Nem esik sokkal kevesebb eső, Magyarország mégis kiszárad

Lehetséges-e úgy kiszáradni, hogy közben alig csökken az égből érkező víz mennyisége? Magyarország éghajlati átalakulásának egyik legfontosabb sajátossága éppen ez: az éves csapadékösszeg csak kisebb mértékben változik, a melegedés miatt azonban egyre több víz párolog el.

A folyamat ezért nem feltétlenül az esőmérők adataiban látszik a legélesebben. A magasabb hőmérséklet növeli a légkör párologtató hatását, így ugyanabból a csapadékmennyiségből kevesebb maradhat a talajban, a növényzetben és a mezőgazdaság számára.

Fél évszázad alatt délebbre került a hazai klíma

Szabó Péter és Pongrácz Rita, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének kutatói az elmúlt öt évtized hő- és vízellátottsági változásait együtt vizsgálták. A Másfélfok.hu által az MTI-hez eljuttatott összefoglaló szerint az utóbbi években Magyarország területének átlagosan mintegy felén már a Spanyolország középső részére jellemző klímaviszonyok jelentek meg.

A kutatók az 1972 és 2025 közötti megfigyeléseket a Thornthwaite-féle éghajlati osztályozással értékelték. Ez nem pusztán a hőmérséklet és a csapadék éves átlagát nézi, hanem a vízháztartást alakító havi folyamatokat, valamint a légkör és a felszín kölcsönhatását is figyelembe veszi.

A vízellátottság alapján Magyarország az évek többségében leginkább a középszáraz klímaövbe tartozott. Hőellátottsága viszont látványosan átalakult: míg az 1970-es és 1980-as években az ország egésze a kissé meleg kategóriába került, mára a terület 49 százaléka a közepesen meleg klímaöv része.

Hasonló hőviszonyok jelenleg többek között a Pó-síkságon, Délnyugat-Franciaországban és a Duna romániai szakasza mentén jellemzők. A párhuzam nem azt jelenti, hogy Magyarország minden szempontból ezeknek a vidékeknek a másává válik, hanem azt, hogy a hő- és vízellátottság együttes mintázata mindinkább a délebbi térségek felé tolódik.

A csapadék önmagában már nem mond eleget

A szárazodást gyakran az egyre ritkább esővel azonosítjuk, holott a vízmérlegnek csak az egyik oldala a csapadék. A másikon ott van a párolgás, amely a hőmérséklettel együtt növekszik. Egy melegebb ország akkor is vízhiányosabbá válhat, ha éves szinten közel ugyanannyi csapadékot kap.

Ez a különbség a mindennapi környezetben a talaj gyorsabb kiszáradásában, a növényzet fokozott vízigényében és a mezőgazdasági vízellátás romlásában válhat érzékelhetővé. A kutatás ezért nem egyszerűen azt állítja, hogy melegebbek lesznek a nyarak: arra mutat rá, hogy a rendelkezésre álló víz értéke is megváltozik.

Az ország kétharmadán teret nyerhetnek a szárazabb klímák

A kutatók egy közepes kibocsátási forgatókönyvvel számoltak, amely 2040 után az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának jelentős csökkentését feltételezi. Értékelésük szerint a jelenlegi nemzetközi vállalások és tervek alapján 2100-ra valószínűleg ennek a pályának a közelébe kerülhet a világ, valamivel meghaladva az ahhoz becsült globális átlaghőmérsékletet.

A modell alapján a következő évtizedekben tovább nőhet a félszáraz területek aránya. 2040 után a szárazabb éghajlati kategóriák Magyarország területének átlagosan 67 százalékán fordulhatnak elő.

A közepesen meleg klíma 2021 és 2040 között átlagosan az ország 67 százalékára terjedhet ki, a későbbi időszakokban pedig aránya akár 84 százalékra is emelkedhet. A számítások szerint 2060 után kis területek egyes években már a meleg klímaövbe kerülhetnek. Ez a hőellátottság ma leginkább a Rómától délre fekvő mediterrán síkvidékeken jellemző.

A vizsgált pályán Magyarország klímája összességében Közép-Spanyolország, a Duna-delta és Észak-Görögország jelenlegi viszonyaihoz közelíthet. A szárazabb és melegebb jelleg egyszerre erősödhet, ami nagyobb terhelést jelenthet a talajoknak, a természetes élővilágnak és a mezőgazdasági kultúráknak.

A mediterrán növény nem automatikus megoldás

A délebbi éghajlati párhuzam könnyen felveti, hogy Magyarországon idővel az olajbogyó, a füge, a mandula, a citrusfélék vagy a nagyobb hőigényű vörösborszőlő-fajták válthatják fel a jelenlegi növényeket. A kutatás azonban nem támaszt alá ilyen egyszerű cserét.

Az éghajlat csak egy a termesztést meghatározó tényezők közül. A talaj tulajdonságai, a téli és tavaszi fagyveszély, a rendelkezésre álló víz, valamint a gazdálkodási és technológiai feltételek továbbra is döntőek. Attól, hogy az éves hő- és vízellátottság mediterránabbá válik, a magyar táj még nem alakul át automatikusan mediterrán termőterületté.

A nagyobb léptékű növénytermesztési változtatások előtt ezért külön kell megvizsgálni az egyes fajok és fajták termeszthetőségét, illetve azt, milyen öntözési, talajvédelmi vagy egyéb alkalmazkodási megoldásokra lenne szükség.

Nem az eső tűnik el, hanem a víz mozgása változik meg

A kutatók szerint fontos, hogy a globális kibocsátás legalább a vizsgált közepes pálya közelében maradjon. Ehhez értékelésük alapján az energiafogyasztás jelentős mérséklésére és a megújuló energiaforrásokra történő gyors átállásra lenne szükség.

A magyarországi átalakulás tágabb tanulsága ugyanakkor már most látható: a klíma szárazabbá válását nem lehet kizárólag az éves csapadékmennyiségből megérteni. A melegedés a víz teljes útját átformálja – azt, hogy mennyi ideig marad a talajban, mennyit használhat fel a növényzet, és mennyi vész el párolgással. Magyarország nem egyszerűen melegebb lesz, hanem ugyanabból a vízből egyre kevesebbet tud megtartani.