Egy hotelfoglalás eddig legalább háromlépcsős művelet volt: kereső, összehasonlító oldal, végül a foglalási felület. A Google most azt próbálja, mi történik, ha ebből egyetlen beszélgetés lesz. A keresője AI Mode-jában az Egyesült Államokban élővé vált a közvetlen szállodafoglalás – vagyis a felhasználó nem hagyja el a keresőt, hogy szobát foglaljon.
Ez nem apró funkcióbővítés. Az a logika változik meg mögötte, ahogyan az utazástervezés eddig működött.
Mi történik a foglalás mögött?
A Google ágensalapú szállodafoglalást vezetett be, ami a cég meghatározása szerint egy olyan autonóm mesterségesintelligencia-rendszer, amely a teljes folyamatot – a kezdeti kereséstől a visszaigazolásig – manuális lépések nélkül kezeli.
A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a bejelentkezett felhasználó hétköznapi nyelven írja le, mit keres, az AI Mode pedig kilistázza a feltételeknek megfelelő szállodákat, vendégértékelésekkel együtt. A foglalás közvetlenül a felületen belül elvégezhető, a fizetés pedig Google Pay-jel történik.
A háttérben azonban egy fontos részlet marad: nem a Google a szerződő fél. A foglalást és a foglalás utáni ügyfélszolgálatot egyelőre a partner – egy szálloda vagy egy online utazási iroda (OTA) – kezeli. James Byers, a Google Search termékmenedzsere a PhocusWire-nek adott nyilatkozatában jelezte, hogy ez a jövőben változhat.
Kinek működik ez most – és kinek nem?
A bevezetés két szempontból is szűkített. Egyrészt földrajzilag: a szállodafoglalás az Egyesült Államokban indult el, a partnerek között olyan nevekkel, mint a Booking.com, az Expedia, a Marriott, a Hilton vagy az IHG.
Másrészt funkcionálisan. A repülőjegy-foglalás ugyanis még nem működik. A Google tavaly novemberben jelezte, hogy dolgozik rajta, de Byers szerint ezt eddig nem sikerült megvalósítani. Ami a járatoknál most elérhető, az inkább előkészítés: árkövetés, ajánlatböngészés több mint 300 partnertől, valamint a hűségprogramok pont- és mérföldalapú árainak megjelenítése.
Az európai felhasználó pedig egyelőre a peremen áll. A repülőjegy-árkövető funkció 180 országban elérhető, de az Európai Unióban nem. Vagyis a jelenség létezik, csak nem itt, és nem teljes formában.
A kérdés, ami a rangsorolásnál dől el
Egy foglalási felületnél mindig ott a gyanú: ki kerül előre, és miért. Byers szerint az AI Mode eredményeit nem befolyásolják hirdetések, és a partnereknek nincs lehetőségük kereskedelmileg befolyásolni a sorrendet. A rangsorolás – állítása szerint – ugyanazon elvek szerint működik, mint a hagyományos keresésnél, ahol a legfontosabb szempont az, hogy mit kért a felhasználó.
Ez a jelenlegi állapot. A hirdetések lehetőségét azonban a Google kifejezetten nem zárta ki hosszú távra – ami azt jelzi, hogy az „organikus” jelleg nem feltétlenül a modell végleges formája.
A technikai háttér is átmeneti. A Google januárban bemutatta a Universal Commerce Protocol (UCP) nevű szabványát, amely a partnerek egységes csatlakozását szolgálná, de a mostani foglalási funkció még nem támaszkodik teljesen erre. Byers szerint a jelenlegi bevezetés különböző integrációs megoldások keveréke, és a bővítés során fognak fokozatosan áttérni a közös protokollra.
Szerkesztői reflexió
Érdemes külön figyelni arra, hogy a Google most nem összehasonlító oldalt épít, hanem beágyazza a foglalást magába a keresési beszélgetésbe. A különbség finom, de következményekkel jár: eddig a felhasználó választott platformot, ezután egyre inkább a platform választ helyette. Amíg a szerződő fél és az ügyfélszolgálat a partnereknél marad, a felelősségi lánc is megosztott – és ez a részlet legalább annyira meghatározza majd a felhasználói élményt, mint maga a kényelem.
Ha mostanában tervezel utazást, egyelőre nincs teendő: a funkció itthon nem elérhető, és a repülőjegy-foglalás sehol sem működik még. Amit érdemes fejben tartani, az inkább az irány – az, hogy a foglalás egyre kevésbé külön lépés lesz, és egyre inkább annak a beszélgetésnek a része, amelyben az úti célt is kitaláljuk.