Fakitermelési moratórium: Mit ér a védett erdő, ha továbbra is vágható benne a fa?

Egy erdő védett lehet úgy is, hogy már kiadtak engedélyt a fakitermelésre benne. A májusban elrendelt moratórium ilyen, korábban engedélyezett munkákat állított le átmenetileg az állami tulajdonú, magas természetességű védett erdők egy részében. Szeptember 30-i lejártával nem automatikusan indult újra minden munka: az érintett területeket felülvizsgálják.

A Partizán Youtube csatornáján élőben közvetített vitában Sipos Katalin természetvédelemért és Ferencz Zoltán erdészetért felelős helyettes államtitkár, valamint Pribéli Levente, a Greenpeace biodiverzitás-kampányfelelőse beszélt arról, mit jelent ez a gyakorlatban. A vita egyik fontos különbségtétele, hogy a védett terület nem feltétlenül jó állapotú erdő. Egy korábban átalakított, egykorú állomány is lehet védett, miközben időre – vagy helyreállító beavatkozásra – van szüksége ahhoz, hogy változatosabb élőhellyé váljon.

Mit mutat az eddigi felülvizsgálat?

A moratórium 1441 erdőrészletet érintett. Ferencz Zoltán a vitában elmondta: az addig megvizsgált 901 erdőrészletből 230-at kivontak a tervezett használat alól, további 146-ban pedig csökkentették a beavatkozás mértékét. A fennmaradó területek felülvizsgálata még tartott; az eddigi számokból ezért nem következik, hogy minden más erdőrészletben változatlanul megvalósul a korábbi terv.

A döntésekről az erdészeti társaságok és a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságok egyeztetnek. Sipos Katalin szerint az erdészeti társaságok csak ott kezdhetnek fakitermelésbe, ahol megszületett a megállapodás. Pribéli Levente ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a gyors felülvizsgálatot adathiány és a nemzeti parkok korlátozott terepi kapacitása is nehezítheti. A Greenpeace ezért a moratórium meghosszabbítását vagy más, egyértelmű intézményi garanciát szeretne.

Az erdőn túl a fa felhasználása is kérdés

A vita nem csak arról szólt, hol lehet fát vágni, hanem arról is, hová kerül a kitermelt fa. Ferencz Zoltán szerint a szociális tűzifa iránti, általa mintegy 180 ezer köbméteresre tett igény nem védett erdőkből is kielégíthető. A többi faanyagigénynél már szerződéses kötelezettségeket és ellátási szempontokat említett akadályként. Pribéli Levente szerint a biomasszát felhasználó erőművek szerepét is felül kell vizsgálni; a helyettes államtitkár elismerte, hogy ez valós kérdés, de jelezte, hogy még nincs róla döntés.

A kormányzati terv hosszabb távon a vágásos erdőgazdálkodás kivezetése a védett területekről, valamint az állami erdészeti társaságok működésének átalakítása. A vitában 2028. január 1. hangzott el az új működési modell célidőpontjaként. Pribéli Levente az iránnyal egyetértett, de a moratórium megszűnését túl korainak tartja.

A tét így nem pusztán az, hány erdőrészletben áll le most a fakitermelés. Az is eldőlhet, hogy a védett erdők állapota mennyire válik meghatározó szemponttá a róluk szóló későbbi döntésekben.