Százmilliárd dollár egy louisianai mocsárban: mire készül valójában a SpaceX?

Van egy szám, amelyre Elon Musk egész űrbirodalma épül, és ez a szám nem a százmilliárd dollár. Hanem az, hogy hetente hányszor tud majd felszállni a Starship.

Erre a még be nem bizonyított képességre tesz most a SpaceX egy egykori Exxon-birtokon, Louisiana partvidékén, ahol a cég eddigi legnagyobb űrkikötőjét építi fel.

Egy mocsár, amely a Mars kapuja lehet

A helyszín Vermilion Parish, New Orleanstól nyugatra, a Mexikói-öböl partján. A SpaceX szerint a megfelelő telek megtalálása mintegy hét évig tartó keresést vett igénybe – olyan hely kellett, ahol egyszerre van elég terület a rakétaindító állványoknak és bőséges hozzáférés az üzemanyaghoz.

A cég 100 milliárd dolláros beruházásról beszél. Az 50 585 hektáros (125 ezer hold) telep a texasi központ és a floridai helyszínek után a SpaceX negyedik indítóhelye lesz, és a vállalat közlése szerint évi több ezer Starship-repülést szolgálhat majd ki, Föld körüli pályára, a Holdra, a Marsra és azon túlra.

Az építkezés kezdetét illetően a források kissé eltérnek. A SpaceX 2027-es kezdést és 2029-es első Starship-indítást ígér. A Louisiana Economic Development (LED) állami ügynökség óvatosabb: szerinte az építkezés 2027 vége felé indul, az első műveletek pedig 2030-ban jöhetnek online.

A számok, amelyek a helyieket érdeklik

A projekt a régió szempontjából elsősorban munkahelyekről szól. A LED szerint az új Starbase 3000 közvetlen új munkahelyet teremt tíz év alatt, átlagosan 92 600 dolláros éves fizetéssel, ehhez pedig több mint 8100 közvetett álláshely társulhat. Az ügynökség szerint a telepen dolgozók átlagbére 192 százalékkal haladja meg a régió jelenlegi átlagát. Az építkezés csúcsán több mint 30 ezer építőipari munkás dolgozhat a helyszínen.

Musk a cég honlapján közzétett videóban ennél is nagyobb számot említett: szerinte a projekt „valószínűleg 10 ezer igazán izgalmas munkahelyet” hoz Louisianába.

A helyi vezetés lelkesen fogadta a hírt. „Nagyon izgatottak vagyunk, hogy egy életre szóló legjobb lehetőségek egyikét kaphatjuk meg, amely nemcsak sokféle munkát hoz a megyénkbe, hanem lehetőséget kínál az unokáinknak is, hogy itthon maradhassanak dolgozni” – mondta Chad Vallo, a Vermilion Parish rendőri testületének elnöke egy közleményben.

A texasi árnyék

A louisianai bejelentés nem előzmények nélküli, és a SpaceX-nek van mit jóvátennie. A cég első Starbase-e a texasi Boca Chicában – amely azóta önálló, Starbase nevű városként működik – éveken át környezetvédelmi konfliktusok, perek és bírságok forrása volt.

A 2023. áprilisi első Starship-tesztrepülésnél a rakéta ereje felrobbantotta a beton indítóállványt, a jármű pedig a levegőben szétesett. Betontörmelék repült egy fészkelő- és vonulóhelyre, amely egyes veszélyeztetett fajok szempontjából fontos, egy tűz pedig mintegy négy hektárnyi állami parkterületet perzselt fel. 2024-ben egy állami ügynökség szerint a cég a texasi indítóhelyen megsértette a tiszta víz törvényét, ismételten szennyezőanyagokat engedve vizekbe vagy azok közelébe.

