A mesterséges intelligencia fejlesztése jelenleg a technológiai iparág legdrágább fegyverkezési versenye. A vállalatok dollárdzsungelén keresztül próbálnak utat törni a legfejlettebb nyelvi modellek felé, amihez brutális mennyiségű számítási kapacitásra van szükség. A Meta az idei évben megemelte a 2026-ig terjedő időszakra vonatkozó, AI-hoz köthető tőkekiadási előrejelzését: a korábbi 115-135 milliárd dolláros sávból egészen 125-145 milliárd dollárig skálázták fel a költségeket.
Ez a szám a befektetők számára már nehezen emészthető. Bár a cég első negyedéves eredményei felülmúlták a várakozásokat, a részvények árfolyama áprilisban mégis 7 százalékot esett, pusztán a hatalmas kiadásokkal kapcsolatos piaci aggodalmak miatt.
A biztonsági háló: bérbe adott számítógépek
Erre az elégedetlenségre reagált a Meta a szerdai éves részvényesi közgyűlésén, ahol egy eddig szunnyadó lehetőséget vázoltak fel. Ha a vállalat esetleg elszámítaná magát, és a saját fejlesztéseihez szükségesnél több adatközpontot és szervert építene fel, egyszerűen belép a felhőszolgáltatások piacára.
Az amerikai technológiai óriások közül jelenleg a Meta az egyetlen, amelyik nem rendelkezik önálló, külsős cégeknek szánt felhőinfrastruktúra-üzletággal. Míg az Amazon és a Microsoft dollármilliárdokat keres azon, hogy más vállalatoknak adja bérbe a szerverparkjait (az úgynevezett hyperscaler piacon), a Meta eddig mindent házon belül tartott.
„Mindenképpen benne van a pakliban” – mondta Mark Zuckerberg a Meta szerdai éves részvényesi közgyűlésén arra a kérdésre, hogy felveszik-e a versenyt az Amazonnal és a Microsofttal a felhőszolgáltatások terén.
A vezérigazgató rámutatott, hogy a piaci igény már most is létezik. Felidézte egy korábbi jelentésük során elhangzottakat, miszerint folyamatosak a külső megkeresések. „Szinte minden héten jönnek hozzánk kívülről különböző cégek, amelyek azt kérik, hogy vagy állítsunk fel egy API-szolgáltatást, vagy azt kérdezik, hogy van-e olyan számítási kapacitásunk, amelyet felárral megvásárolhatnának tőlünk ahhoz képest, amennyiért mi vettük” – fogalmazott a vállalatvezető. (Az API egy olyan szoftveres interfész, amelyen keresztül külsős rendszerek kommunikálhatnának a Meta hálózatával.)
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Meta a kockázatosnak tűnő túlköltekezést egy új, stabil bevételi forrássá alakíthatja. „Még nem tettük meg, mert úgy gondoljuk, hogy van mire használnunk a számítási kapacitást” – mondta Zuckerberg szerdán. Hozzátette: „Nyilvánvalóan, ha eljutunk egy olyan pontra, amikor úgy érezzük, hogy túléptük a szükséges kapacitást, akkor ez egy lehetőség számunkra, és részben ez ad magabiztosságot ezen beruházásokhoz.”
Pénzzé tett okosság a mindennapokban
A szerverparkok bérbeadása azonban csak a „B-terv”. A közvetlen megtérülést a felhasználóknak szánt mesterségesintelligencia-termékektől várják. A vállalat, amely eddig ingyenesen kínálta az üzleti AI-funkciókat például a WhatsAppon, elkezdi kiépíteni a fizetős ökoszisztémáját.
Zuckerberg egy áprilisi elemzői híváson beszélt arról, hogy az okos asszisztensek fejlesztésével párhuzamosan megnyílik az út a bevételszerzés felé. „Az emberek a jövőben egyre fontosabbak lesznek, nem pedig kevésbé, és mivel az emberek elkerülhetetlenül többet akarnak majd kihozni ezekből az ügynökökből, lehetőség nyílik arra, hogy a prémium vagy nagy számítási kapacitású verziókért pénzt kérjünk” – mondta akkor a cégvezér.
Ennek az iránynak az első kézzelfogható lépése szerdán indult el: a Meta megkezdi a saját AI-alkalmazásának és weboldalának havidíjas tesztelését. Ez történelmi lépés a cég életében, hiszen először kérnek közvetlenül pénzt az átlagos felhasználóktól mesterséges intelligencián alapuló funkciókért.