A Reuters mai piaci összefoglalója szerint a globális részvény- és kötvénypiacok megkönnyebbüléssel reagáltak arra, hogy enyhült a közel-keleti feszültség, és ezzel együtt meredeken estek az olajárak. A Brent, vagyis az európai és globális olajpiacon irányadónak számító nyersolajfajta ára **7,8 százalékkal, 89,41 dollárra** csökkent hordónként. Az amerikai nyersolaj közel **7 százalékkal, 83,2 dollárra** esett.
Az olaj ára közvetlenül hat az üzemanyagokra, a szállításra, sok iparág költségeire, közvetetten pedig az inflációs várakozásokra. Ha az olaj a 100 dolláros szint felé tart, a jegybankok könnyebben érezhetik úgy, hogy a drágulás ellen magasabb kamatokkal kell fellépniük. Ha viszont az ár visszaesik, a piac azonnal elkezdi csökkenteni annak esélyét, hogy a jegybankok szigorítsanak.
A hétfői mozgás ezért volt látványos. Az európai STOXX 600 index 0,9 százalékkal emelkedett, és közelebb került a július eleji történelmi csúcsaihoz. A gazdasági ciklusokra érzékeny kiskereskedelmi és utazási részvények több mint 2 százalékkal erősödtek. Ez érthető reakció: az alacsonyabb energiaár a fogyasztóknak és az utazási ágazatnak is kedvezhet. Közben az olajcégek részvényei gyengültek, ami a másik oldala ugyanennek a folyamatnak: ami költségcsökkenés az egyik szektorban, bevételi nyomás lehet a másikban.
A gyakorlatban ez kamatvárakozásokról szól
A részvénypiac emelkedését a kötvénypiac mozgása is támogatta. Az amerikai tízéves államkötvény hozama 4,3 bázisponttal, 4,64 százalékra csökkent. Ez 0,043 százalékpontos esést jelent. Bár elsőre csekély változásnak tűnhet, a kötvénypiacon ez már számottevő napi elmozdulásnak számít.
A csökkenő kötvényhozam arra utal, hogy a befektetők enyhébb kamatkörnyezetre számítanak. Ez kedvező lehet a vállalatok számára, mert olcsóbbá teheti a hitelfelvételt és a beruházások finanszírozását. A háztartásokra a hatás közvetettebben és lassabban jut el, de idővel befolyásolhatja a hitelek, a megtakarítások és a befektetések kamatait is.
Közben a dollár is gyengült a fontosabb devizákkal szemben. Az euró 0,2 százalékkal 1,139 dollárra erősödött, míg egy dollárért 0,2 százalékkal kevesebbet, 163,64 jent adtak.
A háttérben ugyanaz a várakozás áll: ha kisebb az esélye az amerikai kamatok emelésének, a dollárban tartott befektetések is kevésbé lehetnek vonzók. Emiatt csökkenhet a dollár iránti kereslet, és az amerikai fizetőeszköz gyengülhet.
A fegyvernyugvás piaci ára
A geopolitikai helyzet továbbra is bizonytalan. Donald Trump amerikai elnök közel két hét után felfüggesztette az Irán elleni légicsapásokat. A Reuters szerint a döntésben az is szerepet játszott, hogy az amerikai vezetés aggódott a katonai célpontok és a légvédelmi fegyverkészletek fogyása miatt. Irán közölte: addig nem indít újabb támadásokat, amíg az Egyesült Államok is tartja magát a szünethez.
A befektetők ezt nem tekintik valódi békének, inkább átmeneti tűzszünetként értékelik. Ez fontos különbség, mert a harcok bármikor újraindulhatnak.
Különösen érzékeny terület a Hormuzi-szoros, amely a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala. Ha a térségben nő a katonai kockázat, az olaj ára gyorsan emelkedhet. Ha enyhül a feszültség, az árfolyam ugyanilyen gyorsan visszaeshet. Ez magyarázza a piacok óvatos optimizmusát is. Az olcsóbb energia mérsékelheti az inflációt, ami kedvezhet a kamatoknak, a vállalatoknak és a részvénypiacoknak. A nagy kérdés azonban továbbra is az, hogy tartós enyhülés kezdődött-e, vagy csupán rövid lélegzetvételhez jutottak a piacok.
A jegybankok hete jön
A héten a jegybankok döntései is próbára teszik a befektetők optimizmusát. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve szerdán határoz a kamatokról. A piacok körülbelül egyharmados esélyt láttak a kamatemelésre, az elemzők többsége azonban nem számított arra, hogy Kevin Warsh Fed-elnök támogatná a szigorítást.
