Védett benzinárak: a kivezetés kulcsa nem a dátum, hanem a piaci ár

A benzin és a gázolaj piaci ára még a védett ár fölött van, de az olajár esése és a forint erősödése közelebb hozhatja a kivezetést. A kérdés az, tartós-e a közel-keleti enyhülés.

Egy átlagos, 50 literes tankolásnál jelenleg nem elméleti kérdés a védett üzemanyagár. A Világgazdaság által közölt adatok szerint a 95-ös benzin piaci átlagára 641 forint literenként, miközben a lakossági védett ár 595 forint. Ez literenként 46 forintos különbség, vagyis egy 50 literes tanknál nagyjából 2300 forint.

A gázolajnál még nagyobb az eltérés: a piaci átlagár 671 forint, a védett ár 615 forint. Ez literenként 56 forintos különbség, egy 50 literes tankolásnál körülbelül 2800 forint. A védett ár tehát addig érezhető védelem a fogyasztónak, amíg a piaci ár érdemben magasabb nála.

A Világgazdaság cikke szerint a védett árakat március 9-én vezették be, miután az iráni háború kitörése és a Hormuzi-szoros lezárása miatt megugrott az olaj világpiaci ára. A lap beszámolója alapján a benzin literenkénti ára 595 forinton, a dízelé 615 forinton rögzült a lakossági tankolóknak, és az intézkedés a kormányváltás után is hatályban maradt.

Mi dönti el, hogy meddig maradhat a védett ár?

A cikkben megszólaló Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a kormányzat várhatóan kivár. Értelmezése alapján nem önmagában az számít, hogy van-e bejelentés a békéről, hanem az, hogy a piac elhiszi-e: az energiapiac valóban megnyugodott.

A védett ár közérthetően azt jelenti, hogy a fogyasztó nem a piaci átlagárat fizeti, hanem egy előre meghatározott, alacsonyabb árat. Ez rövid távon mérsékli a háztartások terheit, de a kivezetés időzítése érzékeny: ha túl korán történik, a tankolás azonnal drágulhat; ha akkor történik, amikor a piaci ár már közel van a rögzített árhoz, a változás kevésbé látványos.

Regős Gábor a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy a védett ár kivezetése akkor válhat reálisabbá, ha a piaci átlagár megközelíti, vagy akár alá is megy a rögzített szintnek. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a védett ár fenntartása már kevésbé adna tényleges árkülönbséget a fogyasztóknak.

Miért számít egyszerre az olajár és a forint?

Az üzemanyagáraknál két nagy tényező mozog egyszerre. Az egyik az olaj világpiaci ára, a másik a forint dollárral szembeni árfolyama. Az olajat nem forintban árazzák a nemzetközi piacon, ezért a magyarországi árak szempontjából az is fontos, mennyibe kerül egy dollár.

A Világgazdaság szerint március 9-én, a védett árak bevezetésekor a Brent olaj ára 98 dollár körül volt. A Brent az egyik leggyakrabban figyelt nemzetközi olajár-típus, amely iránytűként működik a piacon. A lap beszámolója alapján az iráni megállapodás hírére az ár jelentősen csökkent, kedd délelőtt már 80 dollár alatt járt.

A forint oldaláról is változott a helyzet. A cikkben közölt adatok szerint márciusban még 343 forint volt egy dollár a bankközi devizapiacon, kedden viszont 300 forint körül mozgott az árfolyam. A bankközi devizapiac az a piac, ahol a pénzügyi szereplők egymás között kereskednek valutákkal; a lakossági árfolyamok ettől eltérhetnek, de az irány fontos jelzés.

Olcsóbb olaj és erősebb forint együtt lefelé húzhatja a piaci üzemanyagárakat. Ez az a kombináció, amely a védett árak kivezetését gyakorlati kérdéssé teheti, nem pusztán politikai döntéssé.

A bizonytalanság még nem tűnt el

A Világgazdaság beszámolója szerint Donald Trump amerikai elnök hétvégi közlése alapján megszületett a régóta várt megállapodás Iránnal, így újra megnyílhat a február vége óta zárva tartó Hormuzi-szoros. A Hormuzi-szoros stratégiai tengeri útvonal: a forrásanyag szerint lezárása közvetlenül hozzájárult az olajár megugrásához.

Regős Gábor ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a piac szempontjából nem elég a béke híre. A kérdés az, ténylegesen aláírják-e a megállapodást, megindul-e a hajóforgalom, és a szoros valóban zavartalanul használható lesz-e.

A Világgazdaság alapján a megállapodás részletei egyelőre nem ismertek. Az elemző szerint nyitott kérdés lehet például, hogy Irán szed-e valamilyen díjat az áthaladó hajóktól, illetve milyen szerepe lesz az iráni atomprogram folytatásának vagy leállításának a rendezésben.

Ez azért fontos, mert a piac nemcsak a mostani árakat árazza, hanem a kockázatot is. Ha a kereskedők és energiaipari szereplők attól tartanak, hogy a szoros később újra lezárható, az önmagában is óvatosságot építhet az árakba.

Mit jelent ez a fogyasztóknak, a cégeknek és a piacnak?

A lakosságnak a legközvetlenebb hatás a tankolásnál látszik. Amíg a védett ár és a piaci ár között több tíz forint van literenként, a rögzített ár kézzelfogható megtakarítást jelent. Ha viszont a piaci ár a védett szint közelébe esik, a védelem gyakorlati jelentősége csökken.

A cégek számára a legfontosabb kérdés a kiszámíthatóság. Az üzemanyagár a szállítási, logisztikai és szolgáltatási költségek egyik olyan eleme, amely gyorsan változhat. A forrásanyag a lakossági árakról szól, de a piaci ármozgás a vállalati tervezés szempontjából is fontos: nem mindegy, hogy egy átmeneti áresést vagy tartósabb normalizálódást kell beárazni.

A piac oldaláról a helyzet több lépcsőben rendeződhet. Regős Gábor szerint az első lépés maga a béke híre volt, amely már olajárcsökkenést hozott. A második lépés az lehet, ha ténylegesen aláírják a békét, és a forgalom megindul a Hormuzi-szoroson. A teljes visszaállás azonban az elemző szerint ennél lassabb folyamat lehet.

Ennek két oka van a Világgazdaság cikke alapján. Egyrészt több ország stratégiai olajkészleteket használt fel, a földgáztárolók töltöttsége pedig alacsony, ezért a készletek pótlása többletkeresletet jelenthet. Másrészt a háború a régió infrastruktúrájában is károkat okozott, márpedig a kitermelés és a szállítás helyreállítása nem néhány napos feladat.

A védett benzinárak jövője ezért nem egyetlen bejelentésen múlik. A fogyasztó a kúton azonnal érzékeli az árkülönbséget, a kormányzat a kivezetés időzítését mérlegeli, a piac pedig azt figyeli, hogy a geopolitikai enyhülésből valódi, tartós energiaár-csökkenés lesz-e.