A "harmadik kezünk", amelyet szinte soha nem mosunk meg

Az okostelefonunkat reggeltől estig magunknál tartjuk. Dolgozunk rajta, üzeneteket írunk, fizetünk vele, szórakozunk, majd letesszük az étkezőasztalra vagy az ágy mellé. Többször érintjük meg, mint szinte bármely más tárgyat – mégis ritkán jut eszünkbe megtisztítani.

A témát Lotti Tajouri molekuláris biológus TEDxBrisbane-előadásán vetette fel, amelyben a kutató arra figyelmeztetett: a mobiltelefon nem egyszerűen használati tárgy, hanem a kezünk meghosszabbítása, egyfajta „harmadik kéz”. Csakhogy miközben a valódi kezünket rendszeresen megmossuk, a telefonunkon felhalmozódó szennyeződésekről hajlamosak vagyunk megfeledkezni.

Ez a hétköznapokban is kellemetlen felismerés. Kórházakban, idősotthonokban vagy nemzetközi utazások során azonban már komoly fertőzésbiztonsági kérdéssé válhat.

Egy műtőben kezdődött az egész

Tajouri figyelmét nem egy laboratóriumi vizsgálat, hanem két személyes élmény irányította a telefonok higiéniájára.

Első gyermeke 2014-ben sürgősségi császármetszéssel született. A leendő apát steril védőfelszerelésbe öltöztették, miközben az egészségügyi dolgozók kesztyűben, a műtőben használták a telefonjukat. Molekuláris biológusként pontosan tudta, mennyi mikroorganizmus tapadhat meg egy ilyen készüléken, a feszült helyzetben azonban nem szólt.

Három évvel később, második gyermekük születésekor ugyanezt látta. Ekkor döntötte el, hogy kutatni kezdi az okostelefonok által hordozott kórokozókat.

Miért éppen a telefon?

Nem minden mikroorganizmus veszélyes. Testünkön és környezetünkben rengeteg olyan baktérium és gomba él, amely ártalmatlan, sőt az egészséges működéshez is hozzájárul. A gondot azok a kórokozók jelentik, amelyek betegséget okozhatnak, különösen időseknél, kisgyermekeknél vagy legyengült immunrendszerű embereknél.

A telefon felülete ideális környezetet kínál számukra. Használat közben felmelegszik, beszédkor apró nyálcseppek kerülhetnek rá, az ujjainkról pedig bőrsejtek, zsiradék és ételmaradványok tapadnak a képernyőre.

Ráadásul a készüléket szinte mindenhova magunkkal visszük. Használjuk tömegközlekedésen, munkahelyen, konyhában, étkezés közben, és sokan még a mellékhelyiségben sem teszik le.

Az öblítéskor a levegőbe kerülő mikroszkopikus részecskék a környező felületekre, így a telefonra is rákerülhetnek. A vizsgálatok során többek között bélrendszeri eredetű baktériumokat, például E. colit, valamint Salmonella és Enterococcus fajokat is kimutattak mobilkészülékeken.

A telefont ezután kivisszük a mosdóból, letesszük az asztalra, odaadjuk a gyereknek, vagy kézmosás után azonnal ismét megfogjuk.

Így válik érthetővé a „harmadik kéz” hasonlat. Hiába mossuk meg alaposan a kezünket, ha néhány másodperccel később újra hozzáérünk a tisztítatlan készülékhez.

Kórházi trójai faló

A legnagyobb veszélyt azok a helyek jelentik, ahol sok sérülékeny ember fordul meg, és ahol a kórokozók között gyógyszereknek ellenálló baktériumok is jelen lehetnek.

Egy gyermek- és intenzív osztályokon dolgozó orvosok és ápolók telefonjait vizsgáló kutatásban 26 készülékről vettek mintát. A telefonokon összesen több mint 11 ezer mikroorganizmust azonosítottak.

Nem pusztán hétköznapi bőrbaktériumokat találtak. Olyan, kórházi fertőzésekért is felelős kórokozók jelentek meg, mint a Staphylococcus aureus és a Klebsiella pneumoniae, valamint több gyógyszerrel szemben ellenálló baktériumok.