Talán ezért is hangsúlyozza a SpaceX louisianai kommunikációjában a környezetvédelmet. A cég szerint „történelmi partvidék-helyreállításon” dolgozik majd az állammal együttműködve, hogy „visszahozza a mocsarat”, és viharvédelmet biztosítson a vizes élőhelyeknek. A LED szerint a vállalat már bevonta a louisianai vadvédelmi, halászati és partvédelmi hatóságokat.

A texasi telep egyben a SpaceX legveszélyesebb helyszíne is: az elmúlt évtizedben rendkívül magas volt a balesetek aránya, a cég több száz sérülést jelentett a munkavédelmi hatóságnak, májusban pedig egy alvállalkozónál dolgozó építőmunkás halálos zuhanást szenvedett.

A politikai előkészítés

Az sem véletlen, hogy Louisiana lett a befutó. Jeff Landry republikánus kormányzó idén olyan törvényeket írt alá, amelyek egyes űripari projekteket mentesítenek a nyilvános felülvizsgálat alól, bűncselekménnyé teszik az űrkikötőbe való jogosulatlan behatolást, és pénzügyi ösztönzőket kínálnak az űripari gyártóknak.

A louisianai lépés jól illeszkedik Musk földrajzi stratégiájába: cégei az elmúlt években Kaliforniából Texasba, Tennessee-be és Mississippibe költöztek. A Tesla központja Austinba került, Musk mesterségesintelligencia-vállalkozása pedig Memphis térségében építette ki adatközpontjait.

Miért függ minden egyetlen rakétától

Itt jön a történet legérdekesebb feszültsége. Az egész louisianai vízió a Starshipre épül – arra a valaha épített legnagyobb és legerősebb rakétára, amely még nem teljesítette az alapfeladatát.

A SpaceX 2023 óta 13 tesztrepülést hajtott végre a Starshippel. Sok fejlesztési mérföldkövet elért, de eddig egyetlen repülésen sem sikerült egyszerre visszahoznia a gyorsítót és a felső fokozatot is – ez viszont alapfeltétele annak, hogy a rakéta valóban újrahasznosítható legyen. A közelgő 14. tesztrepülésen a felső fokozat először juthat el a keringési pályáig.

A cég közben mindent erre a lapra tesz. A SEC-nek benyújtott dokumentumok szerint a SpaceX több mint 8 milliárd dollárt költött eddig a Starship fejlesztésére. Musk a napokban jelentette be, hogy nyugdíjazza a Falcon rakétákat, amint a Starship hetente többször repül – megerősítve a Bloomberg korábbi értesüléseit.

A tét pedig nem kicsi: a Starship kritikus a Starlink műholdas internetszolgáltatás – a cég egyetlen nyereséges üzletága – fenntartásához és bővítéséhez, ráadásul a SpaceX egy külön, mesterséges intelligencia feldolgozására szánt műholdhálózatot is tervez, amelyet szintén a Starshipnek kellene pályára juttatnia.

A háttérben ott a tőzsdei nyomás is. A SpaceX részvényei júniusban indultak kereskedésre a Nasdaqon; a bejelentés napján a papír mintegy 2 százalékkal, 137,95 dollárra erősödött, ám a kezdeti csúcsokhoz képest több mint 30 százalékot esett. A frissen tőzsdére lépett vállalatnak most azt kell bizonyítania a befektetőknek, hogy nyereséges tud maradni – miközben a történelem egyik legnagyobb ipari beruházásába kezd.

Mit jelent ez valójában?

A louisianai Starbase leginkább egy fogadás, méghozzá önmagára visszautaló módon. A százmilliárd dollár, a tízezernyi munkahely, a partvidék helyreállítása és a marsi ambíciók mind egyetlen feltevésen nyugszanak: hogy a Starship egyszer valóban repülni fog, gyakran és megbízhatóan.

A SpaceX történetében ez nem szokatlan minta – a cég korábban is épített infrastruktúrát olyan képességre, amely a papíron még nem létezett. A louisianai mocsár most azt teszi próbára, hogy meddig lehet előre haladni egy még be nem bizonyított ígéret nyomában.