Mit tesz a közösségi média a tinédzserek lelkiállapotával?

Van egy szám, ami önmagában is sokat elárul a kor szelleméről: 2004-ben átlagosan 150 másodpercig maradtunk egy képernyőn, mielőtt továbbugrottunk volna valami másra. 2023-ra ez 47 másodpercre zsugorodott. A számot a Kaliforniai Egyetem (UC Irvine) kutatója, Gloria Mark munkája alapján idézik – és jól szemlélteti, milyen közegben nőnek fel ma a tizenévesek. Egyre több hosszú távú vizsgálat próbálja kideríteni, milyen hatással van mindez a mentális egészségükre.

Nem csak az számít, használja-e, hanem az is, mennyit

A Michigani Egyetem kutatói több mint ezer fiatalt követtek 12 éves koruktól a késő tinédzserkorig, 7 éven keresztül. A vizsgálat szerint azoknál, akik naponta több mint hat órát töltöttek közösségi médiával, több mint kétszer akkora volt a szorongás esélye, és több mint háromszor akkora az öngyilkossági gondolatoké, mint azoknál, akik napi egy óránál kevesebbet használták ezeket a platformokat.

Ez nem bizonyítja önmagában, hogy a közösségi média okozza a problémát, de erősíti azt a képet, hogy a használat mennyisége sem közömbös.

Egy másik, közel 12 ezer gyereket három éven át követő kutatás arra jutott, hogy a közösségimédia-használat növekedése egy évvel később erősebb depressziós tünetekkel járt együtt, miközben fordított irányban nem találtak hasonló kapcsolatot. Vagyis nem pusztán arról lehet szó, hogy az eleve rosszabb lelkiállapotú fiatalok töltenek több időt online.

Miért lehet különösen érzékeny erre a tinédzserkor?

Serdülőkorban a társas elfogadás, a kortársak véleménye és a jutalmazás különösen nagy súlyt kap, miközben az önszabályozásért és a hosszabb távú következmények mérlegeléséért felelős agyi rendszerek még fejlődnek. A közösségi média pedig szinte folyamatos társas visszajelzést kínál: lájkokat, kommenteket, követőszámokat, összehasonlítást és értesítéseket.

A probléma gyakran nem is önmagában a képernyőidő, hanem az, minek a helyére kerül. Ha a közösségi média az alvást, a mozgást vagy a személyes találkozásokat szorítja ki, annak jóval nagyobb ára lehet.

A kevesebb használat már számíthat

Kísérletek arra utalnak, hogy a használat visszafogása javíthat a közérzeten. Egy vizsgálatban a közösségi média napi idejének jelentős korlátozása néhány héten belül csökkentette a magány és a depressziós tünetek szintjét.

Sokat számíthat az értesítések kikapcsolása, az esti használat visszafogása, a telefon hálószobán kívül hagyása, és az is, hogy ne csak azt kérdezzük: mennyi időt töltöttél online?, hanem azt is: hogyan érzed magad utána?

Érdekes, hogy már nemcsak a szülők és a szakemberek aggódnak. Az amerikai tinédzserek közel fele maga is úgy gondolja, hogy a közösségi média inkább árt a saját korosztályának – néhány évvel korábban még jóval kevesebben vélekedtek így.

Talán ezért a legfontosabb lépés nem egy újabb tiltás, hanem egy őszintébb beszélgetés arról, mit ad és mit vesz el az online jelenlét.

A kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy nem önmagában a közösségi média a kérdés, hanem az adag, a tartalom és az, hogy minek a helyére kerül az életünkben.