Magyarországon is látható lehet a sarki fény a hétvégén

Körülbelül 150 millió kilométeres távolságból, a csendesnek tűnő éjszakai égbolt mögött éppen egy láthatatlan fizikai láncreakció zajlik. A Nap felszínén az elmúlt napokban olyan intenzív folyamatok indultak el, amelyek nyomán egy sorozatnyi plazmafelhő kezdte meg utazását a Föld felé. A jelenség nemcsak a csillagászok számára lenyűgöző, hanem az éjszakai égbolt hazai megfigyelőinek is tartogathat meglepetéseket.

Kozmikus sorozattűz egy gigantikus kráterből

Az eseménysorozat forrása egy felfoghatatlan méretű, sötét terület a csillagunk felszínén. Az AR 4479 jelű napfolt a közelmúlt egyik legmasszívabb ilyen képződménye, kiterjedése többszörösen meghaladja a bolygónk méretét. Ez a hatalmas, mágnesesen feszült régió jelenleg éppen a Föld felé néz, és az elmúlt napokban igencsak aktívnak bizonyult.

A NASA megfigyelései alapján egy rendkívül erős, X-osztályú napkitörés (fler) szakadt ki belőle, amellyel a csillagászok a legerőteljesebb naptevékenységeket írják le. Az igazi érdekesség azonban az, hogy a csillag ezután sem nyugodott meg: az első nagy robbanást további tíz, közepes (M-osztályú) kitörés követte. A kutatók szerint ez a különös sorozattűz legalább öt különálló napvihart indított el a bolygónk irányába, amelyek közül három nagy valószínűséggel közvetlen találatot is jelent.

Amikor a plazma találkozik a pajzzsal

De mi is történik valójában, amikor egy ilyen vihar eléri a bolygónkat? A Magyar Tudományos Akadémia és az űridőjárás-előrejelző központok tájékoztatása szerint a napviharokkal érkező töltött részecskék tömeges érkezése a következő napokban várható.

Ekkor lép működésbe a Föld mágneses mezeje, amely pajzsként fogja fel a kozmikus csapást. Ha a vihar elég erős, a részecskék egy része bejut a bolygó felső légkörébe, és ott hatalmas sebességgel összeütközik az oxigén- és nitrogénatomokkal. Ez az ütközés – a fizika egy elegáns trükkje révén – energiafelszabadulással, azaz fénnyel jár. Az oxigén jellemzően zöldes és vöröses, míg a nitrogén kékes-lilás árnyalatokban izzik fel, így festve meg az égboltot sarki fénnyel.

Viharjelzés a hazai égen

Bár a sarki fény (aurora borealis) jellemzően a magasabb szélességi körök, a sarkvidékek kiváltsága, a mostanihoz hasonló intenzív naptevékenység jelentősen kitágítja ezeket a határokat. A szakmai előrejelzések szerint a napokban G2-es, vagyis közepes erősségű geomágneses vihar várható, amely jó eséllyel G3-as, erős fokozatúra is felpöröghet.

Amennyiben a vihar eléri ezt a magasabb intenzitást, a sarki fény zónája délebbre húzódik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tiszta idő esetén, a fényszennyezéstől távolabbi területeken Magyarországról is feltűnhet a horizont felett a ritka égi színjáték.

Ez az a pillanat, amikor a csillagászat kilép a kutatóintézetek falai közül: egy emlékeztető arra, hogy a Föld nem egy elszigetelt kőgolyó, hanem egy folyamatosan pulzáló, a központi csillagunk rezdüléseire rezonáló, aktív rendszer része.