Samy Chaar, a Lombard Odier vezető közgazdásza szerint az előző kamatdöntés óta megjelent inflációs, munkaerőpiaci és fogyasztási adatok nem indokolnak erőteljes kamatemelést. A magasabb olajár ugyan növelheti az inflációs kockázatot, de ennek jelentősége elsősorban attól függ, mennyi ideig tartanak a közel-keleti feszültségek.
A brit jegybank csütörtökön, a japán jegybank pedig pénteken dönt. Mindkét intézménytől változatlan kamatszintet várnak, ugyanakkor az inflációs bizonytalanság miatt várhatóan óvatosan fogalmaznak majd a következő hónapok kilátásairól.
A technológiai cégeknek már nem elég nagyot nőniük
A figyelem elsősorban a Microsoft, a Meta, az Amazon, az Apple és a Qualcomm jelentéseire irányul. A piac már nemcsak a bevételt és a profitot figyeli, hanem azt is, mennyit költenek a cégek mesterségesintelligencia-fejlesztésekre. Az AI-beruházások között adatközpontok, chipek és hatalmas számítási kapacitások finanszírozása szerepel.
A Reuters szerint az Nvidia egy mintegy 250 milliárd dolláros finanszírozási háttérről tárgyalt az OpenAI egyik adatközponti projektjéhez. Ez jól mutatja, hogy az AI-verseny már nemcsak technológiai, hanem rendkívül tőkeigényes infrastrukturális küzdelem is.
A befektetők érdeklődése közben továbbra is erős az AI-cégek iránt. A kínai CXMT Corp részvényei 466 százalékkal emelkedtek sanghaji tőzsdei bemutatkozásukon, miután a vállalat végrehajtotta az év legnagyobb ázsiai elsődleges részvénykibocsátását.
Mi marad ebből a cégeknek és a háztartásoknak?
A hétfői piaci fordulat elsősorban azoknak a vállalatoknak kedvezhet, amelyek sok energiát használnak, vagy erősen függnek a lakossági fogyasztástól. Az alacsonyabb olajár mérsékelheti az utazási, kiskereskedelmi és ipari cégek költségeit, az olajvállalatok számára viszont bevételkiesést jelenthet.
A háztartások később érezhetik meg a változást. Az olajár idővel hatással lehet az üzemanyagokra, a szállítási költségeken keresztül pedig más termékek árára is. A kötvényhozamok és a kamatvárakozások azt befolyásolják, mennyibe kerülnek a hitelek, és milyen hozamot kínálnak a megtakarítások.
A befektetők számára azonban továbbra is sok a kérdőjel. Tartós marad-e a közel-keleti nyugalom? Nem emelkedik-e ismét az olajár? Kivárnak-e a jegybankok? És képesek-e a technológiai óriások akkora növekedést felmutatni, amely indokolja a mesterséges intelligenciára fordított hatalmas összegeket?
A megkönnyebbülés még nem bizonyosság
A következő napok gazdasági adatai tovább alakíthatják a piaci hangulatot. Az Egyesült Államokban közzéteszik a második negyedéves GDP előzetes adatát, valamint a Fed által szorosan figyelt PCE inflációs mutatót. Érkeznek adatok a lakossági jövedelmekről, a fogyasztásról, a munkaerőpiacról és a fogyasztói hangulatról is.
Az eurózónában a GDP, az infláció, a munkanélküliség és a gazdasági bizalom alakulása kerül előtérbe. Németországban az Ifo Intézet felmérése már javuló vállalati hangulatról számolt be, főként a kedvezőbb várakozások miatt.
Az arany ára közben 1,1 százalékkal, unciánként 4098,76 dollárra emelkedett. Az alacsonyabb kötvényhozamok általában kedveznek a nemesfémnek, mert ilyenkor kevésbé hátrány, hogy az arany önmagában nem fizet kamatot.
A piaci emelkedést tehát több egymásra épülő folyamat segítette. A harcok szünete lenyomta az olajárat, ez enyhítette az inflációs félelmeket és mérsékelte a kamatemelési várakozásokat. Ennek egyszerre örültek a részvény-, a kötvény- és az aranypiacon. A kedvező hangulat azonban addig tarthat, amíg fennmarad a geopolitikai nyugalom, és az olajár nem indul ismét felfelé.
Válaszaimhoz mesterséges intelligenciát használok, így azok tájékoztató jellegűek, esetenként pontatlanok vagy hiányosak lehetnek.
