Több külföldi hús és tejtermék kerül a magyar boltokba

A KSH adataira hivatkozó Búza László államtitkár szerint 2021 és 2025 között jelentősen nőtt több alapvető élelmiszer importja Magyarországon. Ez a vásárlóknak választékot és árversenyt, a hazai termelőknek erősebb piaci nyomást jelenthet.

Amikor egy bolti polcon egyre több a külföldi sajt, húsáru vagy tojás, az nem csak választék kérdése. A jelenség azt mutatja, hogy a magyar élelmiszerpiacon a kereskedők, a beszállítók és a vásárlók döntései egyre gyakrabban találkoznak importtermékekben.

A Portfolio beszámolója szerint Búza László élelmiszergazdaságért, -forgalmazásért és -műveltségért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a külföldről érkező élelmiszerek aránya a magyar boltokban. Az államtitkár a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva ismertette a változást.

A közölt adatok alapján a hús és húskészítmények importértéke 2021 és 2025 között 265,9 milliárd forintról 444,7 milliárd forintra emelkedett. Ez közel 70 százalékos növekedés, vagyis négy év alatt jóval nagyobb értékben érkezett ilyen termék külföldről, mint a vizsgált időszak elején.

A tejtermékek és a tojás esetében még látványosabb a változás: az importérték 188,4 milliárd forintról 366,6 milliárd forintra nőtt, ami 95 százalékos bővülést jelent. Ez majdnem megduplázódást jelent ugyanabban az időszakban.

Az élő állatok behozatala kisebb arányban, de szintén emelkedett: a Portfolio által közölt KSH-adatok szerint 2021-ben 79,3 milliárd forint volt, 2025-re pedig 100,7 milliárd forintra nőtt.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A vásárló ebből elsősorban annyit érzékelhet, hogy a boltokban többféle eredetű termék jelenik meg. Az importtermékek növelhetik a választékot, és versenyt teremthetnek az árakban. Ez különösen akkor lehet fontos, amikor a háztartások érzékenyen reagálnak az élelmiszerárak változására.

A másik oldalról viszont a hazai termelők és feldolgozók számára az import erősebb versenyt jelent. Ha a kereskedelmi láncok külföldről kedvezőbb áron vagy stabilabb feltételekkel tudnak beszerezni árut, az nyomást gyakorolhat a magyar beszállítókra. Ez nem önmagában jó vagy rossz folyamat, hanem piaci alkalmazkodási kényszer: a hazai szereplőknek árban, minőségben, mennyiségben vagy kiszámíthatóságban kell versenyezniük.

A cégeknek a számok azt üzenik, hogy az élelmiszerpiacon nem elég a belföldi keresletre figyelni. A magyar gyártók és termelők versenytársai nemcsak a szomszéd településen vagy megyében vannak, hanem más országok beszállítói között is. A kereskedők szempontjából az import gyakran beszerzési alternatíva: ha egy termékből a külföldi kínálat kedvezőbb, az gyorsan megjelenhet a polcokon.

Az árkorlátozások nem állították meg a folyamatot

Búza László a Portfolio-nak arról is beszélt, hogy a korábbi kormányzati intézkedések, köztük az árstop és az árrésstop nem tudták megakadályozni az import térnyerését.

Az árstop olyan beavatkozás, amikor egyes termékek fogyasztói árát hatóságilag korlátozzák. Az árrésstop ezzel szemben nem közvetlenül az árat, hanem a kereskedői árrést, vagyis a beszerzési és eladási ár közötti különbséget korlátozza. Mindkét eszköz célja az árak fékezése lehet, de a Portfolio által idézett államtitkári értékelés szerint ezek nem fordították vissza az import növekedését.

Ez azért lényeges, mert az élelmiszerpiacon az árkorlátozás csak az egyik tényező. A beszerzési költség, a termelési hatékonyság, a logisztika, a kereskedelmi láncok tárgyalási pozíciója és a fogyasztói kereslet együtt alakítja, milyen termék kerül végül a polcra.

Szerkezeti kérdés lett az import növekedése

Az államtitkár szerint az élelmiszer-gazdaság szerkezeti átalakítására van szükség. A forrásanyag nem részletezi, hogy ez pontosan milyen intézkedéseket jelentene, ezért erről nem lehet megalapozottan többet állítani.

A közölt számokból azonban az látszik, hogy a folyamat nem egyetlen termékkategóriára korlátozódik. Az élő állatok, a hús és húskészítmények, valamint a tejtermékek és tojás importja egyaránt emelkedett. Ez már nem pusztán egy-egy termék átmeneti hiányáról vagy szezonális mozgásáról szól, hanem szélesebb piaci eltolódást jelez.

A gyakorlatban ez három szereplőnek jelent mást. A fogyasztónak választékot és esetenként árversenyt. A hazai termelőnek és feldolgozónak nagyobb versenynyomást. A piac egészének pedig azt, hogy a magyar élelmiszer-ellátásban a külföldi beszállítók szerepe a vizsgált időszakban érdemben nőtt.

A kérdés így nem egyszerűen az, hogy magyar vagy importtermék kerül-e a kosárba. Inkább az, hogy a hazai élelmiszer-gazdaság milyen feltételek mellett tud versenyképesen működni egy olyan piacon, ahol a külföldi termékek aránya több alapvető kategóriában is látványosan emelkedett.