Egy nyár, amikor Európa fele lángolt – de nem ez volt a legrosszabb év

Van egy furcsa mondat az idei erdőtűz-szezon mérlegében, ami első hallásra megnyugtatónak tűnik: az idén leégett terület elmarad a rekordtól. Aztán az ember utánagondol, és rájön, hogy ez pontosan az ellenkezőjét jelenti annak, amit remélne. Mert ha egy nyár, amelyben több mint félmillió hektár erdő égett hamuvá, már csak a második legrosszabb, akkor a viszonyítási pont csúszott el végérvényesen.

Az uniós erdőtűz-információs rendszer, az EFFIS adatai szerint június közepe óta mintegy 540 ezer hektár erdő égett le az Európai Unióban, több mint ezer tűz következtében. Az év egészét nézve a szám 647 ezer hektár – és ennek több mint 80 százaléka arra a nyári bő két hónapra esik, amely június 18-tól szeptember 2-ig tartott.

A rekord, ami már nem rekord

A számokat sokféleképpen lehet olvasni. Az egyik olvasat: az idei nyár jelentősen meghaladta az elmúlt húsz év átlagát. A másik: mégsem érte el a 2025-ös csúcsot, amikor több mint 800 ezer hektár égett le. A kettő együtt rajzolja ki azt a nyugtalanító trendet, amelyben a kivételes egyre inkább szabállyá válik.

Az EFFIS nyilvántartása szerint az elmúlt tíz év tizenöt legnagyobb erdőtüze közül négy az idei nyáron pusztított. Ez nem egy szélsőségesen rossz esztendő statisztikai kilengése – inkább annak a jele, hogy a legpusztítóbb tüzek egyre sűrűbben zsúfolódnak össze néhány rövid, forró héten.

Egyetlen hét, amely mindent átírt

Ha az idei szezonnak van epicentruma, az kétségtelenül július közepe. Július 16. és 22. között csaknem 190 ezer hektár erdő égett le – ez az EFFIS 2006-ig visszanyúló adatai szerint rekord erre a júliusi hétre. Ennyi az év eleje óta leégett teljes terület közel harmada, egyetlen hét leforgása alatt.

Ebben az időszakban három rendkívüli méretű tűz keletkezett szinte egyszerre. A Madridhoz közeli Ávila tartományban július 22-én kitört tűz több mint 42 ezer hektárt emésztett fel, ugyanazon a napon a Bordeaux közelében, Gironde megyében fellángoló óriástűz további 37 ezer hektár erdőt égetett fel. Augusztusban a dél-spanyolországi Huelva tartomány következett, újabb 44 ezer hektárral.

Amikor egy ország a saját rekordját dönti meg

A leginkább árulkodó adatok mégsem a leégett hektárok, hanem az évszakok. Franciaország már július vége előtt megdöntötte a mérések kezdete óta rögzített éves rekordját – vagyis egy fél évvel a naptári év vége előtt túllépett mindenen, amit korábban feljegyeztek. Spanyolország heteken át közelítette a korábbi csúcsot, augusztus közepén rövid időre meg is haladta.

A tüzek pedig nem álltak meg a Földközi-tenger térségénél. Görögország, Portugália és Olaszország mellett Európa északibb részei is érintettek voltak: Belgium keleti felén augusztusban történelmi méretű tűz több ezer hektárt égetett fel, amivel az ország – akárcsak Franciaország – még az év vége előtt megdöntötte a 2006 óta mért éves rekordját.

Fontos hozzátenni, hogy az EFFIS csak a legalább 30 hektárt érintő tüzeket számolja. A valós szezon tehát ennél is több, kisebb tűzfészket takar – a statisztika csak a nagyobb léptékű pusztítást rögzíti.

Mi zajlik valójában a háttérben?

A nyári tüzek kialakulásához a rendkívüli szárazság és hőség is hozzájárult, amelyek hatását az éghajlatváltozás tovább erősítette. Ez a mechanizmus önmagában nem új, de a következményei egyre nehezebben férnek bele a korábbi kategóriákba.

A tanulságos itt nem egyetlen katasztrófahét vagy egyetlen óriástűz. Hanem az, hogy a rekordok élettartama láthatóan lerövidült. Ami korábban évtizedes csúcsnak számított, most évről évre újraíródik. És ha egy 540 ezer hektáros nyár már a „kevésbé rossz” kategóriába kerül, akkor talán nem a számokat érdemes átértékelni, hanem azt, mihez viszonyítjuk őket.