A probléma könnyen körforgássá válik. Az egészségügyi dolgozó kezet fertőtlenít, majd előveszi a telefonját. Ezután beteghez, orvosi eszközhöz vagy munkafelülethez ér. A készülék így észrevétlen közvetítő lehet a különböző környezetek között.

A telefon ebben az értelemben a kórház trójai falova: olyan tárgy, amely kívülről ártalmatlannak látszik, mégis kórokozókat vihet be a legszigorúbban ellenőrzött terekbe.

Láthatatlan utasok a határokon

A mobiltelefonok a repülőgépeken kontinenseket is átszelnek, a rajtuk lévő mikroorganizmusokkal együtt. Egy 2023-as sydney-i orvosi konferencián húsz, öt különböző kontinensről érkező utazó telefonjáról vettek mintát. A kutatók embereket fertőző mikroorganizmusokat kerestek, ám élő, szaporodásra képes növényi és állati kórokozókat is találtak.

Az egyik készüléken olyan baktériumot mutattak ki, amely Ausztráliában karanténkockázatnak számít, mert veszélyt jelenthet a mezőgazdaságra és bizonyos őshonos madárfajokra.

A felfedezés különös ellentmondásra világít rá. A repülőtereken szigorúan ellenőrzik az élelmiszereket, növényeket és állati eredetű termékeket, miközben a telefonok gyakorlatilag ellenőrzés nélkül lépik át a határokat. A zsebünkben így nemcsak fényképeket és üzeneteket, hanem láthatatlan biológiai potyautasokat is magunkkal vihetünk.

A járvány idején sem gondoltunk rá

A koronavírus-járvány idején maszkokat, kesztyűket és fertőtlenítőszereket használtunk, de a telefonok sok esetben kimaradtak a higiéniai rutinból. A világjárvány idején végzett vizsgálatok egyik összegzése szerint a tesztelt egészségügyi dolgozói készülékek jelentős részén, mintegy 45 százalékán kimutatták a koronavírust.

Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy minden ilyen telefon fertőzést is okozott. Arra azonban világosan rámutat, hogy a legszigorúbb védőfelszerelés sem nyújt teljes biztonságot, ha egy folyamatosan kézbe vett, szennyezett tárgy kívül marad a fertőtlenítési folyamaton.

A járvány alatt megtanultuk, hogyan kell helyesen kezet mosni, maszkot használni és távolságot tartani. A kezünk meghosszabbításaként működő eszközről azonban alig esett szó.

Mit tehetünk a hétköznapokban?

A legegyszerűbb lépés, ha a telefont is beillesztjük a rendszeres takarítási rutinba. Nem kell megszállottan fertőtleníteni, de érdemes gyakrabban megtisztítani, különösen tömegközlekedés, kórházi látogatás vagy mellékhelyiségben történő használat után.

A készülék gyártójának ajánlásait mindig érdemes figyelembe venni, mert az erős vegyszerek és a túl nedves kendők károsíthatják a kijelző bevonatát vagy az elektronikát. A telefon megtisztítása után pedig célszerű kezet mosni, hiszen a felületről eltávolított szennyeződés közben az ujjainkra kerülhet.

A higiénia új definíciója

Az okostelefon nem ellenség, és nem kell biológiai fegyverként tekintenünk rá. Nélkülözhetetlen munkaeszköz, kommunikációs csatorna és személyes archívum. Éppen ezért kell reálisabban látnunk a szerepét. Nem steril tárgy. Folyamatosan érintkezik a kezünkkel, az arcunkkal, az asztalokkal, a zsebünkkel és a környezetünk számtalan felületével. Bárhová megyünk, velünk tart – és magával viszi mindazt, amit útközben összegyűjtött.

Évtizedek alatt megtanultuk, hogy a kézmosás a fertőzések megelőzésének egyik legegyszerűbb eszköze. A következő lépés annak felismerése lehet, hogy a kezünket nem tisztíthatjuk a körülötte lévő tárgyaktól teljesen függetlenül.

A 21. századi higiénia talán valóban három egyszerű elemből áll: bal kéz, jobb kéz – és a telefon.