Szeptember 1-jétől 0%-os áfa vonatkozik a receptköteles gyógyszerekre minden esetben?

A beteg szempontjából a recept egyetlen dokumentum. Az adózásban azonban két külön kérdés válik szét: az orvos felírta-e a terméket, illetve a készítmény eleve csak vényre adható-e ki. A szeptember 1-jén életbe lépő nulla százalékos áfakulcsnál a második szempont a meghatározó.

A Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közös tájékoztatója szerint az új adómérték a kizárólag orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerekre, valamint a humán gyógyászati célú magisztrális készítményekre alkalmazható. A szabályt elsősorban a gyógyszer-nagykereskedőknek és a gyógyszertáraknak kell átültetniük a napi gyakorlatba, de a különbség a vásárlóknak is segít értelmezni, mely termékek tartoznak a kedvezményezett körbe.

A felírt gyógyszer nem mindig vényköteles

Az egyik legfontosabb határvonal azoknál a készítményeknél jelenik meg, amelyek recept nélkül is megvásárolhatók, de az orvos felírhatja őket azért, hogy társadalombiztosítási támogatással kedvezőbb legyen a kiváltásuk. Ezek nem kapnak nulla százalékos áfakulcsot pusztán attól, hogy vény szerepel róluk.

Ez a különbség könnyen félreérthető, mert a beteg ugyanúgy recepttel érkezik a patikába. Az áfaszabály azonban nem az adott vásárlás körülményeiből, hanem a gyógyszer forgalmazási besorolásából indul ki. Gyakorlati szempontból ezért nem az a döntő kérdés, hogy „felírták-e”, hanem az, hogy „kizárólag receptre adható-e”.

A patikában készített termékek kivételt jelentenek

Más logika érvényesül a magisztrális készítmények egy részénél. Ezeket a gyógyszertárban, receptúra alapján állítják elő, és a humán gyógyászati célú változataik a vénykötelességüktől függetlenül nulla százalékos áfa alá kerülnek.

A felhasználási cél itt éles választóvonal. A kozmetikai, illetve az állategészségügyi célú magisztrális készítményekre továbbra is 27 százalékos áfamérték vonatkozik. Vagyis az azonos előállítási mód önmagában nem elég: az adókulcsot az is meghatározza, hogy emberi gyógyászatra, kozmetikai vagy állategészségügyi célra készül-e a termék.

Mit lehet ebből látni a patikában?

A tájékoztató az adózási besorolást tisztázza, nem azt rögzíti, hogy egy-egy gyógyszerért pontosan mennyit kell majd fizetni. A fogyasztói összeg értelmezésénél a termék státusza mellett a társadalombiztosítási támogatás is külön tényező lehet. A nulla százalékos áfa és a tb-támogatás két eltérő jogcímen működő kedvezmény, ezért nem érdemes őket összekeverni.

A változás a háttérben komolyabb adminisztratív feladatot jelenthet, mint amennyit a vásárló érzékel belőle. A nagy- és kiskereskedelmi értékesítésben a megfelelő adómértéket termékenként és értékesítési helyzetenként kell alkalmazni. A speciális eseteket a NAV honlapján elérhető részletes tájékoztató ismerteti.

Szerkesztői nézőpont: A szabály legtanulságosabb része nem maga a nulla százalék, hanem az, hogy a hétköznapi „receptes gyógyszer” kifejezés adózási szempontból pontatlan lehet. A változás ott válik érthetővé, ahol különválik a felírás ténye és a készítmény hivatalos besorolása.

A röviden használható kapaszkodó ez: a kizárólag vényre kapható gyógyszer nulla százalékos körbe kerülhet, a pusztán vényre is felírható termék nem feltétlenül. A patikában készített humán gyógyászati termékeknél pedig a felhasználási cél adja a döntő különbséget.