyes társadalmi csoportokban. A 18–39 évesek 17 százaléka, az alapfokú végzettségűek 18 százaléka finanszírozná főként kölcsönből a felújítást. Ezekben a csoportokban tehát az átlagnál nagyobb jelentősége lehet a külső forrásnak.

Budapest és a községek között nagy a különbség

A saját források hozzáférhetőségében jelentős területi eltérés látszik. Budapesten a felújítást tervezők 86 százaléka tudná saját pénzből megoldani a munkálatokat, a községekben ez az arány 53 százalék.

A különbséget tovább erősíti, hogy a községekben élő, korszerűsítést tervező emberek 33 százalékának egyáltalán nincs önereje. Ez közel kétszerese a teljes felújítói körben mért 18 százalékos aránynak.

A nagy állami konstrukciók már nem fogadnak új kérelmeket

A két nagy korábbi felújítási program egyike sem nyitott új igénylők előtt. A Magyar Államkincstár tájékoztatója szerint a legfeljebb 3 millió forintos Vidéki Otthonfelújítási Program beadási határideje június 30-án lejárt. A konstrukció utófinanszírozott volt, vagyis a költségeket előbb az igénylőnek kellett rendeznie.

Az MFB közlése szerint a célzott energetikai program 73 milliárd forintos kerete 2026 áprilisára elfogyott, ezért felfüggesztették az új kérelmek befogadását. Ez a konstrukció 5 százalékos önerőt és legalább 30 százalékos energiamegtakarítást követelt meg.

Országosan a Takarékos Otthon Program maradt hozzáférhető, de ez nem szabadon elkölthető készpénztámogatás. Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerre épülő lehetőség kivitelezőkön keresztül kínál például ingyenes padlásfödém-szigetelést, illetve kedvezményes homlokzatszigetelést és nyílászárócserét.

A felmérés összképe szerint a lakásfelújítási igény sok háztartásban már megjelent, de a pénzügyi háttér gyakran elmarad a tervektől. Miközben a többség megtakarításból szeretne fizetni, a saját források nagysága alapján a tervezett munkák köre és ütemezése több esetben korlátozott lehet.