A nyári szünet és egy nyaralás idején a kikapcsolódás legkézenfekvőbb formája sokak számára az olvasás. Egy könyv kézbevétele olyan belső utazás is, amely nem igényel kijelzőket vagy akkumulátorokat. Ugyanakkor a klasszikus strandolvasmányok kategóriáján túl léteznek olyan művek is, amelyek könnyed formában tárgyalnak rendkívül mély és összetett témákat.
Erről beszélt a Csütörtöki könyvklub 2026. augusztus 20-i epizódjában a műsorvezető Orosz Anna (Nina) műfordító, valamint Fekete Edina (Dina) irodalomterapeuta, aki A könyv legyen veled elnevezésű közösségi felületein mutatja be olvasmányélményeit. A beszélgetés során négy olyan kortárs kötetet jártak körül, amelyek tökéletes kísérői lehetnek a nyári utazásoknak, mégis jóval többet nyújtanak az egyszeri szórakozásnál.
Amikor a testrész elvesztése válik az identitásválság tükrévé
Az egyik ajánlás Erlend Loe legújabb magyarul megjelent regénye, a Vesszőfutás (Scolar Kiadó, fordította Lőrincz Balázs Bendegúz). A történet abszurd felütése rögtön kijelöli a hangot: Thunder, a példás norvég családapa egy reggeli zuhanyzás közben arra ébred, hogy a nemi szerve egyszerűen lepottyan a csempére. Nincs vér, nincs fájdalom – csak a visszafordíthatatlan hiány.
A bizarr helyzetből identitáskrízis bontakozik ki. Thunder attól tart, hogy mindenki azonnal észreveszi rajta a változást, ezért még egy zoknit is rejt az alsónadrágjába. Loe fekete humorral vizsgálja, mit jelent ma férfinak lenni, és hogyan feszül egymásnak a hagyományos macsó szerep, az érzékenység és a társadalmi elvárások világa.
A magyar cím külön telitalálat: az eredeti norvég cím egy szlengben használt, hárombetűs férfi testrésznevet ismétel kétszer, ezt ültette át a fordító a sokkal játékosabb és többértelmű Vesszőfutás címre.
A regény közben a skandináv társadalomra is reflektál. Thunder meglepően sok megértést kap a környezetétől, miközben az orvosok sem tudnak valódi megoldást kínálni. Ettől az abszurd komédia mögött egy komolyabb kérdés is kirajzolódik: mi marad az identitásunkból, ha eltűnik valami, amiről azt hittük, alapvetően meghatároz minket?
Mai magyar groteszk a buszmegállóból: Rényi Ádám felnőttmeséi
A második kötet a kortárs magyar valóságba kalauzol. Rényi Ádám Várólista és további felnőttmesék című kötete (21. Század Kiadó) rövid, pár perces novellákban mutatja be mindennapi életünk abszurd pillanatait. A műfaj szellemi előképe egyértelműen Örkény István egyperces novellateremtő művészete.
Ezek a történetek az azonnali kapcsolódás élményét nyújtják. Nem igényelnek előzetes ismereteket vagy bonyolult világépítést: az olvasó az első mondat után pontosan érti a helyzetet. A terjedelmük leginkább a megállókban kihelyezett vagy novellaíró pályázatokon nyertes művekéhez hasonlítható, amelyeket egy buszra várakozva vagy egy rövid kávészünet alatt is be lehet fogadni.
Rényi Ádám novelláinak anyaga a felismerhető magyar mindennapokból táplálkozik. Olyan szituációk jelennek meg a lapokon, mint az egészségügyi várólisták reménytelensége, az évtizedes házassági feszültségek csendes robbanása vagy a Hotel Kikelet recepciósával folytatott abszurd vita, ahol a vendég tengerre néző szobát követel Pécs belvárosában.
A történetek szerkezete szinte kivétel nélkül egy-egy hatásos csattanóra épül. Bár a kötet könnyen és gyorsan olvasható nem célszerű egyszerre, együltő helyünkben elfogyasztani a novellákat.
Tíz év egy bírósági teremben: Helen Garner és A fájdalom háza
Helen Garner A fájdalom háza című kötete (Magvető, fordította Vereckei Andrea) egy megtörtént ausztrál bűnügyet dolgoz fel.
A történet középpontjában egy apa áll, aki autójával egy tóba hajtott, miközben három kisgyermeke a hátsó ülésen ült. A gyerekek meghaltak, az apa azonban sértetlenül kiúszott. A kérdés innentől az volt: szándékos gyilkosság történt, vagy egy felfoghatatlan baleset? A férfi azt állította, egy hirtelen köhögőroham miatt elveszítette az eszméletét, az orvosszakértők azonban megosztottak voltak abban, hogy ez valóban megtörténhetett-e.
Garner csaknem tíz éven át követte a peres eljárást, az első tárgyalásoktól a fellebbezéseken át a jogerős döntésig. A vádlott ez idő alatt egyetlen szót sem szólt a bíróságon, miközben végighallgatta a tanúvallomásokat, a szakértőket és a tragédia részleteit.
A könyv ereje mégsem a bűnügy szenzációjában rejlik. Garner nem akar mindenáron ítéletet mondani, inkább figyel: az esküdtek arcát, a szakértők bizonytalanságát, az újságírók reakcióit és a vádlott legapróbb rezdüléseit. Ettől A fájdalom háza jóval több lesz egyszerű true crime-nál: annak a vizsgálata, hogyan próbálunk bizonyosságot találni egy olyan történetben, amelyben talán soha nem lesz minden kétséget kizáró válasz.
Videójátékok, barátság és korán jött siker: Világépítők
Gabrielle Zevin Világépítők című regénye (Agave Kiadó, fordította Varga Krisztina) a videójáték-fejlesztés világán keresztül mesél két ember évtizedeken át tartó kapcsolatáról.
Sam és Sadie tízévesen találkoznak egy kórházban, majd évekkel később egyetemistaként sodorja őket újra össze az élet. Közös szenvedélyükből, a játéktervezésből megszületik első saját videójátékuk, amely váratlan világsikert arat. Alig húszévesen milliomos cégvezetőkké és a geek kultúra ünnepelt alakjaivá válnak.
A regény azonban nem egyszerű sikertörténet. A korán jött hírnév mellé alkotói féltékenység, munkamánia, személyes traumák és elrontott kapcsolatok társulnak. A játékfejlesztés közben önkifejezéssé válik: a szereplők saját értékeiket, veszteségeiket és társadalmi elképzeléseiket is beépítik az általuk teremtett virtuális világokba.
A könyv egyszerre barátságtörténet, szerelmi regény és a kreatív iparág működésének izgalmas rajza, ráadásul azok számára is könnyen befogadható, akik soha nem játszottak videójátékokkal. A technológia végig csak háttér: a történet valódi témája az, hogyan változik két ember kapcsolata, miközben együtt próbálnak világokat építeni – és közben a saját életüket is valahogy egyben tartani.
Miért éppen ezeket a könyveket csomagoljuk el?
A Csütörtöki könyvklub adásában bemutatott négy kötet tökéletes válogatást nyújt a nyári olvasáshoz. Bár témájukban és stílusukban radikálisan eltérnek egymástól, mindegyik képes arra, hogy kikapcsolja az olvasót, miközben valódi gondolati útravalót ad.
Akár az abszurd norvég szatírát, a gyors magyar felnőttmeséket, a megrázó ausztrál bírósági drámát vagy a virtuális világok nosztalgikus történetét választjuk, a bőröndünkbe csomagolt oldalak garantálják a tartalmas nyári élményt.
